1.066.445

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Rovarok és betegségek/Munkaegészségtan/Fertőzött fogak kór- és gyógytana

Összefoglalás az emberi egészségre káros ízeltlábúakról és betegségterjesztő szerepükről, különös tekintettel a hazai viszonyokra/Különös tekintettel a diathermás gyökérkezelésre

Szerző
Kapcsolódó személy
Budapest
Kiadó: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Főbizományos Eggenberger-féle Könyvkereskedés (Rényi Károly)
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 760 oldal
Sorozatcím: A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 3 mű egy kötetben. Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal illusztrálva. A "Rovarok és betegségek" kiadási éve 1943., kötetsorszáma 198. A "Munkaegészségtan" kiadási éve 1944., kötetsorszáma 195. A "Fertőzött fogak kór- és gyógytana" kiadási éve 1943., kötetsorszáma 191.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szerzők rendesen maguknak írják az előszót, hogy könyvük megírásának szükségéről meggyőzzék az olvasót. Azt hisszük, hogy most nem kell mentegetni az első részletes magyarnyelvű orvosi etnomológia... Tovább

Előszó

Szerzők rendesen maguknak írják az előszót, hogy könyvük megírásának szükségéről meggyőzzék az olvasót. Azt hisszük, hogy most nem kell mentegetni az első részletes magyarnyelvű orvosi etnomológia megírását még akkor sem, ha minden igyekezetünk mellett hiányok és hibák akadnak benne. A magyar irodalomban Kaiser Károly rövid áttekintésén, Kertész Károly szúnyogkönyvén kívül csak Göldi könyvének Gorka Sándor átdolgozásában megjelent magyar fordítása és Howard, a légyről írott könyvének magyar fordítása található. Ezek már mind rég idejüket múlták. Azóta csupán Lőrincz Ferenc harminc oldalas entomológiai fejezetét találjuk a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat CXLIII. kötetében és néhány rövidebb entomológiai utalást más közegészségi, kórtani vagy más állattani könyvekben. Folyóiratokban ugyan ismételten találunk orvosentomológiai tárgyú közleményeket, de eddig még nem történt meg a tárgykör feldolgozása és összefoglalása magyar nyelven.
Ismételten elhangzott kívánságnak teszünk eleget és úgy hisszük, hiányt és szükségletet pótolunk, amikor korlátolt terjedelmű, de mégis részletes adatokat tartalmazó kézikönyvet igyekeztünk összeállítani. Különösen a közegészségügyi munkában tapasztaltuk ismételten, hogy a tudomány haladásáról tájékozatlan orvos sok figyelem és jóindulat mellett sem ér el eredményt szakszerűség hiánya miatt. Pedig ártalmas rovarok problémáival mindenki találkozik úgy a városban mint falun. A légy, bolha, szúnyog, tetű, rüh stb. mindennapi kérdés és az általuk terjesztett betegségeknek igen nagy közegészségügyi jelentőségük van. Könyvünket elsősorban gyakorlati igények kielégítésére szánjuk. Aki a tárgykörbe jobban el akar mélyedni, keresse meg a forrásmunkákat. Ezért a fontosabb irodalmi adatokat könyvünk végén megadjuk. Vissza

Tartalom

ROVAROK ÉS BETEGSÉGEK
ÁLTALÁNOS RÉSZ
Az orvosi entomológia fejlődése 9
Az ízeltlábúak világa 11
Rendszerbeosztás. Az ízeltlábúak meghatározása 11
Az ízeltlábúak szervezete és physiologiája 23
Az ízeltlábúak élete (oekologia) 31
Rovarvilág és az ember 35
Küzdelem a rovarok ellen 41
RÉSZLETES RÉSZ
Környezetünk rovarvilága 46
Legyek 46
