Földrajz B

Tartalom

Előszó 3
1. A földrajzi környezet ábrázolása 11
1.1. A természeti és a földrajzi környezet 11
1.2. A térkép jelentősége, fogalma 11
1.3. A térképek csoportosítása 13
1.4. A térkép jelrendszere 13
2. A Föld burkai (geoszférák) 16
2.1. A Föld mint égitest 16
2.1.1. A Föld keletkezése 17
2.1.2. A Föld szerkezete 17
2.1.3. A földmágnesség 17
2.2. A kőzetburok 19
2.2.1. A kőzetlemezek 19
2.2.2. A kőzetlemezek mozgása 19
2.2.3. A kőzetlemezek mozgásának következményei 20
2.2.4. A kőzetlemezek mozgásának típusai 21
2.3. Ásványok és kőzetek 22
2.3.1. Kőzettípusok 22
2.3.2. Az ásványkincsek képződése 23
2.3.3. Magyarország legfontosabb ásványai és kőzetei 24
2.4. A szárazföldek felszínének fejlődése 25
2.4.1. A Föld történetének felosztása 25
2.4.2. Az ősmasszívumok 26
2.4.3. Az idős hegységek 27
2.4.4. A fiatal hegységek 28
2.4.5. A síkságok 29
2.5. A légkör. Az időjárás és az éghajlat elemei 30
2.5.1. A légkör kialakulása 30
2.5.2. A légkör összetételének és szerkezetének jelentősége 31
2.5.3. Az időjárás és az éghajlat elemei 33
2.6. Az éghajlatot kialakító és módosító tényezők 35
2.7. A Föld vízháztartása 37
2.7.1. A vízburok kialakulása, a víz körforgása 37
2.7.2. A Föld vízháztartása 38
2.7.3. A vízgazdálkodás 39
2.7.4. A világtenger vízszintes és függőleges tagoltsága 39
2.8. A tengervíz tulajdonságai 40
2.8.1. A tengervíz sótartalma 40
2.8.2. A tengervíz hőháztartása 41
2.8.3. A tenger hullámzása 41
2.8.4. A tengeráramlások 41
2.8.5. A tengerjárás 42
2.9. A szárazföld vizei 43
2.9.1. A felszín alatti vizek 43
2.9.2. A felszíni vizek 43
2.10. A talaj 46
2.10.1. A talaj kialakulása 46
2.10.2. A talajképző tényezők és a talajképződési folyamatok 46
2.10.3. A talaj pusztulása és védelme 47
2.11. Az élet földrajzi burka 47
2.11.1. A bioszféra 47
2.11.2. Az ökológiai tényezők 48
2.11.3. A tápláléklánc 48
2.11.4. Az anyagok körforgása 50
2.11.5. A környezetvédelem 52
3. A geoszférák kölcsönhatása 53
3.1. A földfelszín formáinak kialakulása 53
3.1.1. A belső erők 53
3.1.2. A külső erők 53
3.1.3. Az ember felszínformáló tevékenysége (antropogén tényezők) 54
3.2. A földrajzi övezetek 55
3.2.1. A forró övezet 55
3.2.2. A mérsékelt övezet 58
3.2.3. A hideg övezet 62
3.2.4. A hegyvidék függőleges övezetessége (zonalitása) 64
4. Az ember a Földön 66
4.1. A természeti adottságok és a gazdasági-társadalmi fejlettség viszonya 66
4.1.1. A természeti környezet értékelése 66
4.1.2. A természeti adottságok és a gazdaság 66
4.2. A Föld népessége 69
4.2.1. A természetes szaporodás 69
4.2.2. A világnépesség számának változása és a változás okai 69
4.2.3. A népesség kor és nemek szerinti megoszlása 71
4.2.4. A népesség egyenlőtlen területi eloszlása és ennek okai 71
4.2.5. Az emberfajták. Világnyelvek, világvallások. Etnikum, nemzet, nemzetiség 71
4.3. A települések 73
4.3.1. A mozgékony települések 73
4.3.2. Az állandó települések 73
4.3.3. Az urbanizáció 77
4.3.4. Az agglomeráció 77
4.3.5. A nagyvárosok gondjai 79
