Rousseau J. J. élete és művei I. (töredék)

Tartalom

I. kötet:
Előszó 5
ELSŐ SZAKASZ:
GYERMEK- ÉS IFJÚKOR
(1712-1742).
I. FEJEZET.
Gyermekkora.
Genf a XVIII. század elején: politikai, erkölcsi, vallásos és tudományos légköre. Rousseau származása, ősei apai és anyai ágról, azok társadalmi viszonyai, atyja, anyja egyénisége, jelleme, szelleme.
Első gyermekévek: az anyai szeretet és rendszeres nevelés hiánya, az érzékenység és képzelet rendellenes kifejlődése, a függetlenség szeretete. Olvasmányai, regények, Plutarchos 11
II. FEJEZET.
Tanúlói és tanoncévek.
Bossey, a falusi élet gyönyörei, a természet iránti érzék fölébredése; tanulmányai, első barátsága, a szenvedett jogtalanság fellázítja. Nagybátyjánál Genfben, tétlenség, első szerelmei, a műhelyben, mestere durvasága, az új élet hátrányos befolyása; kamaszévek, olvasmányai, szökése 31
III. FEJEZET.
Warensnénál és Torinoban.
Szives fogadtatása Warensnénál, ennek jelleme, viszonyai ; első benyomások a torinoi misszióházban, áttérése; inas, titkár, a szalag históriája, tanítómesterei ; visszatérése Annecybe 46
IV. FEJEZET.
Kalandos évek, a Charmettes-ben.
Annecyben; pályaválaszválasztási kísérletek, zenei tanúlmányai, mesterei; zenetanító; utazásai és kalandozásai ; benső viszonya Warensnéval; a Charmettesben ; tanulmányok, vallásos gerjedelmek, betegeskedések, útazás Montpellier-be, tudományos elmélyedés, első költői kísérletei; nevelősködése Lyonban, a hangjegyek újfajta jelzése 65
MÁSODIK SZAKASZ:
A FORRONGÁS ÉS KIALAKULÁS KORA
(1742-1756).
V. fejezet.
Első párizsi évek, Velence.
Zenei fölfedezése az Akadémia előtt; irodalmi és társadalmi összeköttetések, zenei és színműírói kísérletek. Követségi titkár Velencében; itteni munkássága, szórakozásai, benyomásai, a szenvedett igazságtalanság érzése. Visszatér Párizsba 107
VI. fejezet.
Irodalmi tanoncévek.
Ismeretsége irókkal és filozófusokkal; viszonya Levasseur Terézzel, gyermekeit a lelencházba adja; a Hadi foglyok, A szerelmes költők, A vakmerő fogadalom, Sylvia sétaútja; első érintkezése Voltaire-rel; D'Epinayné, Condillac, Diderot, D'Alembert; zenei cikkek az Encyklopaedia számára 121
VII. FEJEZET.
Eszméinek kialakulása.
Az I. Értekezés keletkezése, nagy sikere; életmódjának reformja, hangjegymásolóvá lesz; cáfoló iratok, válaszai ezekre; a vallásos és erkölcsi ember fokozatos felszabadulása; A falusi jós, Narcisse, támadása a francia zene ellen 143
VIII. FEJEZET.
A szülőföld varázsa.
II. Értekezése az Egyenlőtlenség okairól; a mű fogadtatása. Dedicatiója a genfi köztársasághoz; genfi utazása, visszatérése a ref. egyházba ; új ösmeretségek, kirándulások. Visszatérés Párizsba, Bonnet bírálata, Voltaire levele. A Politikai gazdaságtan; kiköltözése a Remetelakba 174
HARMADIK SZAKASZ:
A NAGY ALKOTÁSOK KORA
(1756-1762).
IX. FEJEZET.
A Remetelakban.
Irodalmi munkái; Saint-Pierre abbé iratainak átdolgozása; levele Voltaire-hez a Gondviselésről, optimizmusa ; d'Houdetot grófné, rajongó szerelme iránta;
az Uj Heloise első vázlata; szakítása Grimmmel, d'Epinaynével és Diderot-val; levelek az erényről és a boldogságról; menekülése a Remete-lakból 207
X. fejezet.
Montmorencyban.
Nyugalmas, munkás évek; levele d'Alemberthez a Színházakról, annak fogadtatása. Életmódja, hangulatai, új ismerősei; Luxembourg marsal és felesége, Boufflers grófné és Conti herceg. Irodalmi munkássága: az Uj Heloise, az Emil és a Társadalmi Szerződés kidolgozása; ezek megjelenése. Malesherbes jóindulatú közreműködése, levelei hozzá. Az Emil elitéltetése Párizsban, menekülése Montmorencyból 242

Témakörök