Magyar szóbeli érettségi témakörök

Tartalom

Bevezető 5
MAGYAR IRODALOM 7
1. Petőfi Sándor Felhők ciklusa 7
2. Petőfi forradalmi látomásköltészete 9
3. Arany János balladái 11
4. Arany János Őszikék-korszaka 13
5. Ady Endre ars poeticái 15
6 Ady Endre magyarságélményének változása 16
7. Babits Mihály tiltakozása a háború ellen 18
8. Kosztolányi Dezső létösszegző költeményei 19
9. Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című költeménye mint a Halotti beszéd és könyörgés parafrázisa 21
10. Kosztolányi szerepverseit tartalmazó ciklus bemutatása 22
11. József Attila istenes versei költészetének utolsó éveiben 24
12. Az őrzés, szemlélődés gesztusa József Attila költészetében 25
13. Balassi Bálint szerelmi költészete 27
14. Csokonai Vitéz Mihály - a felvilágosodás gondolatai 29
15. Berzsenyi Dániel ódaköltészete 31
16. Kölcsey Ferenc - Zrínyi-versek 32
17. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - a mű szimbólumrendszere 34
18. Vörösmarty Mihály gondolati költészete 36
19. Vörösmarty Mihály költői korszakai 37
20. Mikszáth Kálmán - dzsentriábrázolás 39
21. Móricz Zsigmond parasztábrázolása 40
22. Antik hagyomány Radnóti Miklós költészetében: eklogák 42
23. Szabó Lőrinc - a szerelemábrázolás újszerűsége 44
24. Janus Pannonius elégiái 46
25. Zrínyi Miklós - a barokk eposz 47
26. Nagy László és a hosszúvers 49
27. Németh László nőalakjai (Iszony, Gyász) 50
28. Kertész Imre: Sorstalanság - a mű bemutatása 51
29. Mészöly Miklós kisepikája 53
30. A középkor bemutatása két világirodalmi alkotás ismertetésével 55
31. A kisember ábrázolásának sajátosságai az orosz realista irodalomban 57
32. Stendhal: Vörös és fekete - a regény típusának kérdései 59
33. Franz Kafka világa 61
34. Katona József: Bánk bán - tragikum 62
35. Madách Imre: Az ember tragédiája - állítás és tagadás 64
36. A csehovi drámák 67
37. Ibsen: A vadkacsa - az analitikus dráma jellegzetességei 69
38. Kertész Imre Sorstalanság című regényének filmes adaptációja 70
39. Örkény István Tóték című művének filmes adaptációja: Isten hozta, Őrnagy úr! 72
40. Fejér megye irodalmi vonatkozásai, az irodalmi nyilvánosság 74
MAGYAR NYELVTAN 79
41. Jel, jelek és jelrendszerek 79
42. A nyelvi jel és jelrendzser 80
43. A beszéd, a beszédfolyamat, beszédhang, a hangképző szervek 81
44. A szóbeli és írásbéli megnyilatkozás különbségei 83
45. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése 85
46. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói 86
47. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei 87
48. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei 90
49. A magyar nyelv történetének fő szakaszai 92
50. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások - néhány példa a hangrendszerből 93
51. Pázmány Péter nyelvezetének jellemzői 95
52. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai példákkal 97
53. A nyelvrokonság kutatásának módszerei 98
54. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak 100
55. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása 101
56. A magyar helyesírás történetének fő állomásai 102
57. A nyelv társadalmi tagolódása 104
58. A nyelv területi tagolódása, egy nyelvjárástípus főbb jellemzői 105
59. A tömegkommunikáció hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre - a sajtónyelv
jellemzői 106
60. A nyelvművelés feladatai, nyelvművelés a XX. században 107
61. A nyelvművelő munka intézményi háttere 109
62. A hangok egymásra hatása a beszédben 110
63. A szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében 112
64. A mondat szerkezete: teljes és hiányos mondat, tagolt és tagolatlan, egyszerű és összetett mondat 113
65. Szórend és az aktuális mondattagolás 114
66. A modalitás grammatikai és szemantikai eszközei 116
67. A helyesírás rendszere, stilisztikai változatai 117
68. Szófajváltás jelensége, többszófajúság 118
69. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, szóösszerántás, szóhasadás, mozaikszó-alkotás, rövidítések 120
70. A szóteremtés jelentősége: az indulatszók, a hangutánzás és a hangulatfestés 121
71. A mondat és a szöveg, a szövegtípusok 122
72. A szöveg felépítése, egységei 123
73. Szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek 124
74. A szövegfonetikai eszközök 126
75. A retorika mint a meggyőzés módszere 127
76. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig 128
77. Az érvelés fajtái és módszerei 129
78. Valamely történeti értékű szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása 131
79. A tudományos és szakmai stílus sajátosságai 133
80. A közélet színterei, a közéleti és hivatalos stílus főbb jellemzői 134

Témakörök