A magyar-török rokonságról

Előszó

Részlet a kötetből:

"A múlt század végén lezajlott híres "ugor-török" háború után a magyarok finnugor származtatása sajnos nemcsak hivatalossá, hanem kizárólagossá is vált. Századunkban már úgyszólván minden neves nyelvészünk és történészünk ezt a koncepciót vallotta és hirdette - gyakran nagyon is türelmetlenül. Túlzott magabiztosságunkat az adott alapot, hogy érveiket megföllebbezhetetlennek hitt nyelvészeti tézisekre építették. Ilyen volt például a "nyelvcsalád" elmélet. Ennek lényege, hogy az egy nyelvcsaládba sorolt nyelvek, egy közös ősnyelvből származnak és ezek kialakulása, rokonsága, összetartozása a XIX. században kimunkált összehasonlító nyelvészet módszereivel pontosan bizonyíthatók.
El kell ismernünk, hogy az összehasonlító nyelvészet képviselői az elmúlt 150 év során valóban komoly eredményeket értek el. Sajnos azonban a jobbára indogermán nyelvek összehasonlítására megalkotott módszereket, szabályokat eléggé kritikátlanul vették át és túlságosan mereven alkalmazták az uráli nyelvekre is. Lelkesedésükben gyakran erős túlzásokba estek és igen komoly hibákat is vétettek, mint például a magyar összehasonlító nyelvtudomány atyja, Budenz József is, akiről egyik neves utóda írja: "Néha talán túlontúl is akarta igazolni a magyar nyelv finnugor voltát, hibái részint ebből is fakadhattak. Megállapításainak egy része az utána előkerült, összegyűjtött nyelvi anyagok, s azok alapján felállított szabályszerűségek ismeretében felülbírálásra szorult. Annak ellenére, hogy a mai finnugor összehasonlító nyelvtudomány az általa összeállított etimológiáknak csak egy részét fogadja el, érdemei a magyar nyelv finnugor voltának bizonyításában elévülhetetlenek. Mint ahogy a magyarországi összehasonlító nyelvészeti iskola megteremtése is az ő nevéhez fűződik, s mai napig mesterének tekinti a szaktudomány. (Pusztay János: Az "ugor-török háború" után. Budapest, 1977. Magvető. 107. 1.)" Vissza