Hazánk: Kelet-Európa (dedikált példány)

Fülszöveg

Sándor László 1909-ben született Budapesten, de élete javarészében az első Csehszlovák Köztársasághoz került Felvidéken, Kassán és Losoncon, majd Kárpát-Ukrajnában, Ungvárott élt és dolgozott. Részt vett a csehszlovákiai sarlós mozgalomban, 1932-33-ban a losonci Figyelő c. halad politikai és társadalmi hetilapot, 1934-35-ben pedig az Indulás c. ifjúsági folyóiratot szerkesztette. 1935-1940-ig Fábry Zoltánnal együtt a jelentős magyar marxista folyóirat, a kolozsvári Korunk csehszlovákiai szerkesztője. 1947-1952 között az általa megszervezett Kárpát-Ukrajnai Területi Képtár igazgatója, 1953-tól 1962-ig, Budapestre való hazatelepüléséig a Kárpát-Ukrajnai Területi Kiadó, illetve a Területi Rádió magyar osztályának a szerkesztője. Hazatelepülése után először a Kiadói Főigazgatóság osztályvezetője, majd 1978-as nyugdíjba vonulásáig az Állami Gorkij Könyvtár igazgatója.
Sándor László diákkorától mindmáig a szocialista magyar művelődés és irodalom harcosa; Balogh Edgár, Győry Dezső, Gaál Gábor fegyvertársa, a csehszlovákiai magyar kisebbség irodalmának fáradhatatlan ösztönzője és munkása.
E kötetben tanulmányai, cikkei, kritikái legjavát, valamint a Korunkkal kapcsolatos, forrásértékű emlékeit és dokumentumait gyűjtötte egybe. A válogatás híven tükrözi irodalmi érdeklődését, amely csaknem egész Kelet-Európára kiterjed. Sándor Lászlót marxista felkészültsége és világnézete el kellett hogy vezesse a kelet-európai népek sorsközösségének felismeréséig. "Ahhoz a nemzedékhez tartozom - vallja könyve bevezetőjében - amely az első Csehszlovák Köztársaság viszonyai között - saját bőrén érezve a társadalmi és nemzetiségi elnyomás minden terhét, keservét - Ady, Szabó Ervin majd Marx és Lenin művei hatására jutott el a tudományos szocializmus vállalásáig és a proletár nemzetköziség, konkrétan a Duna menti népek összefogásának igenléséig." Vissza