Legyek a házban és környékén, élelmiszeren, ürüléken stb. 46
A házi légy 51
Különféle legyek 64
Legyek ártalma és szerepe betegségek terjesztésében 69
A légy elleni küzdelem 81
Ízeltlábú lakók és vendégek a házban 89
Házkörnyéki ízeltlábúak 95
Környezetünk rovarvilágának különleges szerepe 96
Mérges rovarok 98
Mérgestestű rovarok 98
Csípő és harapó ízeltlábúak 105
Vérszívó ízeltlábúak 111
Vérszívó legyek 114
Vérszívó Muscidák 114
A bökőlégy 115
Cecelegyek 117
Vérszívó bögölyök 120
Bábtojó legyek 122
Fonalascsápúak 122
Púpos szúnyogok 122
Szakállas szúnyogok 125
Papatazi legyek 126
Szúnyogok 131
A szúnyogok élete 135
Rendszerbeosztásuk; fontosabb fajok 140
Szúnyogok és betegségek 154
Védekezés a szúnyogok ellen 159
A maláriás szúnyogok 162
A maláriás szúnyogok életmódja 171
A malária 183
A malária és az Anopheles elleni küzdelem 197
Poloskák 202
A házi poloska 203
Trópusi poloska, állatpoloskák 213
A poloska ártalma 214
Poloskaírtás 217
Rablópoloskák 222
Bolhák 224
Bolhafajok 228
A bolhák egészségügyi jelentősége 233
Bolhák írtása 238
A homoki bolha 240
Tetvek 241
Az emberi tetű 242
Állattetvek 252
Tetvek és betegségterjesztés 252
A tetvesség leküzdése 263
Tetűtenyésztés és oltóanyagtermelés tetűből 277
A lapostetű 279
Kullancsok és atkák 283
Kullancsfélék 283
Kullancsok betegségterjesztő szerepe 288
Bársonyatkák 292
Paraziták és álparaziták 292
A rühatka 292
Atka dermatitis 301
Élősködő légylárvák 304
Testüregekbe tévedő ízeltlábúak 316
Féregatkák 317
Az emberi bőratka 318
Függelék
Ízeltlábúak gyűjtése és megőrzése 320
Védekezési módszerek 327
Jogszabályok 352
Synonymák 357
Irodalom 361
Tárgymutató 377

MUNKAEGÉSZSÉGTAN
Johan Béla: Bevezetés:
Előszó 1
I. Fejezet.
Az emberi munka, mini az egészségügyi károsodás forrása 9
1. Az emberi munka. Munkaképesség.
Munkateljesítmény 9
2. Az ember és munkakörnyezete.
Általános és különleges foglalkozási ártalmak. Foglalkozási betegségek és foglalkozási bélyegek 11
3. A munka által okozott egészségügyi károsodás a statisztika tükrében 14
a) A foglalkozások megbetegedési
és halálozási viszonyai. A társadalombiztosítási statisztika tudományos értéke 14
b) Foglalkozási halandóság 16
c) Foglalkozási megbetegedési statisztika 17
d) Rokkantsági statisztika 19
4. A munkaegészségtan, mint önálló tudományszak. Fogalma és feladatköre 20
5. A munkaegészségtan tudományos művelése egyes államokban 22
II. Fejezet.
Általános és különleges foglalkozási és munkaártalmak 30
1. A test állandó részaránytalan foglalkozási megterhelése és egyes szervek egyoldalú igénybevétele 31
a) Hivatás okozta csontelváltozások 32
b) Egyes izomcsoportok túlerőltetése 31
e) Foglalkozási görcsök 33
2. Ipari por 33
a) Ipari porok felosztása fizikai, és élettani hatásuk alapján 34
b) Az ipari porok által okozott károsodás 34
c) Az ipari por, mint fertőzések közvetítője 38
d) Porrobbanás 38
e) Portüdő. Szilikózis. Azhesztózis 39
f) A por hatása egyéb szervekre.
Foglalkozási ekcémák 42
g) Az ipari por vizsgálata 43
3. Villamosság 44
a) A villamos áram élettani hatása 45
b) A villamos áram okozta károsodás 45
c) A villamos áram által okozott károsodás megelőzése 46
4. Ipari mérgek:
I. Általános rész.
a) Az ipari mérgek beosztása élet- és méregtani tulajdonságaik, vegyi alkatuk
alapján 47
b) Az ipari mérgezések hatásmechanizmusa 49
c) A méreghatások összegeződése.
