1.066.806

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Sacrosanctum, oecumenicum concilium Tridentinum

A szent és sérthetetlen ökumenikus egyetemes Tridenti zsinat

Szerkesztő
Trident
Kiadó: Sumptibus Societatis
Kiadás helye: Trident
Kiadás éve:
Kötés típusa: Bőr
Oldalszám: 582 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Latin  
Méret: 25 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés: A Trideti zsinat határozatait összegyűjtötte és magyarázza Joannis Gallemart.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A tridenti zsinat vagy trentói zsinat (régebben németesen: trienti zsinat; Concilium Tridentinum), a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette azt. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. E zsinatot, sorrendben a 20-ikat, számos akadály után, aminők a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk voltak, III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze Tridentbe (Trento), a bullában kifejezett e céllal: »Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére«. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen a tridenti főszékesegyházban. A zsinat elsősorban azokkal a... Tovább

Fülszöveg

A tridenti zsinat vagy trentói zsinat (régebben németesen: trienti zsinat; Concilium Tridentinum), a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette azt. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. E zsinatot, sorrendben a 20-ikat, számos akadály után, aminők a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk voltak, III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze Tridentbe (Trento), a bullában kifejezett e céllal: »Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére«. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen a tridenti főszékesegyházban. A zsinat elsősorban azokkal a területekkel foglalkozott, ahol a protestáns nézetekkel szemben kellett megfogalmaznia a katolikus egyház nézeteit.
A reformátori sola scriptura elvvel szemben a zsinat hangsúlyozta a másfél évezredes hagyomány fontosságát. A zsinat első szakaszában a résztvevők arra hajlottak, hogy a két forrás, azaz a Szentírás és a hagyomány kiegészíti egymást, de a zsinat végére arra jutottak, hogy a hitnek egyetlen forrása van, amely két úton jut el a hívőkhöz. Az eredendő bűnt illetően a zsinat úgy határozott, hogy a bűn nem pusztán az utánzás, hanem már a nemzés által van jelen a világban, de az ember a keresztségben "ártatlan, bűntelen, tiszta lesz és így Isten szeretett fia". A megigazulás egyedül Krisztus érdeme miatt történik az emberrel, amit azonban szabad akaratából következően el is utasíthat. Szemben a reformátorokkal, akik a szentségek számát kettőre (keresztség és Úrvacsora) csökkentették, a zsinat hét szentséget rögzített (mind a hetet megtartotta), megalkotva ezzel a máig érvényes katolikus szentségtant.
Vissza

Tartalom

Trident, zsinat, egyház, egyetemes zsinat
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem