Biblia Sacra Hungarica - A könyv, "mely örök életet ád"

Előszó

A Biblia a kereszténység hitelvi alapja és éltetője, évszázadokon át az oktatás egész rendszerének „alfája és ómegája/' a nemzeti kultúrák megtermékenyítője volt. Részese „Európa születésének/' mert különböző népeknek adott azonos vallási, művelődési, erkölcsi, nyelvi, mentalitásformáló és egyéb ösztönzéseket. A magyarság már az államalapítás előtt találkozott a kereszténység szimbólumaival és üzenetével, de a Biblia szövegének hatása (írott forrásokkal igazolhatóan) ezer esztendeje vált állandó részévé életünknek. Szakrális értelemben a középpontba került, ahogyan a templomok is falvak és városok szívében épültek, vagy ők maguk váltak települések létrejöttét segítő erővé. Magyarországon Szent István első törvénykönyve rendelkezett a vasárnapi templomjárásról. A templomi szertartások az evangéliumi olvasmányokkal együtt (a reformáció koráig) latin nyelvűek voltak, de a Szentírást a prédikáció keretében magyarázhatták a híveknek. A magyar bibliafordítás tehát a szóbeliségben született. Az írástudatlanokhoz a templomban hallható Ige mellett a látható Ige (az eucharistia szentségének felmutatása) és lélekemelő vagy elrettentő képek vitték közel üzenetét (faragványok, freskók, szobrok és oltárképek). A kiállított művek első csoportja (a nyomdászat jelentkezéséig) összegzi a kéziratos korszak fejleményeit, bemutatva hazai latin és legszebb magyarságú biblikus kódexeink válogatott példányait. Egyáltalán nem közismert jelenség, hogy a szóbeliségben (igen korán, a XII. században) rögzült bibliai fordulatokat még XVI. századi fordításaink is őrzik, előzményeikre építenek az egymást követő kéziratos részfordítások, mint ahogy a kódexek is hatottak egyes későbbi, nyomtatásban megjelent próbálkozásokra. A folytonosság mindvégig érzékelhető, mégis hatalmas változást hozott, hogy a humanisták visszatértek az eredeti „szent nyelvek" forrásaihoz, nem érték be a latin verzióval, szorgalmazták az anyanyelvű fordításokat, miközben a nyomdászat is képessé vált a tömeges termelésre. A feltaláló Gutenberg, néhány jelentéktelen kísérlet után (üzleti megfontolásból is) a Biblia kiadását választotta. Nem lehet véletlen, hogy az első teljes egészében magyar nyelvű könyv, melyet külföldön nyomtattak, és az első magyar nyelvű, Magyarországon kiadott könyv egyaránt bibliafordítás volt. Vissza