Méregraktárak. A mérgek kiürülése a szervezetből 50
d) Egyéni érzékenység. Túlérzékenység 51
e) Megszokás 51
f) A szagló érzékenység csökkenése gázmérgek behatására 51
II. Szervetlen vegyi anyagok.
a) A nem fémek s azok egymással és hidrogénnel képzett vegyületei: 52
1. Fluór 52
2. Klór 53
3. Bróm 54
4. Jód 55
5. Kén 55
6. Ammónia 56
7. Nitrózus gázak 57
8. Foszfor 58
9. Foszforhidrogén 60
10. Arzén 60
11. Arzénhidrogén 61
12. Antimon 61
13. Szénoxid 62
14. Széndioxid 63
15. Szénkéneg 63
15/a Ciánvegyületek 64
16. Szilícium 65
17. Bór 65
18. Vanádium 65
b) Fémek és azok vegyületei: 65
1. Aluminium és ötvözetei 66
2. Magnézium 66
3. Cink 67
4. Kadmium 67
5. Ezüst 67
6. Higany 67
7. Réz 69
8. Ólom 69
9. Ón 74
10. Króm 74
11. Mangán 75
12. Nikkel 75
13. Bárium 76
14. Kalcium 76
15. Ozmium 76
III. Szerves vegyi anyagok.
a) Nyílt szénláncú (zsírnemű vagy
alifás) vegyületek 76
1. Paraffinsorozat. Telített szénhidrogének 76
2. Telítetlen szénhidrogének 77
3. A zsírsorozat szénhidrogénjeinek egyszerű halogén származékai 77
4. Nitroszármazékok 79
5. Az alifás szénhidrogének oxigénszármazékai 79
a) Alkoholok 79
b) Aldehidek 80
c) Ketonok 80
d) Savak és savszármazékok 80
e) Éterek és eszterek 81
b) Zárt szénláncú (aromás) vegyi anyagok 82
1. Benzol, homológjai és halogén származékai 82
2. A benzol amido és nitroszármazékai általában 83
3. Nitrobenzol és származékai 85
4. Oxibenzol és származékai 86
5. Naftalin 87
6. Éteres olajok 87
5. Baleset 87
a) A baleset fogalma 87
b) Ipari, mezőgazdasági, közlekedési balesetek 87
c) Baleseti statisztika 88
d) A balesetek okai: A munkásvédelem tárgyi elégtelensége. A munkás személyében rejlő okok. Véletlen (robbanások). 89
6. A foglalkozás által közvetített fertőzések 93
a) Lépfene 93
b) Bányaféregbetegség 94
c) Gümőkór 94
d) Lues 95
e) Sertésorbánc 95
f) Takonykór 95
g) Sugárgomba betegség 95
h) Toxomykosis 95
i) Trichophytiasis 96
j) Szál- és körömfájás 96
7. Röntgen és radioaktív sugárzás 96
a) Általános és helyi hatások 96
b) A röntgenezö személyzet vérkárosodása 97
c) A röntgenüzemben előforduló egyéb egészségügyi ártalmak -97
d) A sugárártalmak megelőzése 97
8. Hő- és fénysugárzás. Termikus munkaártalmak 93
a) Hőártalom 95
b) Hideghatás 100
c) A hőiparban dolgozók védelme 100
d) A hiányos vagy túlerős fény.
Foglalkozási rövidlátás 101
9. Sűrített és ritkít ott levegőben való munka 101
a) Magassági betegség 101
b) Búvárbetegség 101
c) Különleges munkásvédelmi előírások a sűrített levegő segítségével történő munkáknál 102
10. Az ipari zaj 103
a) Általános szervezeti hatás 103
b) A zajbehatás okozta hallószervi károsodás 103
c) Légnyomással működő szerszámok okozta rázkódásnál fellépő csontelváltozások és a bőrkapillárisok keringési zavarai 104
