Sárkányok magyar királya

Fülszöveg

Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (1877-1933), a kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trón-aspiráns emlékiratai, naplói az ismeretlenség homályából lépnek elő. A kalandregénybe is beillő életrajz pazar és lenyűgöző, hiszen Nopcsa maga is különleges életet élt Erdély és Bécs között, miközben a dinoszauruszleletek feltárása és a tudomány művelése mögött a Monarchia titkosügynöke volt, aki Románia ellen kémkedett az első világháború idején. Világhírű felfedező, az első erdélyi őslénymaradvány megtalálója, leírója, tucatnyi akadémia és egyetem tagja, professzora, aki rendíthetetlenül járta Albánia vadregényes vidékeit, s elsőként írta le az ország földrajzi összefoglalását. Élete vége felé elhagyta erdélyi kastélyát és birtokait, Bécsben élt titkárával. Ez a tény már eleve megbotránkoztatta a közvéleményt, végül 1933-ban lelőtte szeretőjét és magával is végzett. A tudós életútja többnyire ismeretes szakmai körökben, személyes történetei azonban... Tovább

Fülszöveg

Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (1877-1933), a kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trón-aspiráns emlékiratai, naplói az ismeretlenség homályából lépnek elő. A kalandregénybe is beillő életrajz pazar és lenyűgöző, hiszen Nopcsa maga is különleges életet élt Erdély és Bécs között, miközben a dinoszauruszleletek feltárása és a tudomány művelése mögött a Monarchia titkosügynöke volt, aki Románia ellen kémkedett az első világháború idején. Világhírű felfedező, az első erdélyi őslénymaradvány megtalálója, leírója, tucatnyi akadémia és egyetem tagja, professzora, aki rendíthetetlenül járta Albánia vadregényes vidékeit, s elsőként írta le az ország földrajzi összefoglalását. Élete vége felé elhagyta erdélyi kastélyát és birtokait, Bécsben élt titkárával. Ez a tény már eleve megbotránkoztatta a közvéleményt, végül 1933-ban lelőtte szeretőjét és magával is végzett. A tudós életútja többnyire ismeretes szakmai körökben, személyes történetei azonban egészen más megvilágításba helyezik a forrongó balkáni régiót, amelyről sem kortársai, sem Európa népei nem tudtak szinte semmit. Az emlékiratban kirajzolódik a századelő és a Monarchia politikatörténete, illetve a puskaporos dél-európai államok titokzatossága is, köztük elsősorban a hermetikusan elzárt Albániáé, ahol a vendetta, a törzsi berendezkedés, a török uralom nyűgje és hatása szabta meg a korabeli mindennapokat. Vissza