5. A társadalom gazdasági tevékenysége 80
5.1. A gazdaság és rendszere 80
5.1.1. A gazdaság fogalma, ágazati rendszere és főbb jellemzői 80
5.1.2. Az országok csoportosítása gazdasági fejlettségük alapján 81
5.1.3. A népesség mint termelő és fogyasztó. A munkamegosztás 83
5.2. A gazdaság telepítőtényezői 84
5.2.1. Természeti telepítőtényezők 85
5.2.2. Társadalmi telepítőtényezők 86
5.3. A világ mezőgazdasága 87
5.3.1. A mezőgazdaság természeti és társadalmi telepítőtényezői 87
5.3.2. A mezőgazdasági termelés típusai 87
5.3.3. A növénytermesztés 90
5.3.4. Az állattenyésztés 94
5.3.5. A tenger kirablása 97
5.3.6. Az erdőgazdaság 97
5.4. Az ipar 97
5.4.1. Az energiatermelés 97
5.4.2. Ércbányászat és kohászat 102
5.4.3. A gépipar 105
5.4.4. A vegyipar 106
5.4.5. Az élelmiszeripar 106
5.4.6. A könnyűipar 108
5.5. A kereskedelem feladata és tagozódása 109
5.5.1. A világkereskedelem 109
5.5.2. A világkereskedelem áruszerkezete 109
5.5.3. A világkereskedelem iránya 111
5.6. A közlekedés és a szállítás 112
5.6.1. A szárazföldi közlekedés alapvető ágazatai: a vasúti és a közúti közlekedés 112
5.6.2. A vízi közlekedés. A légi közlekedés. A csővezetékes szállítás 113
5.7. Az idegenforgalom 115
5.7.1. Fogalma, célja, feladatai, jelentősége 115
5.7.2. Az idegenforgalom iránya 115
5.8. A világgazdaság új eseményei (Forrásfeldolgozó óra) 118
6. Hazánk, Magyarország 120
6.1. Magyarország földrajzi helyzete, földtörténeti fejlődése 120
6.2. Hazánk politikai és gazdasági helyzete 124
6.2.1. Magyarország gazdasági és politikai helyzetének alakulása a kiegyezéstől 125
6.2.2. Rendszerváltozás - gazdasági változások 126
6.2.3. Az életszínvonal hazánkban 128
6.3. Hazánk népessége 129
6.3.1. A népesség számának változása 129
6.3.2. Magyarság a határainkon kívül 130
6.3.3. Hazánk lakosságának etnikai és vallási megoszlása 131
6.3.4. Népsűrűség, népességmozgások 131
6.3.5. A népesség mint munkaerő 131
6.3.6. Településtípusok, településhálózat 132
6.4. A mezőgazdaság. Természeti és társadalmi adottságok 132
6.4.1. Az átalakuló mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság. Napjaink agrárhelyzete 132
6.4.2. A mezőgazdaság természeti adottságai 135
6.5. Az élelmiszergazdaság 137
6.5.1. A gabonafélék és az ipari növények termesztése és a hozzá kapcsolódó ipari ágazatok 137
6.5.2. Zöldség- és gyümölcstermesztésünk és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripari ágazatok 138
6.5.3. Takarmánynövény-termesztés és állattenyésztés. Az állattenyésztésre épülő élelmiszeripari ágazatok 139
6.6. Hazánk ipara 141
6.6.1. Energiagazdaság 141
6.6.2. Energiapolitikánk, energiaiparunk távlatai 144
6.6.3. Ércvagyonunk 145
6.6.4. A vas- és acélipar 146
6.6.5. Az alumíniumipar 146
6.6.6. A gépipar 146
6.6.7. A vegyipar 148
6.6.8. Az építőanyag-ipar 148
6.6.9. A könnyűipar 149
6.7. Az infrastrukturális tényezők 150
6.7.1. Hazánk közlekedéshálózata 150
6.7.2. A távközlés, a közművek és a környezetvédelmi infrastruktúra 151
