A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata II.

Tartalom

AZ EMBERISÉG TÖRTÉNELMI HALADÁSÁRA VONATKOZÓ KARMIKUS FEJTEGETÉSEK
I. ELŐADÁS - 1924. április 6 9
Francis Bacon és Johannes Amos Comenius. Marx és Engels. Ottó
Hausner. Előző földi inkarnációjuk hatása az életükre. Az ember a
saját személyes lelki tartalmait átviszi a későbbi korszakokba.
II. ELŐADÁS - 1924. április 12 21
Egyes meghatározó személyiségek a szellemi világban is folytatják
tevékenységüket az emberi lelkek körében és ott tanítványokat képeznek ki. Bacon tanítványa Ranke, Comeniusé Schlosser. Conrad
Ferdinánd Meyer előző életei.
III. ELŐADÁS - 1924. április 23 37
Pestalozzi, C. F. Meyer, Emerson, Hermán Grimm előző életei. Az
egyes emberlelket nem tekinthetjük csupán egyetlen korszakhoz tartozónak, aki csak egyetlen földi életet él le, hanem csakis úgy, hogy
individualitását az egyik földi életből a másikba haladva szemléljük.
IV. ELŐADÁS - 1924. április 26 55
A régi beavatottak megtestesülésének nehézségei jelenkorunkban.
A régi beavatási bölcsesség most gyakran költői, művészi alkotásban nyilvánul meg. - Ibsen, Wedekind, Hölderlin, Hamerling.
V. ELŐADÁS - 1924. április 27 69
Néró újabb inkarnációi. Rudolf osztrák trónörökös öngyilkossága
mint a karmikus kiegyenlítés egy fajtája. A materializmus kifejlődése eltompította a karma iránti fogékonyságot.
AZ INDIVIDUÁLIS EMBERI ÉLET KARMIKUS KUTATÁSA
VI. ELŐADÁS - 1924. május 4 83
A karma szemléletére nem alkalmas korunk szokásos gondolkodása. A halál után az emberek nemcsak önmagukban, hanem egymásban is élnek, és megtapasztalják saját tetteik hatását a másik emberben; ezen alapul karmájuk alakulása a következő életükben.
Karmagyakorlatok: a külső emberalak gondolati eltávolításával
láthatóvá válik a Szaturnusz, a Nap és a Hold impulzusa.
VII. ELŐADÁS - 1924. május 9 99
Az előző életbe való visszatekintés lehetősége.
VIII. ELŐADÁS - 1924. május 10 116
Az előző élet hatása az ember külső alkatának kialakulására. Az
emberi fej és a fej alatti test összefüggése az egymást követő inkarnációkban. A fej, a ritmikus rendszer és az anyagcsere-végtagrendszer megismerésének módja.
KARMAFORMÁLÁS A HALÁL ÉS AZ ÚJABB SZÜLETÉS
KÖZÖTTI ÉLETBEN
IX. ELŐADÁS - 1924. május 11 135
Az ősi bölcsesség beleáramoltatása az emberiségbe bizonyos szellemi lények tette volt a régmúltban, akik később eltávoztak a Földről és a Hold-szférába vonultak át, ahol már az emberi karma alakításában vesznek részt. A halált követően az ember visszafelé haladva átéli földi életét a többi ember szemszögéből nézve: amit
tetteivel nekik okozott, azt most saját magában érzi. Ebben a belső
élményében játszanak szerepet a Hold-szféra lényei. E megélt tapasztalatait azután beépíti az ember az újabb földi élete akaratába.
X. ELŐADÁS - 1924. május 16 151
A Nap-szféra jelentősége a halál és újabb születés közötti életben.
Ebbe a szellemi régióba a gonosz részünket nem vihetjük be. Az
embernek így két része van: az, amelyik a halál után áthaladt a
Nap-szférán, és az, amelyik nem. Az egészségre való hajlam a Napszféra által jön létre bennünk. A földi létben szakadék tátong a morális-lelki és a természeti-fizikai között, mert itt a szellemi törvényeknek nincs olyan külső, a külvilágra gyakorolt hatásuk, mint a
természeti törvényeknek. A szellemi törvények csak az ember belső
lelki világában érvényesülhetnek.
XI. ELŐADÁS - 1924. május 18 166
Az emberi élet hétéves szakaszokra való felosztása; a szellemi hierarchiák időben egymást követő hatása ránk az életutunk során. A
karmikus követelmények bevésődésének időszaka és a karmikus kiegyenlítések teljesítésének időszaka az életben. A halál és újabb
születés közötti élet során az ember elérkezik a Mars- Jupiter- és
Szaturnusz-szférába, ahol saját morális színvonalával szembesítik.
A születetlenség és a halhatatlanság fogalma. A születés előtti életünk iránti érdektelenség következménye az, hogy az ember a szellemi világgal szemben is közömbössé vált.
XII. ELŐADÁS - 1924. május 29 184
Az emberi életút hét éves szakaszainak és a bolygószféráknak összefüggése. A halál utáni élet inspiratív megismerése. A Mars-, Jupiter- és Szaturnusz-szféra. - Voltaire, Eliphas Levi, Victor Hugo.
XIII. ELŐADÁS - 1924. május 30 196
A hétköznapi tudat, az imaginatív tudat és az inspiratív tudat viszonya az emberi testhez. Az ember a szellemi hierarchikus lények hordozója. Gondolati életünk a harmadik hierarchiával, érzelmi életünk a második hierarchiával, akarati életünk az első hierarchiával
áll összefüggésben. Karmánkat a bennünk élő istenek formálják. A
sors higgadt elfogadása adja a legerősebb szellemi impulzusokat.
XIV. ELŐADÁS - 1924. június 4 210
A kozmikus világ éterisége, asztralitása és szellemisége. A tér világa és az idő világa. Krisztus kapcsolata az idővel. Ex deo nascimur
- In Christo morimur - Per spiritum sanctum reviviscimus.
XV. ELŐADÁS - 1924. június 22 225
Az asztráltest és az én kihúzódása a fizikai és étertestből az elalváskor, illetve visszaereszkedése azokba a felébredéskor. Az alvás során felidéződik összes előző földi életünk, egészen a legelsőig, sőt
még az azelőtti szellemi világbeli egységlétünk is. Az egész kozmosz
a szellemi hierarchiák emberrel kapcsolatos működésének szolgálatában áll.
XVI. ELŐADÁS - 1924. június 27 240
A szellemi világ és a földi világ nem különül el élesen egymástól. A
fizikai világ önmagában halott, a szellemi hierarchiák teszik élővé
és elevenné. "Az éjféli Nap " látása. A harmadik hierarchia az alvás idején az étertestünkben megfigyeli és kiviszi a kozmoszba a
nappal átélt gondolatainkat. A kultuszok szellemi párhuzama az érzékfeletti világban.
XVII. ELŐADÁS - 1924. június 29 254
Elemi csapások, tömegbalesetek és civilizációs katasztrófák
karmikus megvilágításban. Az isteni hierarchiák tetteibe belejátszanak a luciferi és ahrimáni hatalmak. A jó istenek törekvése, hogy
az emberi sorsokat újra visszavezessék az igazság útjára. Az emberek sorsa összefonódik az istenek sorsával.

Témakörök