Salamon kulcsa

Előszó

A szúrós szemű öregember határozott léptekkel átment az előcsarnokon, és odalépett a CERN biztonsági beléptetőrendszerének kapujához. Nem emlékezett rá, hogy ott lett volna ez a biztonsági berendezés, amikor az előző alkalommal itt járt, de ez egyik sarokban meredező francia zászlókra pillantva eszébe jutott, hogy egy héten belül várják a francia elnök látogatását.
- Fucking Frenchies... - morogta a foga között.
Annyira felcukkolta magát, hogy még a kis szállítószalagról is elfeledkezett, amelyre a zsebében lévő fémtárgyakat kellett volna rátennie a röntgenes átvilágításhoz. Tétovázás nélkül megindult a forgókeresztes átjárókhoz, és csak a fémvizsgáló kapu előtt állt meg. Mozdulatlanná dermedt, mint egy szobor, csak ujjainak és hideg, átható szemének türelmetlen rezzenése mutatta, hogy él.
Egy svájci biztonsági őr odaintett neki, hogy indulhat. A látogató két lépést tett előre, és szemével a biztonsági őr mellén lévő kitűzőre írt Jean-Claude Bloch névre meredve átment a fémvizsgáló kapun. Ebben a pillanatban vészjelzés hangzott, és a kapu tetején kigyulladt egy piros lámpa. A látogatónál valami fémtárgy volt.
Jean-Claude egy fémvizsgálóval a kezében odalépett a kék szemű férfihoz.
- Legyen szíves, emelje fel a kezét.
Az idős férfi engedelmeskedett, és a biztonsági őr végighúzta a fémdetektort a teste két oldalán. A készülék felzümmögött. A látogató a zsebébe dugta a kezét, és kényszeredett mosollyal, mint egy gyerek, akit rajtakapnak, hogy csokoládét csent a raktárból, kivette az ott rejtőző fémtárgyakat. Vissza