Az újraszőtt háló

Fülszöveg

Az ember - CliíFord Geertz metaforája szerint - „jelentések maga szőtte hálójában függő állat", aki a külvilágból érkező ingereket e háló rezdüléseiként érzékeli. A háló persze „mindig fölfeslik valahol" - az új tapasztalatok rendre hézagokat ütnek a jelentések szövetén; ilyenkor heves reakciók indulnak újraalkotására. E kötet tanulmányai abból indulnak ki, hogy a felvilágosodás komoly szakadásokat idézett elő az európai kultúra szövedékén, a romantika kora pedig megkísérelte újraszőni e megtépázott hálót.
A korszak magyar irodalma az értelem új rendjének kialakításában a nemzet megújított fogalmának csakúgy kiemelt szerepet juttatott, mint a vallás újraértelmezésének; a költészet pedig - Kölcsey, Vörösmarty és Petőfi lírájának tanúsága szerint - új értelemsémák létrehozására törekedve az értelem elvesztésének tapasztalatáról is számot adott.
A kötet szerzője Geertzcel együtt vallja: a kultúratudományok művelőjének „alapvető hivatása nem az, hogy legmélyebb kérdéseinkre... Tovább

Fülszöveg

Az ember - CliíFord Geertz metaforája szerint - „jelentések maga szőtte hálójában függő állat", aki a külvilágból érkező ingereket e háló rezdüléseiként érzékeli. A háló persze „mindig fölfeslik valahol" - az új tapasztalatok rendre hézagokat ütnek a jelentések szövetén; ilyenkor heves reakciók indulnak újraalkotására. E kötet tanulmányai abból indulnak ki, hogy a felvilágosodás komoly szakadásokat idézett elő az európai kultúra szövedékén, a romantika kora pedig megkísérelte újraszőni e megtépázott hálót.
A korszak magyar irodalma az értelem új rendjének kialakításában a nemzet megújított fogalmának csakúgy kiemelt szerepet juttatott, mint a vallás újraértelmezésének; a költészet pedig - Kölcsey, Vörösmarty és Petőfi lírájának tanúsága szerint - új értelemsémák létrehozására törekedve az értelem elvesztésének tapasztalatáról is számot adott.
A kötet szerzője Geertzcel együtt vallja: a kultúratudományok művelőjének „alapvető hivatása nem az, hogy legmélyebb kérdéseinkre válaszoljon, hanem az, hogy hozzáférhetővé tegye számunkra azokat a válaszokat, amelyeket más emberek [ ] adtak ezekre a kérdésekre".
S. VARGA PÁL eddig megjelent könyvei:
A gondviseléshittöl a vitaiizmusig. A magyar költészet világképének alakulása a ip. század második felében (Csokonai, 1994)
Két világ közt választhatni. Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában (Argumentum, 1997)
„ az ember véges állat. "A kultúrantropológia fordulata a felvilágosodás után - Herder és Kölcsey (Kölcsey Társasági Füzetek, 1998)
A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban (Balassi, 2005) Vissza