Fülszöveg
Samuele Bacchiocchi olasz származású, jelenleg az Andrews Egyetemen (Michigan, USA) tanító teológus és kultúrtörténész. Magyarul eddig A szombattól vasárnapig c. könyve jelent meg, melynek alapul szolgáló disszertációját a Pápai Gergely Egyetemen (Róma) védte meg.
Mit találunk a Bibliában a borral és használatával kapcsolatban? Az emberiség történelmének első ezerhétszáz évében nem ismerték az erjedést. Először Noé készített bort az özönvíz után, és csúnyán le is részegedett tőle, fiai takarták el sátrában szégyenét.
Mit jelent egyáltalán a „bor" szó a héber, görög, latin, angol és a magyar nyelvben? Csak a megerjesztett szőlőlevet? Vagy a régi szóhasználatban borral jelölték az erjedetlen szőlőitalt, vagyis a mustot is? Lehet-e egyáltalán hosszabb időre tartósítani a mustot?
Ha Jézus Krisztus keresztre feszítése közben a feléje nyújtott mirhás bort elutasította, ha ajkaihoz sem engedte a bódító italt, elképzelhető-e, hogy az utolsó vacsorán a kovásztalan kenyér mellett erjedt...
Tovább
Fülszöveg
Samuele Bacchiocchi olasz származású, jelenleg az Andrews Egyetemen (Michigan, USA) tanító teológus és kultúrtörténész. Magyarul eddig A szombattól vasárnapig c. könyve jelent meg, melynek alapul szolgáló disszertációját a Pápai Gergely Egyetemen (Róma) védte meg.
Mit találunk a Bibliában a borral és használatával kapcsolatban? Az emberiség történelmének első ezerhétszáz évében nem ismerték az erjedést. Először Noé készített bort az özönvíz után, és csúnyán le is részegedett tőle, fiai takarták el sátrában szégyenét.
Mit jelent egyáltalán a „bor" szó a héber, görög, latin, angol és a magyar nyelvben? Csak a megerjesztett szőlőlevet? Vagy a régi szóhasználatban borral jelölték az erjedetlen szőlőitalt, vagyis a mustot is? Lehet-e egyáltalán hosszabb időre tartósítani a mustot?
Ha Jézus Krisztus keresztre feszítése közben a feléje nyújtott mirhás bort elutasította, ha ajkaihoz sem engedte a bódító italt, elképzelhető-e, hogy az utolsó vacsorán a kovásztalan kenyér mellett erjedt bort nyújtott apostolainak? Vagy a kovásztalanság mellett éppen az erjedetlenség volt alkalmas arra, hogy követői emlékezetébe vésse: neki, a bűn kovászától teljesen mentes Megváltónak nem kellett volna meghalnia, Ő valóban áldozatul adta mindenkiért az életét?
Mi is történt valójában a kánai menyegzőn? Ha ugyanis János evangéliuma beszámolóját komolyan vesszük, több mint ötszáz liter víz változott volna borrá! A kereszténység alapítója szinte csapszéket nyitott volna, ahogy mintegy száz évvel ezelőtt Harsányi Sándor, református lelkész kifejezte?
Milyen értelemben szólt a Példabeszédek, Ésaiás és Hóseás könyve a bor felhasználásáról és fogyasztásáról? Ajánlott-e szeszes italt Pál apostol a gyomorbetegségben sínylődő fiatal tanítványának, Timótheusnak? És végül, de nem utolsósorban: ha az Ószövetségben teljes tiltás vonatkozott a prófétákra, papokra és nazireusokra mindenféle szeszfogyasztás tekintetében, elképzelhető-e, hogy az Újszövetségben, mely „az egyetemes papságot" hirdeti, ez a rendelkezés érvényét veszítette volna a valóban Krisztus követők számára?
Mindezekre a kérdésekre körültekintő alapossággal válaszol ez a könyv, kitekintve a mai világhelyzetre is, melyben az illegális kábítószereknél huszonötször nagyobb csapást jelent a szeszfogyasztás, méghozzá jó húsz éve már, az 1980-as évek közepétől fogva.
Kötetünk az 1990-es években elindított „Bibliai utak" című sorozatban jelenik meg.
9 ___
ül 3t
9789630641401
Vissza