III. FEJEZET.
A foglalkozások egészségügye 105
1. Akkumulátorgyártás 106
2. Aranyozás. Bronzozás. Galvanozás 107
3. Szén-, só- és fémbányászat. Bányahigiéne 109
4. Kő-, homok-, kavics-, márga-, pala-és mészkőbányászat 114
5. Agyagipar 117
a) Agyagbányászat 117
b) Kerámiai és fazekas ipar 117
c) Mázgyártás 119
d) Téglagyártás 121
e) Tűzálló anyagok gyártása 121
6. Bőrgyártás 122
a) Bőrárúk gyártása 125
b) Sörte-, szőr- és tollipar 125
7. Élelmiszerek és élvezeti cikkek gyártása 127
a) Sütőipar 127
b) Konzervgyárás és hűtőipar 128
c) Erjedési iparok 131
d) Húsipar 132
e) Malom 133
Szikvízgyártás 133
f) Dohánygyártás 134
g) Cukoripar 134
8. Építőipar 135
a) Mély- és magasépítés 135
b) Festő- és mázolóipar 135
c) Épület- és géplakatosság 137
d) Bádogosság és szerelőipar 137
e) Kőmíves munka 138
f) Útépítés 138
g) Ács és tetőfedő munka 138
h) Kéményseprő 138
9. Faipar 139
a) Fűrésztelep. Erdei fakitermelés 139
b) Falepárlás 140
c) Asztalosipar 140
d) A faipar egyéb ágai 141
10. Fémek feldolgozása 142
I. Durva megmunkálás (öntés, kovácsolás, hengerlés, sajtolás) 142
II. Finom megmunkálás (esztergálás, fúrás, gyalulás, csiszolás, köszörülés) 145
III. Kikészítés (edzés, fényezés, színezés, zománcozás) 146
IV. Szerelés 147
V. Nemes fémek feldolgozása 147
11. Festékgyártás 148
a) Természetes festékek 148
b) Mesterséges festékek 148
c) Az ólomfehér gyártása hollandi eljárással és elektrolitikus úton 149
d) Kohóminium előállítása 149
e) Az ólommérgezés megelőzése 150
f) Az anilinmérgezés megelőzése 150
12. Gumi, celluloid és műanyagipar 150
13. Háziipar. Háztartási munka 152
14. Hadianyaggyártás 153
a) Lőporgyártás 153
b) Robbanóanyagok gyártása 154
c) Robbantógyutacs gyártása 155
d) Jelzőtöltények gyártása 155
e) Harcigázok gyártása 155
f) Lövedékek gyártása 156
15. Hegesztés 158
a) Autogénhegesztés 158
b) Villamos ívfényhegesztés 159
16. Katonák foglalkozási megbetegedései 161
a) A katonai hivatási egészségügy átalakulása a hadsereg gépesítése következtében 161
