Rovás és rovásírás

Szerző

Sebestyén Gyula

Szerkesztő

Kiss Gábor

Budapest

'Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás ' összes példány

Kiadó:	Tinta Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	325 oldal
Sorozatcím:	Mesterművek
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-9372-26-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés
Az írás első eszköze képes ábrázolás volt	1
Az amerikai és ázsiai képírás és rostot bogozó írás	2
A szumer-babyloniai ékírás eredete	2
Az egyiptomi hieroglyph	3
A phöniciai írásjegyek keletkezése	4
A Középtengermelléki népek phöniciai kölcsönzése	6
A számjegyek legrégibb emlékei	7
Az ujjak és kezek ideogrammjainak szerepe	7
Az írást egyszerűsítő íróeszközök	10
A phöníciai betűmetsző szerszám	11
A Középtenger-melléki kölcsönzések nyelvtörténeti emlékei	11
A betűrovás szerepének megállapítása	13
A rovott jegyek jobbről balra menő iránya	13
A rovásfordításból származó kígyózó vonal	15
A kelet-szibériai és székelyföldi rováspéldák	15
A visszaforduló sorok fejtetőn álló jegyei	17
A bustrophedon vagy barázdoló írás eredete	18
A legrégibb epigraphiai emlékek bustrophedonjai rovásmásolatok	19
A görög bustrophedonból kialakult változatok	21
Pelazg, etruszk és ó-itál emlékek	23
A másolók rovás-fordításának epigraphiai következményei	27
A betűk, tulajdonjegyek és számok rovásának történeti kapcsolata	29
Számrovás
A rovás emlékeinek tudományos ismerete történeti kutatáson kezdődik	30
A ró ige és a rovás névszó fogalmi köre	31
A szótári anyag elégtelensége	31
Székely példák	32
Az adó-rovás XIV-XV. századi adalékai	33
Nyelvtörténeti adatok	35
Rovásfejek és rovásnyelek	37
A XIII-XIV. századi latin oklevelek cultelusa, vagy adó-kése	38
A számrovás magyar eredetű szláv, új-görög és délnémet nevei	40
A magyar eredetű XIII-XIV. századi horvát adó-kés	41
Ugor összehasonlító nyelvészeti adatok	42
A régi rovások ritkaságának oka	43
A körmendi (Vas-vmi Batthyány-levéltár 1507-ki adó-rovása)	43
Egy lemneki (Nagy-Küküllő-vmi) szász rovás a XVIII. század derekáról	44
A kokovai (Gömör-vmi) régi adórovás	46
A ruzsinószi (Krassó-Szörény-vmi) oláhok rovott adó-nyugtáinak 1881. évi kötege	47
A komorzáni (Szatmár-vmi) oláh bíró fő- és kerületi adórovása	48
A gyérülő népi használat sokfélesége	49
A régi magyar rovás számsorai	50
A magyar rovás újabb számsorai	52
A magyar és székely rovások egyszerűsítő számsorai és egyszerű pálczái	54
A kétsoros székely és csángó rovás	56
A csallóközi rovás-fűrész	58
Folyószámolás és összegjelzés	58
A páros vagy hasított rovás fajtái	60
A rovott számok különféle járulékai	64
Írott "rovások"	67
Ácsjegyekül rovott folyószámok	69
A juhászok fül-rovása	70
Egy alföldi juhszurkoló számsor	72
A hazai nemzetiségek, külföldi idegen népek és keleti rokonaink számrovása	74
A felső-magyarországi, délvidéki8 és dunántúli németség rovásai	75
A tótok, szlovének, ruthének és szerbek rovásai és számsorai	77
A szerb kokos, pile és paria	80
Az erdélyi oláhok rovásai	80
A magyarországi vándor czigányok rovásai és fogalomjegyei	83
A hazai nemzetiségek rovás-ismerete magyar eredetű	85
A szomszédos balkáni népek, nyugati szlávok és dél-németek magyar eredetű rovása	86
A svájczi és braunschweigi német rovás	89
Az angol adó-rovás emlékei	90
Közép-ázsiai nyomok	91
A kelet-szibériai burjátok és jakutok rovott naptárainak bustrophedonja	92
A csuvasok és mordvinok rovása	94
A zürjének rovott naptára	94
A vogulok és osztjákok különféle rovásai	100
A számrovás emlékeiben rejlő őstörténeti nyom	101
A Közép- és Kelet-Európára kiterjedő magyar közvetítés művelődéstörténeti jelentősége	103
Tulajdonjegy
Az ókori kultur-népek tulajdonjegyei	104
Középkori jogtörténeti és nyelvtörténeti emlékek	105
A tulajdonjegy alkalmazásának és elváltozásainak módozatai	106
Mutatványok Homeyer germán példáiból	107
Az iparos czéhek és építő páholyok mesterjegyei	110
Oláhországi régi kőfaragó jegyek	111
Burada oláh-székely tutajos jegyei	112
A török tamga	112
Az arab vaszm	114
A finnek, lappok, cseremiszek, csuvasok, vogulok és osztjákok tulajdonjegyei	115
A magyar tulajdonjegyek használatát a korai írásbeliség korlátozta	119
A jegy Árpádkori nyoma	119
Czímer, bélyeg, sütővas, bilochus vagy bilotus	120
Az Árpádkori eredetű földközösség nyila	121
A nyilazás élő emlékei	124
Középkori magyar kőfaragó-jegyek	125
Lőcsei mesterjegyek 1626-ki gyűjteménye	128
A középkori magyar közjegyzők kézjegyei	129
Állat-bélyegzés	131
A muraközi vend naptár fogalomjegyei	132
Erdélyi ácsjegyek	133
A sóvágók bányászjegyei	135
A máramarosi ruthén favágók tulajdonjegyei	138
Székely fajegyek vagy tönkjegyek	138
A tulajdonjegyek és családnevek közti kapcsolat sejthető nyoma	143
Burada magyar-oláh tulajdonjegy-gyűjteményének hamisított székely betűi	145
Titkos forrása Lakatos 1702-ki kézirata volt	146
Betűrovás
A phöniciai eredetű betűrovás kölcsönzőinek alakítása	147
A rovó- és íróeszközök megváltozásának következményei	148
A cursiv írás mellett tovább szereplő ősi betűrovás	149
A germán runa keletkezése	149
A legrégibb nyelvi és történeti emlékek	150
A runa-rovás technikai sajátságai	151
A sémi, görög és latin eredet vitatói	152
III-IV. századi feliratok emlékek	152
A runa keletkezésének időpontja	153
Elváltozásának különféle módozatai	155
A sorok eredeti irányát Wimmer nem ismerte fel	155
A runa-sorok bustrophedon-elemei ó-kori görög forrásra utalnak	157
A runa-keflik másolatai szintén bustrophedonokat eredményeztek	158
A szó-elválasztó pontozás és betű-összerovás nyomai	161
A phöniciai eredetű írások terjedésének keleti iránya	162
A közép-ázsiai ó-török és ujgur népek szerepe	163
Betűrovásuk VI. századi chinai emlékei	164
Nyelvtörténeti adatok	165
A Jenissei és Orchon melletti epigraphiai emlékek felfedezése	165
Thomsen megfejtése	167
A feliratok történeti vallomásai	170
Radloff nyelvi osztályozása	172
Szövegmutatvány	174
A betű és tulajdonjegy török fogalmainak összekeveredése	175
A török betűrovás forrása	177
A bustrophedon itt is rovásmásolást igazol	179
A chinai befolyás nyoma	181
Forrása a középtenger-melléki betűrovás volt	182
A magyar írás-ismeret török eredetű nyelvi nyoma	184
Írást jelentő székely rovás	185
A kabar-török eredetű székelység közvetítő szerepe	186
A székely betűrovás XIII-XIV. századi történeti emlékei	187
Az 15001-ki csikszentmiklósi felirat két másolatának fennmaradása	190
A felirat megfejtésének hibás vásltozatai	194
A felirat hibás régi restaurálásának nyomai	196
A kijavítható szöveg megállapítása és olvasása	197
Telegdi János 1598-ki "Rudimenta priscae Hunnorum linguae" czímű műve zavaros történetének tisztázása	201
A hasmburgi Uffenbachféle másolat	204
A lappangó giesseni másolat felkutatása	205
E másolat teljes szövege, magyar fordítása, betű- és írásmutatványainak facsimiléi	207
A másolási hibák megállapítása	219
A giesseni után készült hamburgi másolat példáinak facsimiléi	221
A marosvásárhelyi csonka másolat szövege	225
Telegdi a székely betűrovás régi emlékeiben talált összes jelenségeket már nem tudta megérteni	228
A XVII-XVIII. századi kísérletezők már Telegdi művéből merítettek	234
Komáromi Csipkés György és Miskolczi C. Gáspár 1653-1654-ből származó album-lapjai	235
Az énlakai unitárus templom mennyezetének 1668-ban festett felirata	237
