Daniellával a vonaton

Fülszöveg

Az ez évi könyvhéten jelent meg Sándor Iván nagy visszhangot kiváltó regénye, a Követés.
"Szeretném, ha némelyek számára a sorsukat megérintő, mások számára gyűlöletes lenne a regényem. Ez azt jelentené, hogy összetalálkoznak benne önmagukkal, rábízhatnám őket egymás emlékezetére vagy feledésére" - jegyezte fel az író munkanaplójában.
Sándor Iván nem először kíséri regényeit az epikai formában alakított világ héttér-anyagát feldolgozó esszé-sorozattal.
Ezúttal a negyvenes évek első felének, az ezerkilencszáznegyvennégyes esztendő mélypontjának eddig nem ismert, vagy a köztudatban még nem érvényesülő, elhallgatott, meghamisított eseményeit tárja fel, a mélypontig vezető, a máig élő hamis konstrukciókat, az általános mentalitásroncsolódást.
Az esszésorozat kitekintést ad az európai kultúra mai dilemmáira, a káosz indítékaira, a huszonegyedik század emberének fenyegetettségére, az újabb zsákutcákra. Folytatja a regényről szóló korábbi fejtegetéseit is, töpreng a regényíró új helyzetéről a szellemi-művészi munka kedvezőtlen körülményei között.
Esszéírásom poétikájáról:
Talán megengedhető annyi eretnekség, hogy a közkedvelt montaigne-i kísérletként való meghatározottsága helyett az esszé a lényegét másban lássa. Abban ugyanis, hogy az ismeretlenbe indít expedíciót. Ugyan minden expedíciót kísérleti utazásnak lehet minősíteni, azonban az, hogy az esszé, a még ismeretlen feltárásának vállalásában nem különbözik a regénytől, nem áll egyértelműen az esszéírásról való gondolkodás centrumában. Az esszé és a regény közötti poétikai különbözőségek-azonosságok metszéspontjába azt helyezném, hogy mindkettő kiindulópontja ugyan a "reményben és dezillúzióban egybetartott emberi tapasztalat" (Adorno), továbbá, hogy mindkettő "a természet által szabadon hagyott terekbe hatolva... végzi kiegészítő-kitöltő tevékenységét" (Gadamer), ám a regény a teremtés, az esszé a gondolkodás szférájában "tapogatja ki" az ismeretlent. Ebben az értelemben, habár tartalmazza, szerintem mégis túlmutat a montaigne-i kísérletfogalmon. Az ismeretlenben-feltáratlanban szunnyadót próbálja szólásra bírni. Vissza