b) Gyalogság 161
c) Pionírok 161
d) Híradós 161
e) Motoros csapatok 161
é) Tüzér 162
f) Páncélos 162
g) Lovasság 162
h) Repülő 162
17. Kereskedelem és irodai munka 162
18. Lakk- és kencegyártás 163
a) Olajlakk 164
b) Aszfaltlakk 164
c) Spirituszlakk 164
d) Nitrolakk 164
e) Kencegyártás 164
f) Linóleumgyártás 165
19. Mezőgazdaság 165
a) Mezőgazdasági balesetek 166
b) Fertőzések 166
c) Mérgezések 167
d) Bőrbetegségek 168
e) Légzőszervi betegségek 168
f) A csont- és izomrendszer megbetegedései 168
g) Idegrendszeri megbetegedések 168
h) Szembetegségek 168
i) Vérkeringési betegségek 169
20. Műtrágyagyártás 170
a) Foszfortartalmú műtrágya 170
b) Mésznitrogén műtrágya 170
c) Mészammonsalétrom műtrágya 170
21. Sokszorosítóipar 171
a) Magas nyomás 171
b) Sík nyomás 172
c) Mélynyomás 173
d) Könyvkötészet 173
e) Fényképészet 174
22. Papírgyártás 174
23. Ruházati ipar 175
a) Szabó 175
b) Szűcs 176
c) Borbély és fodrász 176
d) Mosóda, gőzmosóda, vegyi tisztítás 177
e) Kalapgyártás 178
24. Szállodás és vendéglősipar 178
25. Szövő- és fonóipar 179
a) A szövő-fonóipar nyersanyagai 179
b) A nyersanyagok feldolgozását
előkészítő munkafolyamatok 179
c) Fonás 180
d) Szövés 181
e) Kikészítés 183
f) A szövetek festésére használt természetes és mesterséges kátrányfestékek 183
g) Selyem- és műselyemipar 184
26. Üvegipar 185
a) Üvegfúvás 186
b) Üvegcsiszolás 186
c) Üvegfestés 186
d) Tükörkészítés 186
e) Optikai ipar 186
27. Vas- és acélipar 190
28. Vasúti és közlekedési szolgálat 195
a) A vasúti közlekedés körében előforduló balesetek 195
b) A közúti közlekedés körében előforduló balesetek 196
29. Vegyi ipar 197
a) A vegyi ipari munka ártalmai általában 197
b) Ásványolajok feldolgozása és a petróleumipar 200
c) Világítógázgyártás és a kátrány feldolgozás egészségügyi ártalmai 200
d) Margarin, műzsír, étolaj feldolgozása 202
e) Szappangyártás 202
f) Gyufagyártás 202
g) Ásványi savak gyártása 203
h) Rézgálic gyártása 204
i) Enyvgyártás 204
IV. FEJEZET.
Az egészségügyi munkásvédelem és tárgyi eszközei 204
1. Törvényes és társadalmi munkásvédelem. Munkásvédelem.
Munkásvédelem és munkásjólét 205
2. A munkásvédelem fejlődése 206
a) Munkásvédelem az ókorban 206
b) A céhszervezet munkásvédelme 207
c) A munkásvédelem nemzetközi
alapon való megszervezése 207
d) A munkajog és a munkafelügyelet kiépítése 208
e) Különleges óvszabályok a munka
ártalmainak elhárítása érdekében 208
f) A munka tudományos kutatása 208
g) A munkakedv és a munkaöröm
fokozása munkásjóléti intézmények útján 208
3. Munkásjóléti intézmények 208
a) Egészségügyi jellegű munkásvédelmi intézmények. Gyári orvos.
Gyárgondozónő 209
b) Kulturális jellegű munkásjóléti
intézmények. Szabadidő szervezetek 210
c) Gazdasági jellegű munkásjóléti intézmények 212
d) Munkáslakáskérdés 212
4. Munkásélelmezés 214
a) Táplálékszükséglet és végzett munka 214
b) Az ipari és a mezőgazdasági munkás táplálkozási módja 216
c) Munkásháztartási statisztika 216
d) A munkás élelmezése munkahelyén 217
5. Az egészségügyi munkásvédelem általános eszközei 218
a) A munkaegészségtan kötelező oktatása az összes szakiskolákban 219
b) A kötelező pályaválasztási tanácsadás bevezetése 219
c) Különleges munkásvédelmi óvszabályok és előírások veszélyes
iparüzemek számára 219
d) A foglalkozási betegségek bejelentési kötelezettsége 219
e) Előzetes felvételi orvosi vizsgálat 219
f) Időszakos orvosi vizsgálat 220
g) Különleges munkásvédelmi eszközök 220
h) Foglalkozásváltoztatás 221
i) Kiegyenlítő munkástorna és munkássport 221
j) A mérgező anyagok alkalmazásának eltiltása 222
k) Munkásvédelmi eszközök szakellenőrzése és szabványosítása 222
l) A dolgozó felvilágosítása foglalkozása egészségügyi ártalmairól 222
m) A bőr védelme a vegyi anyagok okozta károsodással szemben 224
n) Munkaszékek 225
o) Munkaruha 225
v) Védőszemüvegek 227
6. Az ipari zaj elleni küzdelem 229
a) A zajtkeltő gépek kiküszöbölése 229
b) Egyéni védelem a légvezetés csökkentése által 229
c) A talajvezetés okozta rázkódtatás csökkentése 229
7. Az ipari mérgek elleni védekezés eszközei 229
a) A szervezet vegyi úton való méregtelenítése 230
b) A mérgező anyagok önműködő gépek útján történő feldolgozása 230
c) A mérgező anyagok közvetlen eltávolítása a munkahelyről 230
d) A mérgező anyagok alkalmazásának kötelező bejelentése 230
e) Gázvédő készülékek: 231
1. Légvezetéses vagy tömlős készülékek 231
2. Oxigénes légzők 231
3. Szűrőbetétes légzésvédők (gázvédőálarcok) 232
4. A gázvédő készülékek szabványosítása és hatósági ellenőrzése 234
5. Az ipari gázvédelemben használt fontosabb szűrőbetétek jelzése 234
Az ipari porártalom leküzdése 235
a) A porképző munkafolyamatok korlátozása és önműködő gépek általi
végeztetése 235
b) A por helyi elszívása. Porkamrák és porszűrők 235
c) Porvédő respirator 236
d) Egyéb óvintézkedések poros üzemekben 237
9. A balesetek elleni küzdelem 237
a) Műszaki balesetelhárítás 237
b) Lélektani balesetelhárítás 239
c) Tűz elleni védekezés 240
d) A munkaadó eljárása üzemi baleseteknél 241
10. Munkaidő 241
a) Optimális munkaidő 242
b) Éjjeli munka 243
c) A munkaidő tartama az iparban, mezőgazdaságban, a szellemi foglalkozásokban és a közhivatalokban 243
