Fülszöveg
Becsky Andor írja a költőről:
Salamon Ernő Gyergyószentmiklóson született 1912-ben. Munkáscsalád gyermeke. Nagy nehézségek árán végezte el a gimnáziumot, majd a kolozsvári egyetem jogi fakultására iratkozott be. Itt találkozik a munkásmozgalommal, majd kapcsolatba kerül a kommunista párttal. Hosszas viaskodás után, az egyetemet elhagyva, vállalja a költő-szegénylegény nehéz és tiszta útját. Politikai tevékenysége miatt egy időre letartóztatják. 1933-ban a Brassói Lapok riprotere, majd a Korunk előfizető-gyűjtője. 1937-ben a Korunk, majd a Reggeli Újság szerkesztője. Barátok, elvtársak társasága övezi. Ez a korszak legmozgalmasabb, legtevékenyebb korszaka. Egymás után megjelenik több kötete, a Gyönyörű sors, az Ének a szolgák sorsáról (versek színmű) és a Szegények küszöbén, mely utóbbi tartalmazza, Melletted élnek címen, műfordításait is. Szavalókórust szervez, irodalmi eseteken lép fel, rigmusokat készít a mozgalom megbízásából. A bécsi diktátum után elbocsátják állásából. Verseit...
Tovább
Fülszöveg
Becsky Andor írja a költőről:
Salamon Ernő Gyergyószentmiklóson született 1912-ben. Munkáscsalád gyermeke. Nagy nehézségek árán végezte el a gimnáziumot, majd a kolozsvári egyetem jogi fakultására iratkozott be. Itt találkozik a munkásmozgalommal, majd kapcsolatba kerül a kommunista párttal. Hosszas viaskodás után, az egyetemet elhagyva, vállalja a költő-szegénylegény nehéz és tiszta útját. Politikai tevékenysége miatt egy időre letartóztatják. 1933-ban a Brassói Lapok riprotere, majd a Korunk előfizető-gyűjtője. 1937-ben a Korunk, majd a Reggeli Újság szerkesztője. Barátok, elvtársak társasága övezi. Ez a korszak legmozgalmasabb, legtevékenyebb korszaka. Egymás után megjelenik több kötete, a Gyönyörű sors, az Ének a szolgák sorsáról (versek színmű) és a Szegények küszöbén, mely utóbbi tartalmazza, Melletted élnek címen, műfordításait is. Szavalókórust szervez, irodalmi eseteken lép fel, rigmusokat készít a mozgalom megbízásából. A bécsi diktátum után elbocsátják állásából. Verseit csak a Kelet Népe és a Magyar Nemzet, illetve a Szép Szó közli. Átmenetileg Marosvásárhelyen idénymunkás. 1941-ben internálják, majd röviddel a szabadulása után egy munkaszolgálatos alakulattal Ukrajnába hurcolják. A doni visszavonuláskor kiütéses tífuszt kap. A súlyosan beteg költőt az olasz katonák agyonlövik.
Salamon Ernő költészetének hármas pillére a marxizmus, a népiség és a proletár internacionalizmus. Embersége és költészete annak a felismerésnek a jegyében alakult, hogy az osztályhelyzet erősebb meghatározó, mint a területi hovatartozás, hogy a gyergyói szegény magyar, székely és román parasztnak, munkásnak több köze van egymáshoz, mint saját nemzetbeli uraihoz. Verseinek kötőszövete a gyergyói balladák, rigmusok, dallamok képei, hangulatai, a hegyi emberek köznapi stílusa, logikája, mondatépítése. Egyetemes érvényű gondolatait mindig ennek a világnak atmoszférájában fogalmazza meg. Az élmények, ihletések, irodalmi és etikai hatások, nyelvi invenciók és formai törekvések gazdag lírai készletét karakteres egyéniség és erős tartású világnézet kötik költészetté. Salamon Ernő költészetének máig ható, eleven értékig József Attila, Kis Ferenc és Benjámin László mellett jelölik ki helyét.
Vissza