A szabad döntésről

Előszó

1524-ben hagyta el a nyomdát Rotterdami Deriderius Erasmus - terjedelmében igen szerény, de hatását tekintve jelentős - írása, a Diatribé, vagyis Beszélgetés a szabad döntésről.
Nem tudok róla, létezik-e ennek az írásnak teljes magyar fordítása. Egy részletét tartalmazza a Reneszánsz etikai antológia, Gondolat, Budapest, 1984. (297-317. old.). A fordító Kinéz Győző, akivel volt alkalmam megismerkedni. Ő ugyanis az Országos Levéltárban kutatott, akárcsak bátyám, aki összehozott vele az 1970-es évek elején. „Rokon-lelkek"-nek annyiban lehetett nevezni bennünket, hogy egykor ő is Innsbruckban tanult - mint jómagam, csak sokkal előbb, de nagy nosztalgiával mesélt Sillgasse-i szobájáról. Amikor 1997-ben Budapestre kerültem, érdeklődött utánam, értesülve egyetemi tanári kinevezésemről, de személyesen már nem találkozhattam vele...
Az 1998-99-es akadémiai évben különelőadást és szemináriumot hirdettem a szabad akaratról. Akkor került kezembe a fent említett fordítástöredék, s kezdtem foglalkozni, szemináriumom résztvevőivel, az Erasmus-Luther kontroverzióval ebben a kérdésben. - Kapóra jött, hogy ekkor már közkézen forgott (sőt igen nehezen volt beszerezhető) Luther A szolgai akarat c. írása (Sopron, 1996). Ekkor határoztam el, megkísérlem, hogy megbirkózzam Erasmus latin szövegével. Ennek a kísérletnek eredménye ez a jelen szerény fordítás a kísérőtanulmánnyal együtt.
A „Diatribé" szót nem fordítottam le, hiszen görögül hozza a latin fordítás is és a latin collatioval értelmezi. A diatribé legtalálóbb fordítása talán a „mulatság" (idő múlatása, időtöltés) lenne, szép veretes magyar nyelven. Vissza