d) A munkaidő törvényes szabályozása Munkaközi szünetek. Munkaidőrend 243
e) Fizetéses szabadság 245
11. Munkabér 246
a) Munkabér és életszínvonal 246
b) Bérfizetési rendszerek 246
c) A családi vagy szociális bér 247
d) Prémium-bérrendszerek 247
e) Munkabérmegállapítás az iparban és a mezőgazdaságban 247
f) Munkabérvédelem 248
12. A női munka és a dolgozó nő egészségügyi védelme 248
a) A női munka térhódítása és elterjedése az iparban és a mezőgazdaságban 249
b) A nő munkaképessége 250
c) A munka hatása a női szervezetre 250
d) A terhes nő munkája 251
e) A társadalmi és törvényes női munkásvédelem 252
13. Gyermekek és fiatalkorúak kereső munkája 254
a) A gyermekmunka elterjedése 254
b) A gyermekmunka testi, szellemi és erkölcsi következményei 256
c) A gyermek és fiatalkorú munkás védelme 257
d) Tanoncgondozás 260
V. FEJEZET.
A törvényes munkásvédelem intézményei 262
2. Iparfelügyelet 251
2. Országos Iparügyi Munkaügyi Felügyelőség 263
3. Mezőgazdasági Munkafelügyelet 263
4. Országos Társadalombiztosító Intézet 263
5. Az egészségügyi és iparhatóságok feladatai a munkásvédelem terén 265
a) Egészségügyi gyárvizsgálatok 265
b) Telepengedélyezési eljárás 267
c) Egészségügyi munkásvédelmi szempontok a telepengedélyezési eljárás során 267
6. Az ipari foglalkozási betegségek kártalanítása 268
a) A kártalanítandó foglalkozási betegségek jegyzéke 269
b) A foglalkozási betegségek bejelentési kötelezettsége 271
7. Mezőgazdasági foglalkozási betegségek 272
VI. FEJEZET.
Az emberi munkavégzés egészségtana 273
1. Az emberi munka biológiája 273
2. Elfáradás. Fáradtság 274
3. Az elfáradás mérése 276
4. A racionalizálás és a helyes munkavégzés 277
5. Pályaválasztási tanácsadás 278
a) Pályaválasztási indítékkutatás 279
b) A helytelen pályaválasztás egyéni
és társadalmi kára 280
c) Képességvizsgálat. Az értelmiség, testi képesség és munkajellem vizsgálata 280
d) Orvosi pályaalkalmassági vizsgálat 282
e) Pályairányítás az orvosi és a képességvizsgálat eredménye, valamint a munkapiac helyzete alapján 284
VII. Fejezet.
A munkahely egészségügye 285
1. Az iparüzem telephelyének megválasztása 285
2. A munkahelységek belső berendezése 285
3. Munkaklima 287
4. A munkaterem világítása 288
5. A munkaterem hőmérséke és fűtése 290
6. Öltőzőhelyiség 290
7. Üzemi mosdók és munkásfürdők 291
8. Elsősegélynyujtás a munkahelyen 292
9. Üzemi hulladékok és szennyanyagok eltávolítása 292
a) Az ipari szennyvizek 292
b) Az egyes ipari üzemek szenny-
vizeiben túlsúlyban levő vagy
különlegesen káros anyagok 293
c) Az ipari szennyvizek kezelése és tisztítása 296

FERTŐZÖTT FOGAK KÓR- ÉS GYÓSZTANA
Előszó 7
Bevezetés 9
I. Kórszövettan 10
II. Kórok és kórlefolyás 17
III. Kórisme és javallat 23
IV. A gyógyítás módszerei 27
V. A gyökérkezelés célja 28
VI. A különböző gyökérkezelési eljárások értékelése 29
VII. Az antisepticus gyökérkezelési eljárások 30
VIII. Az elektrosterilisatiós eljárások 31
IX. A diathermás eljárás 32
X. Klinikai és kísérletes ellenőrző vizsgálatok 38
Összefoglalás 43
Melléklet.
Kísérletes és klinikai vizsgálatok eredményei.
1. A diathermá kezelés alatt a gyökércsatornában keletkezett hőfok 45
2. A diathermás áram bacteriumölő hatása 45
3. Ideiglenes és végleges tömőanyagok áteresztőképességének vizsgálata 46
4. Diathermás gyökérkezelés állatokon 47
5. Granulomás fogak röntgennel kimutatott teljesen gyógyult esetei 48
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem