A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Fülszöveg
A teremtés, az őstörténet a Biblia legismertebb és legfontosabb lapjaihoz tartozik. Választ keres a világ, az ember és a népek eredetére. Amikor a kezdetet vizsgálja, egyúttal világértelmezést is nyújt, amelyben feltárja az ember helyzetét a világban. Meghatározza Isten és a világ, Isten és az ember, az ember és a világ, az ember és ember, s végül a népek egymáshoz való viszonyát. A Genesis könyve mindezt Izraelnek a teremtő és egyben üdvözítő Istenbe vetett hite fényében mutatja be.
A szerző az őstörténet magyarázatában a bibliai szöveg sajátosságainak bemutatására és teológiai tanítására helyezte a hangsúlyt, a végső kánoni forma alapján. Kiemelt figyelmet fordított a szöveg értelmezésének problémáira, minthogy a hívő ember számára komoly nehézségeket jelent az őstörténet leírásában érvényesülő korabeli világkép egyeztetése korunk tudományos ismereteivel. Bővebben ismerteti az Izraelt körülvevő ókori világ, elsősorban Mezopotámia irodalmi emlékeit, hogy lássuk, mennyiben...
Tovább
Fülszöveg
A teremtés, az őstörténet a Biblia legismertebb és legfontosabb lapjaihoz tartozik. Választ keres a világ, az ember és a népek eredetére. Amikor a kezdetet vizsgálja, egyúttal világértelmezést is nyújt, amelyben feltárja az ember helyzetét a világban. Meghatározza Isten és a világ, Isten és az ember, az ember és a világ, az ember és ember, s végül a népek egymáshoz való viszonyát. A Genesis könyve mindezt Izraelnek a teremtő és egyben üdvözítő Istenbe vetett hite fényében mutatja be.
A szerző az őstörténet magyarázatában a bibliai szöveg sajátosságainak bemutatására és teológiai tanítására helyezte a hangsúlyt, a végső kánoni forma alapján. Kiemelt figyelmet fordított a szöveg értelmezésének problémáira, minthogy a hívő ember számára komoly nehézségeket jelent az őstörténet leírásában érvényesülő korabeli világkép egyeztetése korunk tudományos ismereteivel. Bővebben ismerteti az Izraelt körülvevő ókori világ, elsősorban Mezopotámia irodalmi emlékeit, hogy lássuk, mennyiben számolhatunk ezeknek a Genesis könyvének első fejezeteire gyakorolt hatásával.
Vissza
Tartalom
Előszó 5
Kommentárok a Genesis könyvéhez 7
Első rész
Bevezetés a bibliai őstörténethez
1. §. A Genesis könyve 19
2. §. Az őstörténet 22
1. Az őstörténet irodalmi elemei 22
2. Az őstörténet terjedelme a Genesis könyvében 23
3. A bibliai őstörténet forrásai 27
4. Az őstörténet kánoni formájának szerkezete 35
3. §. A bibliai őstörténet értelmezésének kérdései 48
A. A bibliai őstörténet természete és műfaja 48
1. Az őstörténet problémája 48
2. A kezdetek ismeretének eredete 49
3. A múltba tekintő prófétai beszéd 50
4. Aetiológia 52
5. A Szentírás-magyarázat feladata 52
B. A mitologikus világkép és az őstörténet 53
1. A mítosz 53
2. A bibliai őstörténet és a mítosz 55
a) Izrael monoteizmusa 56
b) Az őstörténet és a történelem 56
4. §. A bibliai őstörténet és az ókori Mezopotámia
Egyiptom irodalmi emlékei 60
Második rész
Szövegmagyarázat
A világ és az emberiség kezdetei (Gen 1-5)
5- §. A hatnapos teremtéstörténet (Gen 1,1-2,4a) 65
Szöveg 68
A. A Gen 1,1-2,4a irodalmi formája 70
1. A hatnapos teremtéstörténet lehatárolása 70
2. A Gen 1,1., 2. és 3. versek kapcsolata 71
3. A hatnapos teremtéstörténet szerkezete 73
4. A teremtő aktusok nyelvi kifejezése 74
5. A teremtő aktusok sémája 75
6. A hatnapos teremtéstörténet és a Papi-írás 76
B. A hatnapos teremtéstörténet értelmezési kérdései 77
1. A hatnapos teremtéstörténet vallás és kortörténeti háttere 77
2. A világkép 78
3. A hatnapos teremtéstörténet tanítása 80
C. A hatnapos teremtéstörténet s a világ és eredetmagyarázat
tanúi az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban 82
Szövegmagyarázat 92
6. §. Az ember teremtése és bűnbeesése (Gen 2,4b-3,24) 111
I. Az ember teremtése (Gen 2,4b-25) 111
Szöveg 114
A. A Gen 2,4b-25 irodalmi formája 115
1. Az ember teremtéséről szóló bibliai elbeszélés tágabb szövegkörnyezete és szerkezete 115
2. A Gen 2,4b-3,24 helyzete az őstörténetben 117
3. A Gen 2. és 3. fejezetének eredete a Jahvista őstörténet 118
B. A Gen 2,4b-25 értelmezési kérdései 118
1. A bibliai elbeszélés és a mai ember 118
2. Tanítás az emberről a hit fényében 119
C. Az ember eredete az ókori Kelet irodalmi emlékeiben 122
Szövegmagyarázat 127
a) 2,4b-7 vers. Az ember teremtése 127
b) 2,8-17. vers. A paradicsomi ember 131
c) 2,18-24 vers. Az asszony teremtése 134
II. A bűnbeesés (Gen 3,1-24) 139
Szöveg 141
A. A Gen 3,1-24 irodalmi formája 143
B. A bűnbeesés és az isteni büntetés elbeszéléseinek értelmezési kérdései 143
1. Vallásos tanítás az ember állapotáról 143
2. A kiindulás Izrael üdvtörténeti tapasztalata 143
C. A bűnbeesés és az isteni büntetés elbeszélésének
(Gen 3) irodalmi motívumai a korabeli mezopotámiai irodalomban 145
Szövegmagyarázat 149
a) 3,1-7. vers. A kísértés és bűnbeesés 149
b) 3,8-13. vers. Kihallgatás és vádemelés 155
c) 3,14-24. vers. Az isteni ítélet és büntetés 156
Appendix
A Gen 3,15 értelmezéstörténete 160
7. §. Az első gyilkosság: Káin és Ábel története (Gen 4,1-16) 168
Szöveg 169
A. A Gen 4,1-16 irodalmi formája 170
1. A Gen 4,1-16 lehatárolása 170
2. A Gen 4,1-16 távolabbi szövegkörnyezete:
az emberiség története a bűnbeeséstől a vízözönig 171
3. A Gen 4,1-16 irodalomkritikai és redakciótörténeti kérdései 171
4. A Gen 3. és 4. fejezet párhuzamos felépítése 172
5. A Gen 4,1-16 szerkezete 172
B. Az első gyilkosság elbeszélésének (Gen 4,1-16)
értelmezési kérdései 174
Szövegmagyarázat 175
8. §. Az emberi kultúra és civilizáció eredete,
a kainiták és szetiták nemzetségtáblája (Gen 4,17-24) 184
Szöveg 184
A. A Gen 4,17-26 irodalmi formája 185
1. A nemzetségtáblák lehatárolása 185
2. A Gen 4,17-26 szerkezete 185
B. A kultúra és civilizáció eredetéről szóló nemzetségtáblák értelmezési kérdései 186
1. A kultúra és civilizáció értékelése
Izrael vallási hagyományában 186
2. Vallásos tanítás a kultúra és civilizáció
eredetéről és veszélyeiről 188
3. A vallásos tanítás szemléltetése
a nemzetségtáblák segítségével 189
C. A kultúra és civilizáció eredete az ókori Mezopotámia
irodalmi emlékeiben 190
Szövegmagyarázat 192
9. §. Ádám nemzetségtáblája (Gen 5,1-32) 197
Szöveg 198
A. A Gen 5,1-32 irodalmi formája 199
1. A nemzetségtábla lehatárolása 199
2. A nemzetségtábla szerkezete és helyzete az őstörténetben 201
3. Ádám nemzetségtáblájának helye és szerepe az őstörténet összefüggésében 204
B. Ádám nemzetségtáblájának értelmezési kérdései 204
1. A nemzetségtábla problémája tudományos ismereteink tükrében 204