6.7.3. A szociális, illetve települési infrastruktúra 152
6.7.4. Hazánk bel-és külkereskedelme 152
6.8. Az idegenforgalom 154
6.8.1. Az idegenforgalom adottságai és lehetőségei 154
6.8.2. Az idegenforgalom alakulása és iránya 156
6.8.3. Idegenforgalmi tájegységeink 156
6.8.4. Az idegenforgalom távlatai, lehetőségei az ezredfordulóig 156
6.9. Környezetünk védelme 157
6.10. Magyarország helye a világgazdaságban és Európában (Forrásfeldolgozó óra) 159
7. A Föld kiemelkedő gazdaságföldrajzi térségei 161
7.1. A szomszéd országok 1 161
7.1.1. A kelet-közép-európai és a délkelet-európai országok általános jellemzése 161
7.1.2. Szlovákia (Szlovák Köztársaság) 164
7.1.3. Ukrajna 165
7.2. A szomszéd országok II. 165
7.2.1. Románia 165
7.2.2. Jugoszlávia utódállamai 166
7.2.3. Ausztria (Osztrák Köztársaság) 168
7.3. A környező országok (Forrásfeldolgozó óra) 169
7.4. Oroszország 172
7.4.1. A Szovjetunió megalakulása és felbomlása 172
7.4.2. Népessége 172
7.4.3. Gazdaságának általános jellemzése 173
7.4.4. Az átalakításra szoruló ipar 174
7.4.5. Az övezetes mezőgazdaság 175
7.5. Az európai integráció 175
7.5.1. Az integráció kezdetei 175
7.5.2. Az Európai Gazdasági Közösség 175
7.5.3. Az Európai Unió 176
7.6. Az Európai Unió országai 181
7.6.1. Az Európai Unió országainak gazdasági élete és népességi viszonyai 181
7.6.2. Az Európai Unió energiagazdasága és ipara 183
7.6.3. Az Európai Unió mezőgazdasága és idegenforgalma 134
7.7. Európa mezőgazdasága és idegenforgalma (Forrásfeldolgozó óra) 134
7.8. Az Amerikai Egyesült Államok 136
7.8.1. Területe, földtani szerkezete 186
7.8.2. A „népek olvasztótégelye" 186
7.8.3. Gazdasági fejlődése 187
7.8.4. Ipara 189
7.8.5. Mezőgazdasága 190
7.9. Latin-Amerika 192
7.9.1. Természeti adottságai 192
7.9.2. Népessége 192
7.9.3. Gazdasága 193
7.10. A fejlődés központjában: a japán modell és vonzáskörzete 194
7.10.1. Japán 194
7.10.2. Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődése 196
7.11. Kína 198
7.11.1. Történelme dióhéjban 198
7.11.2. Kína Földünk legnépesebb országa 199
7.11.3. Ipara 199
7.11.4. Mezőgazdasága 200
7.12. Az arab világ 201
7.13. Afrika 202
7.13.1. Népessége 202
7.13.2. A gazdaság általános jellemzése 203
7.13.3. Mezőgazdasága 203
7.13.4. Ipara 204
7.13.5. A Dél-afrikai Köztársaság 205
7.14. Ausztrália és Antarktisz 205
7.14.1. Ausztrália rövid történelme 205
7.14.2. Természetföldrajza dióhéjban 208
7.14.3. Népessége 208
7.14.4. Gazdasága 208
7.14.5. Az Antarktisz természet- és gazdaságföldrajza 209
7.15. A világgazdaság és jövőnk kapcsolata 210
7.15.1. A világgazdaság gócpontjai 210
7.15.2. Észak és Dél ellentéte 211
7.15.3. A fenntartható fejlődés 211
7.16. A Föld globális problémái 212
7.16.1. A túlnépesedés 212
7.16.2. A globális éghajlatváltozás 214
7.16.3. Asavasodás 214
7.16.4. A trópusi esőerdők szerepe és irtásának okai 214
7.16.5. A hulladékgondok 215
7.16.6. A vizek ember okozta problémái 215
7.17. Világgazdasági változások, tendenciák (Forrásfeldolgozó óra) 216

Témakörök