1.060.323

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Sajtó és nevelés Magyarországon

1777-1849

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 398 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7338-07-1
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal és reprodukciókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szerző kötetében arra keresi a választ, hogy a felvilágosodás és reformkori magyar sajtó milyen módon közvetítette a neveléssel kapcsolatos új eszméket, elveket, a külföldi és hazai törekvéseket olvasóinak, hogyan járult hozzá az eszmék népszerűsítéséhez, hogyan próbálta meg a tájékoztatni és befolyásolni az olvasókat és az oktatásügy döntéshozóit egyes kérdésekben.
A mű három részre tagolódik. Az első rész a lapokkal és olvasóival foglalkozik, a második rész az iskolai újságolvasásnak, mint tantárgynak a vizsgálatára, valamint a szerkesztők, az iskolák tanárai, diákjai, valamint a korabeli sajtó viszonyának bemutatására vállalkozik. A könyv harmadik, legterjedelmesebb része, a sajtó tükrében mutatja be azokat a nevelésügyi témákat és tárgyakat, és az ezek kapcsán a magyarországi sajtóban megjelenő ismertetéseket, véleményeket, sajtóvitákat, melyeket a korszakban kiemelten fontos kérdésekként tartottak számon. Szól a külföldi pedagógiai törekvések hazai sajtóvisszhangjáról, a... Tovább

Fülszöveg

A szerző kötetében arra keresi a választ, hogy a felvilágosodás és reformkori magyar sajtó milyen módon közvetítette a neveléssel kapcsolatos új eszméket, elveket, a külföldi és hazai törekvéseket olvasóinak, hogyan járult hozzá az eszmék népszerűsítéséhez, hogyan próbálta meg a tájékoztatni és befolyásolni az olvasókat és az oktatásügy döntéshozóit egyes kérdésekben.
A mű három részre tagolódik. Az első rész a lapokkal és olvasóival foglalkozik, a második rész az iskolai újságolvasásnak, mint tantárgynak a vizsgálatára, valamint a szerkesztők, az iskolák tanárai, diákjai, valamint a korabeli sajtó viszonyának bemutatására vállalkozik. A könyv harmadik, legterjedelmesebb része, a sajtó tükrében mutatja be azokat a nevelésügyi témákat és tárgyakat, és az ezek kapcsán a magyarországi sajtóban megjelenő ismertetéseket, véleményeket, sajtóvitákat, melyeket a korszakban kiemelten fontos kérdésekként tartottak számon. Szól a külföldi pedagógiai törekvések hazai sajtóvisszhangjáról, a magyar szerzők pedagógiai műveiről szóló kritikákról. A magyar nyelv iskolai oktatása, és az oktatás magyar nyelvűségének kérdéskörét tárgyaló fejezetben azt az ellentmondásos folyamatot, hosszú küzdelmet követheti nyomon az olvasó a sajtóközlemények tükrében, mely 1844-ben, a magyar oktatási nyelv törvénybe iktatásával, sikerrel végződött. Egy másik hasonlóan fontos, és a korabeli sajtóban sűrűn megjelenő kérdés, a nők művelődése, a leányok nevelése volt. A leánynevelés körül kialakult nézetek változásához, és a gyakorlati eredmények megszületéséhez nagymértékben hozzájárult a sajtó is, mely hetven évig állandóan napirenden tartotta a nőnevelés kérdését, alakítva a közvéleményt, vitára késztetve a szakembereket, formálva a törvényhozók nézeteit. Míg a közép- és felsőoktatással kevesebbet foglalkozott, a kisdedóvás, a népoktatás és a szakoktatás kérdéseit, a tankönyv- és gyermekkönyvkiadás problémakörét az egész korszakon át folyamatosan napirenden tartotta a korabeli sajtó. Az e témakörökről szóló fejezetek számos új adattal gazdagítják, és sok esetben új megvilágításba helyezik a szakirodalom által korábban felvázolt képet.
A szerző új művével bizonyítja, hogy a magyar nevelésügy múltjának eddig figyelemre sem méltatott titkai, egy eddig kevéssé kiaknázott forráscsoport, a sajtóközlemények feldolgozása nyomán mélyebben megismerhetővé válnak, de csakis azok számára, akik e nehezen hozzáférhető, hosszadalmas és fáradságos munkával feltárható források történeti értékét felismerik és elismerik, és akik az apró, sokszor jelentéktelennek látszó részletekre is kiterjedő figyelemmel, de főleg a tények iránti alázattal közelítenek hozzájuk. Vissza