2. Az ember a bűn után is részese Isten áldásának 205
3. A nemzetségtábla szerepe az emberi történelem megjelenítésében 206
4. Az életkorok és a nevek kapcsolata 207
C. A bibliai nemzetségtábla és az ókori Mezopotámia irodalmi hagyománya 208
Szövegmagyarázat 211
A világ és az emberiség fenyegetettsége és megmenekülése (Gen 6,1-9,17)
10. §. A vízözön (Gen 6,1-9,17) 217
Szöveg 220
A. A vízözön-elbeszélés irodalmi formája 224
1. A vízözön-elbeszélés lehatárolása 224
2. A vízözön-elbeszélés szerkezete 226
3. A vízözön-elbeszélés kánoni formájának forrásai és azok jellegzetességei 229
B. A bibliai vízözön-elbeszélés értelmezései kérdései 231
1. A vízözön bibliai elbeszélése és a mai ember 231
2. A kiindulás Izrael üdvtörténeti tapasztalata 232
3. Hitbeli tanítás Isten büntető igazságosságáról és irgalmáról 233
4. Az üdvtörténeti kezdet szemléltetése 234
C. A bibliai elbeszélés és az ókori Mezopotámia irodalmi vízözön-hagyománya 235
Szövegmagyarázat 244
1. Az emberiség gonoszsága a vízözön előtt,
Isten döntése a vízözönről (Gen 6,1-4.5-8) 244
2. Isten gondoskodása
Noéról és családjáról (Gen 6,9-7,16) 258
3. A vízözön leírása (Gen 7,17-8,22) 269
4. A világ új rendje a vízözön után -
Isten szövetsége Noéval (Gen 9,1-17) 277
A népekké kibontakozott emberiség a vízözön után,
Noétól egészen Terachig, Ábrahám atyjáig (Gen 9,18-11,26)
11. §. Noé és fiai (Gen 9,18-29) 284
Szöveg 285
A. A Noé és fiairól szóló elbeszélés irodalmi formája 285
1. A Noé és fiairól szóló elbeszélés hovatartozása és lehatárolása 285
2. A Noé és fiairól szóló elbeszélés szerkezete és forrásai 286
B. A Noé és fiairól szóló elbeszélés értelmezési kérdései 287
1. A népek témájának helye és szerepe a bibliai őstörténetben 287
2. A népek témájának eredete: Izrael üdvtörténeti tapasztalata 288
3. Tanítás a népekről a hit fényében 289
4. A hitbeli tanítás szemléltetése 290
Szövegmagyarázat 291
12. §. A népek táblája (Gen 10,1-32) 296
Szöveg 297
A. A népek táblájának irodalmi formája 299
1. A népek táblájának felépítése, lehatárolása 299
2. A népek a Jahvista és a Papi szövegrészben 301
B. A népek táblájának értelmezési kérdései 302
1. A népek táblája: hitbeli tanítás a népek egységéről és egyenlőségéről 302
2. A szolgaság eredete a népek kapcsolatában 304
Szövegmagyarázat 305
13. §. A bábeli torony története (Gen 11,1-9) 311
Szöveg 313
A. A bábeli torony történetének irodalmi formája 313
1. Az elbeszélés szerkezete 313
2. A bábeli torony elbeszélésének irodalomkritikai
és hagyománytörténeti kérdései 318
3. A bábeli torony elbeszélésének helye
és szerepe a bibliai őstörténetben 319
B. A bábeli torony történetének értelmezési kérdései 322
1. A népek öntörvényűsége Izrael
üdvtörténeti tapasztalatában 322
2. Az őstörténeti kezdet szemléltetése 323
C. A bábeli torony története és az ókori Mezopotámia 324
Szövegmagyarázat 324
14. §. A szemiták nemzetségtáblája (Gen 11,10-26) 331
Szöveg 331
A. Szem nemzetségtáblájának irodalmi formája 332
1. Szem nemzetségtáblájának helye és
szerepe a bibliai őstörténetben 332
2. Szem nemzetségtáblájának sajátosságai 332
B. Szem nemzetségtáblájának értelmezési kérdései 335
Szövegmagyarázat 336
Rózsa Huba műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Rózsa Huba könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.