A világtörténelem szellemi háttere
Szerző
Budapest
Kiadó: | Magyar Antropozófiai Társaság |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Fűzött kemény papírkötés
|
Oldalszám: | 263
oldal
|
Sorozatcím: | Genius |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
20 cm x 14 cm
|
ISBN: | 963-212-226-7 |
Megjegyzés:
|
Néhány fekete-fehér illusztrációval.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
RUDOLF STEINER, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja.
AZ ANTROPOZÓFIA a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás...
Tovább
Fülszöveg
RUDOLF STEINER, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja.
AZ ANTROPOZÓFIA a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).
Vissza
Tartalom
A Kiadó előszava.................................................8
A VILÁGTÖRTÉNELEM AZ ANTROPOZÓFIA MEGVILÁGÍTÁSÁBAN,
MINT AZ EMBERI SZELLEM MEGISMERÉSÉNEK ALAPJA
Első előadás, Dornach 1923. december 24.................................12
A gondolat fejlődése az emberiségfejlődés folyamán
Második előadás, 1923. december 25.........................................26
A világ átélése a régi Keleten
Harmadik előadás, 1923. december 26.......................................40
Gilgames és Enkidu - Az efezusi misztériumok
Negyedik előadás, 1923. december 27.......................................56
A hyberniai misztériumok és Artemis Logosz-misztériuma Efezusban
Ötödik előadás, 1923. december 28............................................74
A keleti misztériumok szellemi természetszemlélete és ennek
árnyképe a görög civilizációban
Hatodik előadás, 1923. december 29..........................................90
Az Artemis-templom égése és Julianus Apostata halála közötti
időszak - Az arisztotelizmus hatása az új szellemi kinyilatkozatás
megjelenéséig a tizenkilencedik század utolsó harmadában
Hetedik előadás, 1923. december 30........................................105
Az ember és a világ összefüggésébe való betekintés elvesztése az
újkorban
Nyolcadik előadás, 1923. december 31....................................121
Az istenek irigysége és az emberek irigysége - Az Artemis-templom
leégése és a Goetheamim leégése
Kilencedik előadás, 1924. január 1...........................................134
A szellemi világba való helyes bejutás - A ránk rótt felelősség
Jegyzetek...................................................................................148
OKKULT TÖRTÉNELEM, VILÁGTÖRTÉNETI ESEMÉNYEK ÉS SZEMÉLYISÉGEK KARMIKUS ÖSSZEFÜGGÉSEI
Első előadás - Stuttgart, 1910. december 27............................152
A történelem tárgyalási módjának elégtelensége. Individualitások,
mint eszközök a emberiségfejlődés előrehaladó áramában. A korábbi spiritualitás kivetítése a fizikai síkra. Alexandria és Hüpathia.
Második előadás - 1910. december 28.....................................167
Magasabb érzékfeletti erők megnyilvánulása az Orelansi Szűz cselekedeteiben. Scotus Eriugena. Gilgames és Enkidu. A kentaur.
Harmadik előadás - 1910. december 29...................................185
Az inkarnációk lefolyásának módosulása a magasabb hierarchiák
erőinek hatására. Törvényszerűségek az individuális karma és
más világok hatásának összefüggésében. Az én működése az énben Arisztotelész. Hüpathia. Katarzis a félelem és együttérzés útján.
Negyedik előadás - 1910. december 30....................................203
Korunkkal kezdődik a felemelkedés. Az ősnyelv a gondolat és a
hangilleszkedés. Kultikus épületek égi és emberi mérték alapján.
A babilóniaiak földi missziója. A bábeli torony. Káldeai misztériumkultúra. Julianus Apostata.
Ötödik előadás - 1910. december 31........................................221
Összefüggés az egyes történelmi személyiségek és az emberiségfejlődés individuális szálai között. A fejlődés csomópontjai és összefüggésük a Földnek a szomszédos égitestekhez viszonyított
helyzetével. Az atlantiszi katasztrófa és az 1250-es év impulzusa.
Felemelkedő és hanyatló ciklusok az emberiség történelmében, az
ezzel kapcsolatos katasztrofális természeti működések, Kopernikusz és Oberlin.
Hatodik előadás I 1911. január 1...............................................239
A görög népi karakter. Az egységes bölcsesség-áramlat egyedivé
válik. A sztoicizmus, epikureizmus és szkepticizmus. Az újplatonizmusban az egyes ember misztikus felemelkedésben akar újra az igazsághoz eljutni. 1250-ben az emberiség új inspirációja
kezdődik. Az igazság kérdése. A 16. század az új hanyatlási
korszak. Kant. Hogyan megy át a korábbi a későbbibe. Novalis
individualitása.
Jegyzetek.....................................................251
Rudolf Steiner élete és művei.............................255
Rudolf Steiner összkiadás......................................260