Saláta, retek, olvasnivaló

Előszó

A nyolcvanas évek elején a Könyvtártudományi és Módszertani Központ sajátos vállalkozásba kezdett: kötetekbe rendezte azokat a tanulmányokat, amelyeket könyvtárosok, szociológusok, szociográfusok, újságírók, pedagógusok, népművelők írtak a könyvtárakról. Az első kötet 1982-ben jelent meg Könyvtárhasználat, könyvtárkép címmel, majd ezt követte a Könyvtár és társadalmi környezete sorozat három darabja 1984-ben, 1986-ban és 1987-ben. A tanulmánykötetek szerkesztése közben világossá vált számunkra, hogy a szociográfusok igazi terepének a kisvárosok és a falvak számítanak, ugyanis ezek a településnagyságok azok, amelyek még könnyen áttekinthetők, ahol jól meg lehet ragadni a könyvtárak és a környezet kölcsönhatását.
Ez a felismerés vezetett bennünket arra az elhatározásra, hogy azonos szempontrendszerű, de lényegében szociografikus módszerű vizsgálatot kezdeményezzünk a kisvárosok könyvtáraiban. Terveink szerint körülbelül 10-15 városban folytattunk volna kutatást, amelynek eredményeképpen megbízható képet tudunk rajzolni az országos helyzetről. Az időközben kialakult gazdasági helyzet következtében azonban a korábban biztosnak látszó központi támogatás elmaradt, és a helyi anyagi források, csak három városra voltak elegendőek. Munkánk ezért torzó maradt, dolgozatunk akár egy nagyobb kutatás problémafeltáró vázlata is lehetne.
Áttekintésünk két jól elkülönülő bázisra épül. Az egyik támpontot az a húsz interjú jlenti, amelyeket szerte az országban készítettünk kisvárosi könyvtárigazgatókkal. A következő településeken jártunk: Budaörs, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Nagykőrös, Szentendre, Szigetszentmiklós, Vác (Pest megye); Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye); Csorna, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Sopron (Győr-Sopron megye); Bonyhád, Dombóvár, Paks, Tamási (Tolna megye).
A másik forráscsoportok azok a szociografikus adatgyűjtések alkotják, amelyeket három kisvárosban és egy budapesti kerületi főkönyvtárban folytattunk. A szóbaforgó városok: Esztergom, Orosháza és Pápa. A kerületi főkönyvtár Budapest IX. kerületében található, a József Attila lakótelepen.
A dolgozat első négy fejezetét múlt időben kellett fogalmaznunk, ugyanis ezek a nyolcvanas évek végéről szólnak: az adatfelvétel 1987-ben és 1988-ban történt. Azóta sok minden megváltozott az országban: végbement a rendszerváltás. A könyvtárak környezetében beállt változások hatással voltak közvetlenül a könyvtárakra is, ezért a négy utóbb említett intézményt újból felkerestük 1990 végén, a helyhatósági választások utáni időszakban. Az ötödik fejezet a könyvtárak vezetőivel készült interjúk alapján íródott, felvillantva valamit arról, hogy a megváltozott körülményekre hogyan reagáltak ezek az intézmények. Vissza