Fülszöveg
Színházainkban a rendezők rendeznek. Ez a dolguk.
Ruszt József is rendez, de közben halkan, csendben életművet alkot.
Módszere végtelenül egyszerű. Megálmodja a kész előadást, a többi már gyerekjáték. A próba nála arra való, hogy a kiábrándítóan valós délelőttökön létrejöjjön az a valami, amely legjobban hasonlít vízióihoz. Ruszt József álmokat realizál. Műhelytitka nincs.
Ül a nézőtéren, hagyja dolgozni színészeit. Egyszer csak puha léptekkel felsétál a színpadra, karon vagy kézen fogja egyik-másik szereplőt, a "helyére" vezeti, és mint valami titkot súgja fülébe instrukcióit. A csoportos szereplők közé meg egyszerűen beáll. A sok beszéd, magyarázgatás helyett inkább megmutatja, amit akar. A zenét beinti, mint egy karmester, és a megfelelő pontra tereli a bizonytalanul tapogatózó fényt. Észrevétlenül olvad az együttesbe, mint egy meg nem írt, váratlanul a központba csöppent figura, akitől a játék ritmusa felgyorsul, a helyzetek tisztázódnak.
Csortos Gyula nyilatkozta némi...
Tovább
Fülszöveg
Színházainkban a rendezők rendeznek. Ez a dolguk.
Ruszt József is rendez, de közben halkan, csendben életművet alkot.
Módszere végtelenül egyszerű. Megálmodja a kész előadást, a többi már gyerekjáték. A próba nála arra való, hogy a kiábrándítóan valós délelőttökön létrejöjjön az a valami, amely legjobban hasonlít vízióihoz. Ruszt József álmokat realizál. Műhelytitka nincs.
Ül a nézőtéren, hagyja dolgozni színészeit. Egyszer csak puha léptekkel felsétál a színpadra, karon vagy kézen fogja egyik-másik szereplőt, a "helyére" vezeti, és mint valami titkot súgja fülébe instrukcióit. A csoportos szereplők közé meg egyszerűen beáll. A sok beszéd, magyarázgatás helyett inkább megmutatja, amit akar. A zenét beinti, mint egy karmester, és a megfelelő pontra tereli a bizonytalanul tapogatózó fényt. Észrevétlenül olvad az együttesbe, mint egy meg nem írt, váratlanul a központba csöppent figura, akitől a játék ritmusa felgyorsul, a helyzetek tisztázódnak.
Csortos Gyula nyilatkozta némi iróniával, hogy a rendező csupán színpadi közlekedési rendőr. Ha ez igaz, Ruszt nem a gumibotos fajtából való, inkább azokhoz rokonítható, akik valahol délen, Rómában vagy Nápolyban könnyed, lenge bájjal teremtenek rendet.
Volt tanára, a vaskos szókimondásáról hírhedt, híres és ismert Gáti József kiváló művész és kiváló pedagógus ellágyulva mondta:
- A Ruszt? Mit mondjak? Egy angyal.
Szatmári István, a Vígszínház színésze (1988)
Ruszt József kiemelkedő rendező, iskolateremtő művész, társulatalapító és -megtartó személyiség, nagyszerű pedagógus. És ellentmondásos ember. Életét időről időre újrakezdi, de szavai szerint mindig ugyanazt a képet festi. Írásommal ennek az örökké ugyanolyan előadásnak a lényegét szeretném feltárni, de arra is keresem a választ, hogy ez a színház mitől rituális, kegyetlen, politikai vagy pszichologizáló, hogy színészeit Grotowski- vagy Sztanyiszlavszkij-"metódus" szerint neveli-e, hogy tiszteli-e az írót vagy sem, amikor "a legradikálisabban húzó magyar rendezőként" kialakítja előadásainak szövegkönyvét - a titkait igyekszem kifürkészni.
Tisztelegve és tanulságul.
Nánay István
Vissza