Előszó
Részlet az első műből
Lányok, fiúk, jertek ki,
Ragyog a hold ide ki!
Vacsora, álom hiába vár ma,
Játszani jertek ki az utcára!
Létrafokán fel, le a falon -
Egy három éves gyermek felült...
Tovább
Előszó
Részlet az első műből
Lányok, fiúk, jertek ki,
Ragyog a hold ide ki!
Vacsora, álom hiába vár ma,
Játszani jertek ki az utcára!
Létrafokán fel, le a falon -
Egy három éves gyermek felült kiságyában, öklét összeszorította, szeme tele volt rémülettel és torkaszakadtából ordított. Eleinte senki sem hallotta, mert szobája a nyugati szárnyon feküdt, a dada pedig egy kertésszel beszélgetett a babérok között. Aztán a házvezetőnő arra ment és sietett lecsillapítani. A fiúcska különös kedvenc volt és nem volt jó véleménye a dadáról.
- Mi volt az hát? Mi volt az hát? Nincs itt semmi ijesztő, Gyuri drága.
- Egy - egy rendőr volt. Ott volt a Fövény-dombon - láttam! Bejött. Janka mondta, hogy be fog.
- Rendőrök nem jönnek be házakba, drágica. Fordulj be és fogd meg a kezem.
- Láttam - a Fövényen. Ide jött. Hol van a kezed, Harper?
A házvezetőnő várt, míg a zokogás az alvás szabályos lélekzésére változott, aztán ellopózkodott.
- Janka, micsoda ostobaságot mondott Gyuri úrfinak rendőrökről?
- Semmit nem mondtam neki.
- De mondott. Álmodott róluk.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal