Sapienti Sat - Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin 90. születésnapjára

Szerző

Szeged

'Molnár Imre: Sapienti Sat - Ünnepi kötet Dr. Cséka Ervin 90. születésnapjára ' összes példány

Kiadó:	Magánkiadás
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	2012
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	521 oldal
Sorozatcím:	Acta Universitatis Szegediensis-Acta Juridica et Politica
Kötetszám:	74
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-9927-20-9

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E tanulmánykötet kiadásával a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara immár hagyományossá vált gyakorlatát folytatja. Azt a törekvést, hogy életkorban és pályájukban érdemesült professzorainak a pályatársak, kollegák tanulmányok közzétételével fejezzék ki megbecsülésüket. Jelen esetben a Karunkon negyedszázada oktató Dr. Cséka Ervin professzor életműve adott okot a megemlékezésre.
Cséka Ervin 1922. január 7-én Debrecenben született. 1940-ben kitüntetéssel érettségizett, jogi tanulmányait a Debreceni Tisza István Tudományegyetemen folytatta, ahol 1944. június 2-án summa cum laude doktorrá avatták. 1944. június 30-án joggyakornokká nevezték ki a Debreceni Törvényszékhez. Ettől kezdve több évtizeden át igazságügyi területen működött; közben az Országos Kriminalisztikai Intézet osztályvezetője volt 1960-63 között. Az 1945-46. oktatási évben - ösztöndíjasként posztgraduális képzés keretében - a párizsi Sorbonne Egyetem Jogi és Bölcsész Karán folytatott tanulmányokat. 1948-ban egységes bírói-ügyvédi vizsgát tett kitüntetéses eredménnyel.
A jogi gyakorlati tevékenységével párhuzamosan érdeklődése az elméleti - tudományos munka felé fordult. Elsősorban a büntető eljárásjog, de a bűnügyi tudományok más területei is foglalkoztatták. Fiatalon bekapcsolódott az egyetemi oktatásba is. 1946-48 között a Debreceni Tudományegyetem azóta megszűnt Jogi Karán, 1962-64 között pedig az ELTE Jogi Karán meghívott előadó volt. 1966-ban kezdte meg működését a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszékén mint meghívott előadó. A büntető eljárási jog főkollégiumot adta elő a nappali tagozaton, de a későbbiekben az esti és a levelező tagozaton is oktatott. 1969-ben félállásban egyetemi docenssé, 1981-ben főállásban egyetemi tanárrá nevezték ki. Fonyó Antal professzor halála után, 1982 februárja óta Karunk említett tanszékének vezetője volt 1991. december 31-ig.
Cséka Ervin professzor az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozatot 1965-ben szerezte meg „A büntető ténymegállapítás elméleti alapjai" c. értekezésével. Az akadémiai doktori értekezését 1985-ben védte meg, címe: Bevezetés a büntető jogorvoslatok tanába.
Tudományos-kutató munkát korábban a büntető eljárásbeli bizonyítás körében végzett és publikált. így többek között kidolgozta a ténymegismerés elméleti alapjait a büntető ügyekben, a bizonyítás tárgyának, módszereinek kérdését stb. Javaslatokat készített a büntető eljárásjog kodifikációs munkálataihoz (1962, 1966, 1973 és a későbbi novellák), amelyek közül többet hasznosítottak a törvényszerkesztésnél. Tudományos tevékenységében a korabeli körülmények között minden lehetőséget igyekezett felhasználni a büntető eljárás garanciáinak elismertetésére, a törvényesség biztosításának érvényesítésére. Ez kitűnik pl. a „Büntető eljárásjogunk reformja és a nyomozási szak néhány elvi kérdése" c., 1962-ben írott tanulmányból. Ebben a terhelt eljárási jogosítványainak kiterjesztését és részletes szabályozását szorgalmazta, az elméleti és gyakorlati összefüggések feltárásával.
A későbbiekben évtizedes kutatómunkát szentelt a büntető jogorvoslatok szerteágazó problematikájának. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Köszöntő 12
Ambrus István: A bűncselekményi egység egyes eljárásjogi vonatkozásai 13
Balogh Elemér: Eljárásjogi alapelvek az 1830. évi magyar büntető törvénykönyv-tervezetben 25
Bárd Károly: Történelmi igazságtétel - Ötven évvel az Eichmann per után 35
Bató Szilvia: Adalékok a statáriális eljárás korai történetéhez Magyarországon 51
Blazovich László: A világtörténet hat korszaka a Budai jogkönyvben 61
Blutman László: Egy elhanyagolt okazonosító mérce: a regularitás a magyar büntetőjogban 69
Bobvos Pál: A szövetkezeti jogi jogviszony főbb jellemzői 81
Bócz Endre: Vádfunkció, közvád 93
Erdei Árpád: Az igazság megállapítása, törvényesség és igazságosság - szempontok a
büntetőbírói döntés minőségének a megítéléséhez 109
Fantoly Zsanett: Hatékonysági problémák, azaz a hazai büntetőeljárás gyakorlati visszásságai 119
Faragó-M. Judit: A környezet védelme büntetőjogi eszközökkel? Válaszkeresés egy jogeset
kapcsán 131
Farkas Ákos: Az európai büntetőjog fejlődésének irányai a Lisszaboni Szerződés után 139
Fenyvesi Csaba: A magyar büntető eljárásjog tudományának piramis modellje - egy
szembesítési kutatás tükrében 159
Gácsi Anett Erzsébet: Bizonyítási tilalmak a magyar büntetőeljárásban: a törvénysértő (jogellenes) bizonyítékok kizárása 173
Hajdú József: Szociális biztonsági koordináció, bilaterális megállapodások és a Gottardo elv
érvényesülése 183
Hegedűs István: Garanciális alapelvek a gyorsítás oltárán? 197
Herke Csongor: A perorvoslati rendszer fő kérdései a magyar és a német büntető eljárásjogban 207
Jakab Éva: Filozófus a vádlottak padján 221
Jármai Tibor: Az előkészítő eljárások jelentősége a büntetőeljárásban 233
Juhász Zsuzsanna: A fiatalkorúak előzetes letartóztatásának egyes végrehajtási kérdései 243
Karsai Krisztina: Az ultima ratio elvről - másképpen 253
Katona Tibor: Gondolatok a hazugságvizsgálatról az Emberi Jogok Európai Egyezményének
tükrében 261
Kovács Judit: A Független Rendészeti Panasztestület által folytatott panaszeljárás és a
büntetőeljárási jogorvoslat metszéspontjai 275
Lőrincz József: Helyzetjelentés a javítóintézeti nevelés végrehajtásáról 287
Lőrinczy György: Hatáskör, jogorvoslat és a bírósági/ügyészségi szervezet 299
Lukács János: Az illegális migráció alakulása Csongrád megyében 2008-2010 311
Merényi Kálmán: Társadalmi beilleszkedési zavarok napjainkban Magyarországon 321
Molnár Imre: Az ókori Róma büntetőeljárási jogának rendje 331
Nagy Ferenc: A (büntetőjog)tudomány ismérveiről, hazai előzményeiről és kezdeteiről 353
Németh Zsolt: A közbiztonság kriminológiai aspektusai 365
Neparáczki Anna Viktória: A terrorizmus elleni büntetőjogi fellépés két lehetséges útja. A magyar és a német szabályozás összevetése, különös tekintettel az elkövetési magatartásokra 377
Paczolay Péter: A fegyverek egyenlőségének elve az Alkotmánybíróság gyakorlatában 391
Pokol Béla: Az angol-amerikai büntetőjogi dogmatika történeti formálódása 399
Róth Erika: Csak a jogalkotás gyorsabb vagy az igazságszolgáltatás is? 413
Ruszoly József: A választási bűncselekmények kodifikálása hazánkban 1872-1880 425
Stipta István: A magyar jövedéki büntetőbíráskodás fórumrendszere 1867 és 1883 között 439
Szomora Zsolt: Az alkotmánykonform normaértelmezés és a büntetőjog - problémafelvetés 459
Tóth J. Zoltán: Felsőbírósági normainterpretáció de facto: jogértelmezési módszerek a magyar Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában 471
Tremmel Flórián: „ Örökzöld kérdések " és új kihívások a büntető bizonyításban 489
Vida Mihály: Bennfentes kereskedelem 499
Cséka Ervin tudományos közleményeinek jegyzéke 511

Témakörök

Jogtudomány > Igazságszolgáltatás
Jogtudomány > Jogi ismeretek > Büntetőjog
Jogtudomány > Jogi ismeretek > Egyéb

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem