Magyar népzenei dallamgyűjtemény

Előszó

Ez a kötet a magyarországi táncházakban játszott zenék hegedűs táncdallamainak példatára, a hat legjellemzőbb vidékről. Dél-Dunántúl (Somogy, Sárköz), Szék (Mezőség), Kalotaszeg, Szatmár, Magyarpalatka (Belső Mezőség), Bonchida (Kis-Szamos völgye).
A népzene alapfokú oktatásához hiányzó, rendszerezett kotta- és hangzóanyag létrehozása a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán 1996-ban végzős, tanítással régen foglalkozó népzenészek diplomamunkájaként kezdődött el. Egyéb kiadvány híján azóta is az akkor elkészült törzsanyag fénymásolataiból - már ha hozzájutnak - tanulnak, ill. tanítanak a népzenész kollégák. Vissza

Fülszöveg

Ebben a kiadványban összefoglalva kívántuk bemutatni a magyar népi hegedülés azon válogatott példáit, amelyek híven tükrözik a magyar nyelvterület falusi prímásainak sokszínű repertoárját, játéktechnikáját. Ez az anyag a már összegyűjtött és feldolgozott zenékhez képest csak szűk keresztmetszetet tud adni, a teljes nyelvterület részletes képének bemutatására nem vállalkozott. Ez az összegző munka az immár több mint tíz éve elkezdett Magyar Népzenei Füzetek-sorozat folytatásaként jelenik meg, és meggyőződésem szerint akkor éri el igazán a célját, ha más zenei- művészeti ágak képviselőihez is eljut.
A vonós- hangszeres népzene első nagyszabású gyűjtése és lejegyzése Lajtha László nevéhez fűződik, aki mikroszkopikus pontosságú kottaképét adta a széki zenekar szövevényes díszítésekben és sokszor nehezen értelmezhető, asszimetrikus ritmusokban bővelkedő játékának, amely munka a hangszeres népzenekutatás egyik alapkövévé vált. Később a hetvenes évek elején a városi, "táncházas" fiatalok vonzalma a "falusi" népzene iránt azt eredményezte, hogy játszható legyen. A különböző díszítésmódokra egyszerűsített, könnyen átlátható jelrendszert alkalmaztak, a balkéz ujjrendhasználatát és a vonózás rendjét pontosan papírra vetették. Virágvölgyi Márta 2002-ben átdolgozta és pontos hegedülés-technikai jelölésekkel látta el Lajtha László Széki gyűjtését úgy, hogy a népzenét tanuló hegedűsök számára átláthatóbb és játszhatóbb legyen.
Jelen kötetünk szintén pedagógiai céllal készült, a mára már bővülő létszámú népzenét tanítók illetve tanulók közös munkáját szolgálta. Olyan falusi prímások játékát is tartalmazza, akiket a szerző nem csak hangfelvételeken keresztül, hanem személyes élményeken, sok együttmuzsikálás során ismert meg. Többen közülük nemrég távoztak el tőlünk, tisztelegjen e gyűjtemény az ő emléküknek is.
A magyar hegedűs iskola Hubay Jenő tanítási eredményeinek köszönhetően már a múlt század második felétől világhírt szerzett a magyar zenének, szintúgy a magyar népies műzene tolmácsolói, a virtuóz cigányzenekarok. A Kárpát-medencében jelen lévő tradicionális hangszeres zenekarok illetve mintájukra alakult városi zenekarok képviselőinek a játékára az utóbbi években figyeltek fel bel- és külföldön egyaránt. Reményeink szerint e kötet hatékony eszköz új hívek toborzására és nagyok, muzsikusok és zenét szeretők köréből egyaránt. Vissza