Jézustól Krisztusig
11 előadás - Karlsruhe, 1911. október 4-14.
Szerző
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: | Magyar Antropozófiai Társaság |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
Oldalszám: | 222
oldal
|
Sorozatcím: | Genius |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
19 cm x 14 cm
|
ISBN: | 963-8644-66-4 |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér ábrákkal.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
EGY KORSZERŰ VILÁGSZEMLÉLET ALAPELEMEI
RUDOLF STEINER, a filozófia doktora. 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum" lesz működésének központja.
AZ ANTROPOZÓFIA a 20. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati...
Tovább
Fülszöveg
EGY KORSZERŰ VILÁGSZEMLÉLET ALAPELEMEI
RUDOLF STEINER, a filozófia doktora. 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum" lesz működésének központja.
AZ ANTROPOZÓFIA a 20. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, euritmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).
Vissza
Tartalom
Jézustól Krisztusig 8
Nyilvános előadás, Karlsruhe 1911. október 4.
A történelmi Jézus-kutatás a 19. században. Az ókor misztériumai: az egyiptomi, a görög, a perzsa misztériumok és a Mitrász-misztérium. A kereszténységben egybeáramlik a Mitrász és a Dionüzosz-kultusz. A héberség. Ádám ősapa vétke. A pali kereszténység.
Első előadás, 1911. október 5..............................................33
A tudattalan lelki élet, az ismeretien természeti élet és a tudatos
szellemi élet. Fiú, Atya, Szellem. A rózsakeresztesek szellemi beavatási útja, és a jezsuiták akarati beavatási útja.
Második előadás, 1911. október 6.......................................52
A keresztény-rózsakeresztes beavatás. A Krisztus-esemény átélése az állandó kinyilatkoztatás révén.
Harmadik előadás, 1911. október 7....................................69
A keresztény titkok megismerésének három forrása: az evangéliumok, a szellemi látók kutatásai és a hit, mint az önmegismerés és Krisztus útja.
Negyedik előadás, 1911. október 8......................................91
A hitet felváltja Krisztus látása. Krisztus belső lelki átélésétől a keresztény beavatáshoz vezető út.
Ötödik előadás, 1911. október 9...................................108
Szent Pál levelei. A fizikai test formájának és az én-tudatnak az összefüggése. Jób könyve.
Hatodik előadás, 1911. október 10...................................126
A kereszténység alapvető kérdése: a feltámadás. Pál apostol a
damaszkuszi élmény után. A romolhatatlan test. Az emberi alak
formája: a fantom.
Hetedik előadás, 1911. október 11....................................147
Az ember én-természete. A fizikai test fantomjának elpusztítása: a bűnbeesés. Krisztus feltámadt teste. Az elveszett emberi
princípiumok megújítása. Az emberi fantom megmentése.
Nyolcadik előadás, 1911. október 12.................................163
A két Jézus-gyermek. Krisztus szellem-teste. A feltámadt fantom. Az írás beteljesedése Szent Pál számára Damaszkuszban.
Kilencedik előadás, 1911. október 13................................179
Az egyes ember viszonya a Krisztus-impulzushoz. A megváltás
objektív volta. A Krisztushoz vezető exoterikus út az Utolsó
Vacsorán és az evangéliumokon keresztül. A szellemmel való
kommunió, a meditáció és kontempláció révén, mint ezoterikus út.
Tizedik előadás, 1911. október 14.....................................198
A beavatáson keresztül Krisztushoz vezető ezoterikus út. A
Krisztus-impulzus viszonya az egyes emberi lélekhez. Krisztus
kozmikus ítélőszéke. A második Krisztus-esemény megújítja az
ember látását a múltba. A Jó eljövetele az Ige útján.