Fülszöveg
„Habent sua fata libelli" - mondták a latinok, azaz a könyveknek is megvan a maguk sorsuk.
Amikor közel negyven évvel ezelőtt a Móra Könyvkiadó egyik szerkesztőségi szobájában vöröslő fülekkel, a boldogságtól dobogó szívvel hallgattam Futaki József szerkesztő elismerő, mi több, dicsérő lektori jelentését a regényemről, azt hittem, a sors kegyeltje vagyok.
A másik lektor, Fazekas László költő az idősödő emberek visszafogottságával hallgatta kollégája méltatását. Majd amikor Futaki befejezte, megengedően, kissé rezignált mosollyal annyit mondott csak, hogy egyetért. A kiadásból mégsem lett semmi. Illés Lajos, az akkori főszerkesztő éppen nyugdíjba vonult, és Sík Csaba (Isten nyugosztalja) lépett a helyére a Magvető Kiadótól. És miután a lektorok eligazítása szerint újra felkerestem a Móra Kiadót, hogy aláírjam és átvegyem a kiadói szerződést, helyette a kéziratomat kaptam vissza egy harmadik szerkesztőtől azzal, hogy Sík elvtárs nem kíván foglalkozni vele, ő másfajta prózát vár....
Tovább
Fülszöveg
„Habent sua fata libelli" - mondták a latinok, azaz a könyveknek is megvan a maguk sorsuk.
Amikor közel negyven évvel ezelőtt a Móra Könyvkiadó egyik szerkesztőségi szobájában vöröslő fülekkel, a boldogságtól dobogó szívvel hallgattam Futaki József szerkesztő elismerő, mi több, dicsérő lektori jelentését a regényemről, azt hittem, a sors kegyeltje vagyok.
A másik lektor, Fazekas László költő az idősödő emberek visszafogottságával hallgatta kollégája méltatását. Majd amikor Futaki befejezte, megengedően, kissé rezignált mosollyal annyit mondott csak, hogy egyetért. A kiadásból mégsem lett semmi. Illés Lajos, az akkori főszerkesztő éppen nyugdíjba vonult, és Sík Csaba (Isten nyugosztalja) lépett a helyére a Magvető Kiadótól. És miután a lektorok eligazítása szerint újra felkerestem a Móra Kiadót, hogy aláírjam és átvegyem a kiadói szerződést, helyette a kéziratomat kaptam vissza egy harmadik szerkesztőtől azzal, hogy Sík elvtárs nem kíván foglalkozni vele, ő másfajta prózát vár.
Mit tehettem volna? Hazavittem és eltettem. Több évtizedes „altatás" után a 2011-ben ébresztettem fel a regényt.
Bejelentkeztem vele a mostani Magvetőhöz. Király Levente költő és szerkesztő ezt írta:
„ Olvastam regényét , azt gondolom, hogy kiadható A Magvető jelenlegi helyzete nem engedi, hogy megjelentessük , azt javaslom küldje el más műhelyeknek "
A Papirusz Book Kiadó és a támogatók szíves jóvoltából végül a regény sorsa beteljesült.
Úgy vélem, a könyv olvasóinak - férfinek és nőnek - azon kívül, hogy az akkori idők havi ötezer forintos „nagy" fizetése ma már igazán nem aktuális, minden más még ma is érdekes és elgondolkodtató lehet
Vissza