1.067.297

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szilárdságtan

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 389 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Néhány fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: J 5-400.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"A statikában megismerkedtünk az erővel, az erőrendszerrel és tisztáztuk néhány fontos tulajdonságát. A vizsgálataink azonban lényegében mindig az egyensúly kérdése körül... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"A statikában megismerkedtünk az erővel, az erőrendszerrel és tisztáztuk néhány fontos tulajdonságát. A vizsgálataink azonban lényegében mindig az egyensúly kérdése körül forogtak és ez meghatározta a vizsgálat módszereit és a szemléletünket is. A törekvésünk mindig az volt, hogy megállapítsuk, vajon az erőrendszer az általa terhelt testnek mozgásállapotában előidéz-e változást vagy sem. Ilyenkor az anyagi folytonosság megszakítása nélkül összefüggő egészet képező testet mindig egészében vizsgáltuk és soha nem részleteiben. Ez a szemlélet indokolta a merev test valóságtól eltérő fogalmának a bevezetését.
A szilárdságtan körében a viszonyok egészen mások, ami abból következik, hogy a célkitűzései is lényegében eltérnek a statika célkitűzéseitől. Itt a testet a statikával ellentétben soha nem egészében, hanem mindig részleteiben vizsgáljuk és a részekből építjük fel az egészet. A test egy-egy részének a vizsgálatánál azonban feltétlenül szükségessé válik, hogy ne csak az egész testet terhelő erőket - az úgynevezett külső erőket - vegyük számításba, hanem azokat az erőket is, amelyek a test egyes részei között ébrednek, a test egészére nézve tehát belső erők.
A belső erő fogalmával találkoztunk már a statikában is azoknál az úgynevezett összetett szerkezeteknél, amelyek több - egymáshoz kapcsolódó - merev testből épülnek fel. Az ilyen Szerkezeteknél az egymáshoz kapcsolódó elempárok között ébredő erőket az egész szerkezet szempontjából belső erőknek neveztük. Megállapítottuk, hogy az összetett szerkezet felépítésének módjától függően lehet statikailag határozott vagy határozatlan aszerint, hogy a szerkezetet terhelő összes külső erő és a szerkezet elemei között ébredő valamennyi belső erő meghatározható-e a rendelkezésre álló egyensúlyi egyenletekből vagy sem.
Ha a vizsgált testet olyan elemi merev részecskékből felépített összetett szerkezetnek tekintenénk, amelyek mereven kapcsolódnak egymáshoz, akkor ez a szerkezet statikailag sokszorosan határozatlan lenne és a belső erőket lehetetlen lenne meghatározni, ez pedig az egyes részek vizsgálatát is lehetetlenné tenné. Ez annyit jelent, hogy ha tovább akarunk jutni, akkor fogalmainkkal lépnünk kell egyet a valóságos helyzet felé, fel kell adnunk a testnek idáig merevvé idealizált fogalmát és figyelembe kell vennünk, hogy az erők nem csak a test mozgásállapotát képesek vagyunk megváltoztatni, hanem az alakját is. Éppen ez az utóbbi hatás az, aminek vizsgálata képezi a szilárdságtan feladatát." Vissza

Tartalom

I. Fejezet
Alapfogalmak 3
1. A szilárdságtan feladata 3
2. A szilárdságtan módszerei 4
II. Fejezet
Igénybevételek 7
1. A belső erők eredőjének vizsgálata 7
2. Az igénybevétel fogalma és fajai 10
3. Összefüggés a terhelés- és igénybevételi függvények között 17
4. Az igénybevételi függvények számítása koncentrált erők és
erőpárok esetén 19
5. Síkbeli erőrendszerrel terhelt egyenes rudak 22
a) Az igénybevételi függvények számítása 22
b) Az igénybevételi függvények szerkesztése 34
Nyíróerőfüggvény vagy nyíróerőábra 34
Nyomatéki függvény vagy nyomatéki ábra 38
Az eredők meghatározása szerkesztéssel 47
Rúderőfüggvény vagy rúderőábra 49
Példák 2.1-2.10 51
III. Fejezet
A feszültségi állapot általános vizsgálata 67
1. A feszültség fogalma 67
2. A feszültségi állapot fogalma 68
3. A feszültségi állapot vizsgálata 69
4. A feszültségi mátrix sajátértékei és skalár-invariánsai 76
5. A feszültségi állapot szemléltetése az egységsugarú gömbbel 80
6. A feszültségi állapottal kapcsolatos néhány tétel 81
a) Ha két feszültség értéke azonos 81
b) Ha mindhárom főfeszültség értéke azonos 82
c) A feszültségmező szimmetriája 82
d) A főfeszültségi főkörökön támadó feszültségek vizsgálata 84
7. A feszültségi állapot ábrázolása 86
a) Mérték-ellipszoid 86
b) A feszültségi állapot Mohr-féle kördiagramja 87
Példák 3.1-3.5 96
IV. Fejezet
Egyenes rudak húzása és nyomása 111
1. Szakító kísérlet 111
2. A próbapálca alakváltozása 113
3. Hooke-törvény 115
4. Poisson-féle tényező 117
5. Folyási határ. Rugalmassági határ. Arányossági határ 117
6. A húzott rúd feszültségi állapota 118
7. Az eredmények általánosítása 121
8. Nyomódiagram 122
9. A nyomott rúd feszültségi állapota 124
10. Az eredmények általánosítása 125
Példák 4.1-4.5 125
V. Fejezet
Egyenes rudak hajlítása 129
1. Hajlító kísérlet, a hajlított rúd feszültségi állapota 129
3. A semleges szál helyzetének vizsgálata 134
4. A hajlítónyomaték és feszültségi mátrix kapcsolata 138
5. Párhuzamos és ferde hajlítás 138
a) Párhuzamos hajlítás 139
b) Ferde hajlítás 140
Példák 5.11-5.15 144
6. A prizmatikus rúd tiszta hajlítására vonatkozó eredmények általánosítása 154
Példák 5.1-5.10 156
VI. Fejezet
Egyenes rudak csavarása 163
1. Csavaró kísérlet 163
2. A próbapálca alakváltozása és a feszültségi állapot vizsgálata 164
3. Az eddigi eredmények általánosítása 169
4. Tetszőleges keresztmetszetű rúd csavarása 169
Példák 6.1-5.7 172
VII. Fejezet
Egyenes rudak nyírása 177
1. Alapfogalmak 177
2. A feszültség számítása 178
Példák 7.1 181
3. I-szelvényű tartók vizsgálata 184
4. A nyírás középpontja 188
VIII. Fejezet
Az alakváltozási állapot általános vizsgálata 191
1. Az alakváltozások vizsgálata 191
2. Az általános Hooke-törvény 196
3. A feszültségi és alakváltozási mátrixok közötti összefüggés 197
4. A térfogatváltozás vizsgálata 200
5. A fajlagos alakváltozási munka 201
Példák 8.1-8.4 204
IX. Fejezet
Alakváltozással kapcsolatos számítások 215
1. A szerkezet alakváltozási munkája 215
a) Húzó és nyíró igénybevétel 216
b) Hajlítóigénybevétel 217
c) Csavaró igénybevétel 218
d) Nyíró igénybevétel 219
2. A hőmérsékletváltozás hatása az alakváltozás szempontjából 220
3. A hajlított tartó alakváltozása 223
a) A rugalmas szál differenciálegyenlete 223
b) A rugalmas szál szerkesztése 226
c) A helyettesítő tartó módszere 228
Példák 9.1-9.10 229
X. Fejezet
Hosszú nyomott rudak kihajlása 247
1. Rugalmas kihajlás 249
2. Kritikus feszültség, Euler-hiperbola 249
3. Plasztikus kihajlás 250
4. A rúdvégek egyéb megtámasztási módjai 250
Példák 10.1-10.3 251
XI. Fejezet
A Betti-tétel és alkalmazása 255
1. Betti tétele 255
2. A Betti-tétel alkalmazása hajlított tartók esetén 257
Példák 11.1-11.3 260
3. A Betti-tétel alkalmazása egyéb esetekben 265
XII. Fejezet
Szilárdsági méretezés 267
1. A szilárdsági méretezés problémái 267
2. Méretezés megengedett feszültségre 269
3. Teherbírás alapján való méretezés 270
Példák 12.1-12.2 273
4. Az "egyenletes biztonság elve" a méretezésben 275
5. Méretezés ismétlődő igénybevétel esetén 277
a) Alapfogalmak
b) A kifáradás jelenségének ábrázolása 279
c) A méretezés alapjai 280
d) Az alkatrész kifáradását befolyásoló tényezők 282
Vékonyfalú felületi rétegek befolyása 282
A hőmérséklet befolyása 283
A korrózió befolyása 283
Alak- és gátlástényezők 283
Rováshatás befolyása a gépalkatrészek kifáradására 285
e) A biztonság meghatározása kifáradásra történő méretezésnél 296
Lengő igénybevételnél 296
Lüktető igénybevételnél 297
Biztonsági tényező meghatározása összetett igénybevétel esetén 298
Példák 12.3-12.4 300
f) Siebel kifáradásra történő méretezési eljárásának elve 305
g) Bollenrath-Troost kifáradásra történő méretezési eljárásának elve 309
h) A feszültségeloszlás vizsgálatának néhány módszere 311
Optikai feszültségmérés alapjai 311
Repedőlakkos és tenzometrikus módszer. Konstrukciós irányelvek 312
6. Szegecsek méretezése 314
7. Hegesztett kapcsolatok méretezése 317
XIII. Fejezet
Összetett igénybevétel 323
1. A redukált feszültség fogalma 323
2. Mohr elmélete 324
3. Huber-Mises-Hencky elmélete 326
4. Excentrikus húzás 328
5. Excentrikus nyomás 336
6. Méretezés összetett igénybevétel esetén 338
Példák 13.1-13.7 341
XIV. Fejezet
Statikailag határozatlan szerkezetek 359
1. A statikailag határozatlan szerkezetek számítása 359
Példák 14.1-14.5 365
XV. Fejezet
Rugók 377
1. Egyenes lemezrugó 377
2. Spirális rugó 378
a) A rugó külső vége be van fogva 379
b) A rugó külső vége csuklóhoz kapcsolódik 380
3. Csavarásra igénybevett egyenes rugó 382
4. Hengeres csavarrugó 382
Tartalomjegyzék 385
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem