1.062.540

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Rózsavölgyi Márk

Szerző
Róla szól
Lektor
Budapest
Kiadó: Rózsavölgyi és Társa
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 151 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9261-14-9
Megjegyzés: Fekete-fehér reprodukciókkal. Angol és német nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg


Réti Zoltán


Rózsavölgyi Márk zeneszerző és hegedűművész, aki az önéletrajza szerint Balassagyarmaton (Nógrád vármegyében) született 1789-ben, a klasszikus verbunkos korának utolsó nagy alakja volt. Sorsa sok tekintetben hasonlított elődeihez, a magyar tánczene korábbi mesterei (Bihari József, Csermák Antal, Lavotta János) életéhez:
%
ő is szegényen és betegen halt meg (a magyar forradalom első évében). Rózsavölgyi Első Magyar Társastáncának gyönyörű dallamaival került be a táncmuzsika a magyar tánctermekbe. Eleganciája, könnyedsége, bája és pezsdítő ereje éppen megfelelt a hazafias lelkesedésnek.
Rózsavölgyi Prágában részesült magasabb zenei képzésben, majd magyarországi színházaknál játszott, 1833-tól Pesten élt, de az egész országban koncertezett. 1835-ben Bécsbe is ellátogatott, s attól kezdve az európai zenei élet is számon tartotta. 1839-ben mutatták be a Visegrádi kincskeresők c. daljátékát, az Első Magyar Társastáncot pedig 1842 farsangján játszotta először.... Tovább

Fülszöveg


Réti Zoltán


Rózsavölgyi Márk zeneszerző és hegedűművész, aki az önéletrajza szerint Balassagyarmaton (Nógrád vármegyében) született 1789-ben, a klasszikus verbunkos korának utolsó nagy alakja volt. Sorsa sok tekintetben hasonlított elődeihez, a magyar tánczene korábbi mesterei (Bihari József, Csermák Antal, Lavotta János) életéhez:
%
ő is szegényen és betegen halt meg (a magyar forradalom első évében). Rózsavölgyi Első Magyar Társastáncának gyönyörű dallamaival került be a táncmuzsika a magyar tánctermekbe. Eleganciája, könnyedsége, bája és pezsdítő ereje éppen megfelelt a hazafias lelkesedésnek.
Rózsavölgyi Prágában részesült magasabb zenei képzésben, majd magyarországi színházaknál játszott, 1833-tól Pesten élt, de az egész országban koncertezett. 1835-ben Bécsbe is ellátogatott, s attól kezdve az európai zenei élet is számon tartotta. 1839-ben mutatták be a Visegrádi kincskeresők c. daljátékát, az Első Magyar Társastáncot pedig 1842 farsangján játszotta először. Kompozícióival érzékenyen reagált a kor társadalmi és politikai eseményeire. Közel 200 „eredeti magyar hangművet" írt; többségük nyomtatásban is megjelent.
(Fia, Rózsavölgyi Gyula alapította 1850-ben a Rózsavölgyi és Társa zenei céget, mely a 20. század elejére a legjelentősebb magyarországi zeneműkiadóvá fejlődött.) A magyar reformkor művésztársadalma (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Egressy Béni) nagyra értékelte Rózsavölgyi tevékenységét. Liszt Ferenc Rózsavölgyi dallamait is feldolgozta két rapszódiájában. Petőfi Sándor, a reformkor és a szabadságharc költője kiállt Rózsavölgyiért, majd verssel (Hegedű és koldusbot) búcsúztatta
a „csárdás atyját". Kötetünkben Rózsavölgyi Márk életét és munkásságát Réti Zoltán, a zeneszerző életművének kutatója mutatja be. Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza

Réti Zoltán

Réti Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Réti Zoltán könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem