Előszó
Egy év után újra jelentkezünk a Rozsnyói Kalendáriummal. Az 1997-ik évre szánjuk s hízunk benne, hogy otthonaikban haszonnal forgatják majd, s olyat találnak benne, ami felkelti érdeklődésüket és...
Tovább
Előszó
Egy év után újra jelentkezünk a Rozsnyói Kalendáriummal. Az 1997-ik évre szánjuk s hízunk benne, hogy otthonaikban haszonnal forgatják majd, s olyat találnak benne, ami felkelti érdeklődésüket és szolgálja szellemi gyarapodásukat.
Az 1996-os kalendárium nagy örömömre, s úgy gondolom, valamennyi munkatársam és támogatóink megelégedésére jó visszhangra talált mint Rozsnyón és környékén, mint a távolabbi vidékeken és ott ahová eljutott, a határokon túl is. Megtisztelő volt számomra, hogy a Rozsnyói Kalendárium 1996 összeállításáért Mátyus István, Rozsnyó város polgármestere Polgármesteri Díjjal tüntetett ki. Ez az elismerés meg a körülöttem élő emberektől és a szakemberektől is hallott dicséret és biztatás is segített abban, hogy hozzáfogjak a kalendárium új kötetének a létrehozásához.
A Rozsnyói Kalendárium 1997 olyan korban jelenik meg, amikor ebben az országban ismét egy totalitárius hatalom van kialakulóban, ami egyre nagyobb súllyal nehezedik a szabad, független alkotókra, de az egész társadalomra is. S olyan időben jelentkezünk, amikor a hatalom arroganciájának egyik megnyilatkozásaként naponta éljük meg Szlovákia szerte az állampolitikai szintre emelt magyar ellenséget. Ilyenkor még inkább fontos, hogy szellemi alkotások s ezen belül írásbeliségek lássanak napvilágot. Hogy ezek létrehozója őszintén kimondott, leírt szóval is tiltakozzon az önkény ellen. De egyben biztasson, bátorítson, s - ha lehet - erősítse azt a hitet, hogy van még helye az értelmes cselekvésnek és alkotásnak.
Az emberi szeretet és türelem legyen ott minden olvasónk lelkében az 1997-ik évben. S álljon itt a tavaly is leírt szép mondásunk, mellyel a magam, a segítőim és valamennyi kedves támogatónk nevében kívánom az Új Esztendőre, hogy egy magára adó nép önbecsülésével élhessünk. Belső tartásunkat emberi tisztességünk, magyarságtudatunk egyaránt adja. Szólni tudjunk mindazokért, akiket a világon valahol emberi méltóságukban aláznak meg. Tegyünk azokért, akik egy nyelven szólnak velünk „ emberül" vagy magyarul.
Jókedvünkhöz bort, megélhetésünkhöz búzát, létünkhöz békességet kívánok.
Vissza