A hagyományon alapuló írás helyes olvasásának megállapítása	239
Kajoni János 1673. betűsorának forrása szintén Telegdi lappangó műve volt	243
Harsányi János 1678. ugyanilyen eredetű betűrovása az angol kes művében	245
Egy 1680 táján följegyzett ismeretlen betűsor	246
Otrokocsi Fóris FCerenc 1693-ki betű-mutatványa	247
Lakatos István kéziratban maradt 1702. művének forrása	249
Bél Mátyás "De vetere litteratura hunno-scythica" czímű műve Kaposi-féle betűsorának eredete	251
E mű írás-mutatványa	253
Meliboei (Bél M.) Sprachmeisterének czímlapjai	255
Oertel János Gottfried 1719. betűsora és 1751. albumlapja	255
Rettegi István 1743. betűsora	258
A marosvásárhelyi Teleki-könyvtár névtelenének gyűjteménye és forrásai	261
Bod Péter elrontott fogarasi feliratának kijavított szövege	264
Kovács Gábor levele 1770 tájáról	266
A nagybányai ref. egyház anyakönyvében található késői bejegyzés eredete	267
Kutatásaink végeredményének megállapítása	269
A fapálczákra rovott székely írás XIII-XVI. századi hiteles történelmi emlékeinek bizonyító ereje	269
A három XVI-XVII. századi hiteles írásmaradvány szintén rovott írásrendszer mellett tanuskodott	270
A rovásmásolás felismerésének jelentősége	270
A kozár közvetítés bizonyítása	271
A Volga- és Kaukazus-vidéki szomszédnépek honfoglalás utáni rovásírása	271
A kozárok zsidó írásának következményei	272
Az összehasonlító műveletben szereplő belső okok	273
A megkülönböztető járulékok és a rovás technikájából folyó közös sajátságok	273
A szétválasztó pontozás és összerovás	274
Az ó-török és székely betűsor forrását sejtető megkülönbvöztető járulékok	274
A hazai kutatók előmunkálatainak meddősége	275
Nagy Géza helyes irányú következtetése	276
A betű-változatok keletkezésének módozatai	276
Bizonyítékok	277
A rovott betűsorok kialakulása	277
A székely betűsor egyes jegyeinek keletkezése és rokoni kapcsolata	279
A phönicziai betűrovásból eredő Középtenger-melléki pelazg, ó-görög, etruszk, ó-itál csoportnak, a germán runának, a középázsiai ó-török és a székely-magyar rovásírásnak közös származásrendje	289
Az ó-török rovásírás aramaei és ó-görög elemei	291
A székely-magyar rovásírás ó-görög és ó-török elemei	291
A mai hazában történt székely közvetítés meddőségének oka	292
A XIII-XVI. századi följegyzések és a XVI. századi székely írás-maradványok egyetemes művelődéstörténeti jelentősége	292
Függelék
A hamisítványokról
Bél Mátyás népszerű könyveinek ébresztő hatása	293
Minden napfényre kerülő írott emlék forrása Telegdi Rudimentája volt	294
Az epigraphiai térről irodalmi útra tévelyedett érdeklődés termelte a hamisítványokat is	294
A nyírfa-héjra írott Túróczi Régiség szerepe a nyilvánosság előtt	294
E régiség névsora a Túróczi Regestrumával egyezik	296
A hamisító forrása Bél Mátyás hibás írásmutatványa volt	298
Somogyi Antal régi magyar énekei	299
"Kova Áron könyve"	299
A titokzatos Komáromi Énekeskönyv	300
Arany János és Szarvas Gábor lesujtó bírálatai	300
A "Karacsay-codex" szerepe	302
A M. Tud. Akadémiától kért bizottság ítélete Somogyi Antal hamisítványairól	302
Tar Mihály omori (Temes-vmi.) földmíves írástudományának felfedezése	308
D. Király Pál tanárral folytatott levelezése	310
Fadrusz János zilahi feliratos Tuhutum-emléke és hirlapi riadója	313
Országos érdeklődés	315
A M. Nemzeti Múzeum, a M. Tud. Akadémia és a Délmagyarországi történelmi és régészeti Múzeumtársulat közbelépése	316
Személyes érintkezésem Tar Mihálylyal	317
Nyomra vezető vallomása	318
Az irodalmi forrás tévedéseinek együgyű átvétele	320
A nyilvános leleplezés	322
Fadrusz János rendszertelen tanulmányai	323
Befejezés	324