Munkaerőpiacok átalakulóban: rugalmasság és biztonság Közép- és Kelet-Európában

Előszó

A könyv alapjául szolgáló kutatás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Foglalkoztatási Szektorának fő tevékenysége, az ILO Irányító Testülete által 2003 márciusában elfogadott "Mindenkit Megillető Méltányos Munka" célkitűzését szolgáló Globális Foglalkoztatási Program (Global Employment Agenda) keretében készült. A Globális Foglalkoztatási Program egyik kulcseleme a globális verseny és a technológiai fejlődés által előidézett munkaerőpiaci változások hatékony kezelése szociális és munkaerőpiaci politikák segítségével. Ezek a politikák növelik a munkavállalók kapacitását, mobilitását és flexibilitását, és ezzel egy időben megfelelő foglalkoztatási és jövedelmi biztonságot garantálnak számukra. A Program a kutatás és az ebből adódó politikai javaslatokról szóló vita keretét adja meg, ami lehetővé teszi a javaslatok regionális és nemzeti keretekben történő további kidolgozását. Vissza

Fülszöveg

A Szovjetunió felbomlása óta a rendszerváltó országok mélyreható és sajátos gazdasági és strukturális változásokon mentek keresztül. Ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan reagáltak ezekre a változásokra a közép- és kelet-európai országok, a balti államok, valamint az Orosz Föderáció, és milyen hatással van az említett országokra az Európai Unióhoz történő csatlakozás.
A kötet országok közötti összehasonlító elemzések segítségével vizsgálja a foglalkoztatás ágazati struktúráját, valamint az ennek főbb jellemzőiben bekövetkezett változásokat, mint például a foglalkoztatási helyzet, a munkaszerződés típusa, formális és informális foglalkoztatás, és így tovább. A szerzők a foglalkoztatást védő jogszabályok szigorúságát is elemzik, és megvizsgálják ennek hatását a foglalkoztatás és munkanélküliség szintjére valamint ágazati megoszlására az egyes rendszerváltó és az iparilag fejlett nyugati országokban. Ezen túlmenően, átfogó képet kapunk a tíz rendszerváltó és egyes OECD országok munkaerőpiaci intézményeiről, munkaerőpiaci politikáiról, a kollektív tárgyalások rendszeréről és a munkabérekre háruló adóterhekről is.
A szerzők meggyőző politikai ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek segítségével a munkaerőpiaci változások gazdasági és társadalmi szempontból jobban kezelhetők, mindeközben nem tévesztik szem elől a teljes, produktív és szabadon megválasztható foglalkoztatás hosszú távú, globális, regionális, nemzeti és helyi szinten megvalósítandó célját sem. Vissza