Történelmi szimptomatológia

Szerző

Rudolf Steiner

Szerkesztő

Drahos Sándor

Fordító

Szemes Éva

Budapest

'Rudolf Steiner: Történelmi szimptomatológia ' összes példány

Kiadó:	Magyar Antropozófiai Társaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	227 oldal
Sorozatcím:	Genius
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 12 cm
ISBN:	963-04-6045-9

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Első előadás (Dornach, 1918. október 18.)	10
A tudati impulzus felerősödése
Szimptomatológia: a külső események mögötti igazi valóság
A középkor egyetemes impulzusa: a római katolicizmus
Szimptomatológikus fordulópontok: a pápák Avignonba költözése 1309-ben, a templomos rend felszámolása, a mongol betörések, az Orleansi Szűz fellépése és a francia és angol nemzeti állam létrejötte
A Habsburg-ház felemelkedése
A városok kialakulása
Az angol parlamentarizmus: a tudati lélek impulzusa
Az orosz birodalom kialakulásának kezdetei
Anglia: inkább nemzeti árnyalatok, Franciaország: inkább személyes elemek
Az utóbbi forradalomhoz vezet, az előbbi a liberalizmushoz
A tudati lélek impulzusa Angliában: I. Jakab
Második előadás (Dornach, 1918. október 19.)	32
Az újkor szimptomatológiája
Franciaország: az államiság megerősödése
Tündöklés és egyidejű hanyatlás: XIV. Lajos
A francia forradalom: a személyiség önállósodása
Zűrzavar a "szabadság, egyenlőség, testvériség" jelszó félreértése miatt
A forradalom lélek test nélkül, Napóleon: test lélek nélkül
A szabadkőművesség
A szocializmus három jellegzetes eleme: az osztályharc elmélete, az értéktöbblet-elmélet és a materialista történelem-szemlélet
Úrkori történelmi szimptóma: olyan helyzetek kialakulása, amelyek megoldhatatlan problémákká válnak
Harmadik előadás (Dornach, 1918. október 20.)	55
Az újkori történelem jellegzetes szimptómái
A gépkorszak
A gyarmatosító törekvések jelentősége
A tudati lélek impulzusa eltörli az emberek közötti hagyományos differenciálódást
A természet megfigyelése és a kísérletezés
A kísérletek átültetése a szociális rendbe: a technika, ami halált hoz a modern életbe
A parlamentarizmus a személyiség kioltásához vezet
Korunk irányadó jellegzetessége: a születés és a halál titka
A tudati lélek korának értelme: az érzékfeletti impulzus élretörése
A gyógyulás útját a kozmikus összefüggésekben kell keresni
Negyedik előadás (Dornach, 1918. október 25.)	74
A természettudományos gondolkodásmód történelmi jelentősége
A történelmi tények mögötti valóság helyes szemlélete az érzékfeletti elemhez vezet
Az orosz forradalom: új eszmék hatása, ugyanakkor a vezetők eszme-nélkülisége: nyomás és szívás-probléma
A proletariátus eszmevilága
A jövő útja: az emberek őszinte érdeklődése egymás iránt
A szociális élet összefüggése a születés és halál titkával
A gonosz kifejlődése az ember belső világában
Ötödik előadás (Dornach, 1998. október 26.)	93
Érzékfeletti elemek a történelem-szemléletben
A gonosz misztériumának összefüggése a halállal és a golgotai misztériummal
A világmindenségben működő halálerők feladata: megadni az embernek a tudati lélek képességét
A gonosz erők nem azért működnek, hogy az embereket gonosszá tegyék, ez csak mellékhatás
Az emberek egymás iránti érdeklődésének kifejlődése négy különböző területen kell hogy megtörténjen
Hatodik előadás (Dornach, 1918. október 27.)	111
Epizódszerű utalások "A szabadság filozófiája" új kiadásához
A szabadságnak a külső életben valódi impulzussá kell válnia
Az emberi individualitás végső célja: a szabad szellem
Az intuíció kifejlesztésével a gonosz hajlamok jóra fordíthatók
A szabadság tudománya etikai individualizmushoz vezet
Rudolf Steiner ilyen irányú kísérletei a "Magazin für Literatur" c. lappal, a szocialista munkásságnak tartott előadásokkal és a Teozófiai Társaságnál
Hetedik előadás (Dornach, 1918. november 1.)	142
Epizódszerű utalások a "Goethe világnézete" új kiadásához
Miért lett a dornachi épület neve Goetheanum?
Németnek lenni német birodalomban és Ausztriában
A goetheanizmus lényege
Goethe intuitív természet-szemléletének művésszé válása
Goethe az igazi egyetem, a mai egyetemek alszanak
Nyolcadik előadás (Dornach, 1918. november 2.)	159
Az Atlantisz utáni ötödik korszak vallástörténeti impulzusa
Három fejlődési áramlat kereszteződése az emberben: az egész emberiség az érzőlélek fejlesztésén dolgozik, az egyes ember a tudati lelket fejlesz ki és az egyes népek fejlettségi szintje is különböző
A Krisztus-impulzus differenciálódása: a Krisztus-nép és az egyházi nép
Poláris ellentét a jezsuitizmus és a goetheanizmus között
Kilencedik előadás (Dornach, 1918. november 3.)	176
Az európai és a jelenkori impulzus
A Krisztus-impulzus hatása a három fejlődési áramlatra
Goethe vallásos érzületének kifejeződése a "Wilhelm Meister"-ben
Az arianizmus és az athanazianizmus
A páholy-nép
A Gál-áramlat
A szociális mozgalom egészséges fejlődésének alapja: testvériség a szociális struktúrában, szabadság a vallásos gondolkodásban és egyenlőség a megismerés területén
Jegyzetek