Bevezetés: A társasági jog jellegéről és jelentőségéről | 9 |
Jogdogmatikai alapok | 21 |
Történeti fejlődésmenet - a jogösszehasonlítás általános tanulságai | 23 |
Kiindulópont | 23 |
Francia társasági jogi intézmények | 26 |
A német jogcsalád társasági joga | 28 |
Az angol-amerikai társasági jog jellemzői | 32 |
Néhány összehasonlító következtetés és az Európai Unió társasági joga | 35 |
Szocialista gazdasági jog társasági jog nélkül | 39 |
A társasági jog feléledése a volt szocialista országokban a századvégi rendszerváltozás kapcsán | 46 |
A társaságok fogalmi ismérvei - elhatárolás a rokonjelenségektől | 57 |
Privátautonómia - elkülönítés a közjogi alakzatoktól | 57 |
Jogügyleti keletkezés, általában társasági szerződéssel | 65 |
Többalanyú és többoldalú (kifelé irányított és közös vagyonra modellezett, érdekazonosság dominálásán nyugvó) kooperációs-szervező szerződés | 69 |
Társasági szervezeti (rész- vagy egész) jogképesség | 74 |
A társaságok jogi szabályozásának sajátosságai | 86 |
A társaságok osztályozásai: gazdasági és nonprofit társaságok | 86 |
Az állami beavatkozás jellege az autonóm civil társaságok ügyeibe | 100 |
Társasági jogalkotás-jogalkalmazás jellemzői | 116 |
A társasági jog alapelvei | 128 |
Társasági jogi alapintézmények | 133 |
A társaság létszakaszai | 133 |
A társasági vagyon | 151 |
Tagi jogállás, tagsági jogviszonyok | 158 |
A társaság szervei | 163 |
A magyar társasági jog történeti fejlődésmenetében, illetve nemzetközi összehasonlításban | 185 |
Történeti fejlődésünk sajátosságai | 187 |
Az 1875-ös Kereskedelmi Törvénykönyv és az ezt követő fejlődés a szocialista gazdaság kialakulásáig | 187 |
Társaság a szocialista piacgazdaságban | 195 |
Az 1988-as régi és az1997-es új Gt. - kiegyensúlyozott fejlődés az alapstruktúra megtartása mellett | 210 |
A magyar társasági jog nemzetközi összehasonlításban | 237 |
A magyar társasági jog, mint a német jogcsoport része | 237 |
Hogyan indultak ki és milyen fejlettségi fokra jutottak a volt szocialista országok társasági jogai? | 239 |
"Európai társasági jog" - magyar társasági jog | 270 |
A konszernjog alapjai | 295 |
A konszernjog fogalmi kérdései | 297 |
Gazdasági koncentráció (függőség) és a társasági jog | 297 |
A konszernjog, mint a vállalatcsoportosulások joga | 304 |
A konszernjog célja, felépítése, eszközei | 310 |
Néhány konszernjog által felvetett elméleti probléma | 313 |
A konszernek szabályozás nemzetközi áttekintésben | 325 |
A német konszernjog adaptációja a kontinensen és Dél-Amerikában | 325 |
Az angol konszernjog, illetve take over | 328 |
Az amerikai vállalatfelvásárlás | 336 |
Az Európai Unió konszernjogi irányelvei | 342 |
Konszernjog a volt szocialista országokban | 343 |
A magyar konszernjog fejlődésmenete és perspektívái | 353 |
Az 1988-as Gt. részvénytársasági konszernjoga | 353 |
A társasági jogon kívüli konszernjog fejlődése az 1990-es években | 362 |
A vállalatcsoportosulások hatályos társasági jogi szabályozása Magyarországon | 365 |
Társasági konszernjogunk lehetséges fejlődési tendenciái | 380 |
Befejezés: A magyar társasági jog jövője | 387 |
A társasági jog helye a jogrendszerben, különös tekintettel az új Polgári Törvénykönyvre | 387 |
A társaságok jövőbeli formái | 395 |
A társaságok jogi szabályozásának jellege a gazdasági társaságoknál | 404 |
A társaságok szervezetének és vezetési rendszerének a realitásokhoz való közelítése | 407 |
Angol resumé | 415 |
Német resumé | 419 |