Rubicon 2018. (nem teljes évfolyam)/1. különszám

Előszó

Részlet a 2018/1. számból:
Görgei Artúr
Ki volt Görgei Artúr? "Ördögi félisten vagy félisteni ördög" - ahogy ő maga summázta a róla alkotott vélemények egyik szélsőségét? A "sötét szemüveges, kákán is csomót kereső szkepszis" embere a "délibáblátó egyívű pátoszéval" szemben, ahogy Sárközi György fogalmazta meg? Arany János Csóri vajdájának egyik fele, a másikkal Kossuthtal szemben? A politikában csetlő-botló "túl-igen katona", ahogy Szemere Bertalan fogalmazta meg? Vagy "silány gazember", ahogy Vörösmarty nevezte? A kormányzattól függetlenedni akaró magyar Wallenstein, a hatalomátvételre törő magyar Cromwell vagy Bonaparte, a monarchiát restaurálni kívánó magyar George Monk, netán az emberei életét kímélni akaró magyar Robert E. Lee vagy a magát szégyenteljesen megadó magyar Bazaine? Esetleg "a megvakuló köznemesség és/vagy a honvédségben szolgáló cs. kir. tisztikar békepárti részének képviselője a hadseregen belül", ahogy a sztálinista, majd a marxista történetírás hirdette?
Ahány vélemény, annyi szélsőség, igaz és hamis elemekkel, túlhangsúlyozott jellemvonásokkal. Görgei emlékiratai minden nézet és minden szélsőség számára adnak érveket. Annak is, aki Kossuth véleményével egyetértve a forradalmat eláruló Dumouriez-t, sőt "a haza gyáva hóhérját" szeretné látni a tábornokban, s annak is, aki nagy realitásnak kívánja őt tartani a "szájhős" Kossuthtal szemben. Az alábbiakban arra keresünk választ, hogy milyen képzettséggel és hogyan került fiatalemberként a magyar honvédségbe, mit sorolhatunk 1848-49-es pályafutásának legkiemelkedőbb eseményei közé, milyen történeti problémák fűződnek egyéves ténykedéséhez, s mi a magyarázata annak, hogy ő s egyedül ő lett a magyar szabadságharc "árulója". Vissza