Tartalom

Bevezetés
1. A korszak sajtója és olvasóközönsége 17
1.1. Európai kitekintés 17
1.2. A hazai sajtó és olvasóközönsége 21
1.3. A nevelésügy szolgálatában álló lapok 28
1.3.1. Merkur von Ungarn 29
1.3.2. Ephemerides Budenses 34
1.3.3. Novi Ecclesiastico - Scholastici Annales 36
1.3.4. Nevelési Lapok 38
1.3.5. Religio és Nevelés 39
1.3.6. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 43
1.3.7. Közlemények a Kisdedóvás és az Elemi Nevelés Köréből 47
1.3.8. Nevelési Emléklapok 48
1.3.9. Katholikus Iskolai Lap 51
2. A sajtó és az iskolák 55
2.1. Az iskolai újságolvasás 55
2.1.1. Comenius és az iskolai újságolvasás eszméje 56
2.1.2. Újságolvasó-órák európai és hazai gimnáziumokban 57
2.1.3. Újságkollégiumok az európai egyetemeken 61
2.1.4. A Ratio Educationis és az iskolai újságolvasás 63
2.1.5. Tervek az iskolai újságolvasás céljait szolgáló lap kiadására 66
2.1.6. Milyen lapokat olvastak az iskolákban 69
2.2. Tanárok, diákok mint a lapok olvasói és munkatársai 75
2.2.1. A szerkesztők és a nevelésügy 76
2.2.2. Olvasók és cikkírók az iskolákban 79
3. Nevelésügyi témák és tárgyak a sajtó tükrében 87
3.1. Külföldi pedagógiai törekvések hazai sajtóvisszhangja 87
3.1.1. Locke 88
3.1.2. Felbiger 89
3.1.3. Rochow 93
3.1.4. Pestalozzi 95
3.1.5. A Bell-Lancaster-módszer 104
3.1.6. A német népoktatás mint követendő példa 113
3.2. Pedagógiai eszmék és elvek 116
3.2.1. Társadalom, kultúra, nevelés 118
3.2.2. Magán- vagy iskolai nevelés? 128
3.2.3. A nevelés célja, feladata, területei, módszerei 136
3.2.4. Mit és hogyan oktassunk? 142
3.2.5. A pedagógus mint a nevelés legfontosabb tényezője 147
3.3. Pedagógiai művek és sajtóvisszhangjuk 150
3.4. A sajtó, a magyar nyelv és az iskolák 175
3.4.1. A magyar nyelv az iskolákban a felvilágosodás kori sajtó tükrében 175
3.4.2. Reformkori folyóirataink küzdelme a magyar tanítási nyelvért 185
3.5. Kisdedóvás 196
3.6. Népoktatás 212
3.6.1. A népoktatás és a sajtó a felvilágosodás időszakában 212
3.6.2. Reformkori sajtónk a népoktatásról 222
3.7. Szakoktatásunk és a sajtó 236
3.7.1. Tessedik Sámuel iskolája 237
3.7.2. A Georgikon 244
3.7.3. A nagyszentmiklósi mezőgazdasági iskola 255
3.7.4. A magyaróvári gazdasági tanintézet 257
3.7.5. Az Országos Központi Gazdaképző Intézet eszméje 259
3.7.6. Az ipari szakoktatás 261
3.8. Leánynevelésünk eszméi és intézményei 267
3.8.1. Felvilágosodás kori sajtónk a leányok neveléséről és a leányiskolákról 268
3.8.2. Sajtóvita a nők művelődési jogairól (1821-1827) 281
3.8.3. Reformkori sajtónk a leányok nevelésről, a leányiskolákról és a nőnevelők képzéséről 289
3.9. Magyar irodalmi diáktársaságok 304
3.9.1. Diáktársaságok a felvilágosodás korában 304
3.9.2. Diáktársaságok a reformkorban 317
3.10. Tankönyvek 326
3.10.1. Népiskolai tankönyvek 331
3.10.2. A középszintű iskolák tankönyvei 335
3.10.2.1. Az idegen nyelvek tankönyvei 335
3.10.2.2. Magyar nyelv- és irodalomtankönyvek 340
3.10.2.3. Történelemtankönyvek 345
3.10.2.4. Természettudományi tankönyvek 347
3.11. Gyermekirodalom 354
3.11.1. Gyermekkönyvek és sajtóvisszhangjuk 356
3.11.2. Gyermeksajtónk kezdetei 369
Összegzés 373
Névmutató 375
Képek 384-398

Fehér Katalin

Fehér Katalin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Fehér Katalin könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem