Bevezetés | 3 |
A háború, mint a közgazdaságtan problemája: | |
Mivel okolja meg a közgazdaságtan a háború szükségességét? | |
Mi lesz a német-angol fegyverkezés vége? | |
A békepropaganda kudarca és e kudarc okai | |
A nemzetközi politika egyetemes érvényességű alapelve, hogy a nemzetek gazdasági boldogulása hatalmuk nagyságától függ; ebből következik, hogy szükség van fegyveres védelemre ama nemzetek ellen, amelyek hatalmunkat és így gazdaságunkat csökkenteni akarják | 11 |
A modern politika alapelvei | |
Megállják-e ezek az elvek a bírálat tűzpróbáját? | |
Néhány jellemző példa | |
A németek hódítóvágya | |
Minő következménye volna Mr. Harrison szerint annak, ha az angolokat legyőznék és Angliába betörnének a németek | |
Negyvenmillió ember éhhalála | 19 |
A hamis számvetés | |
Ezek a nézetek vaskos és veszedelmes tévedésen alapzlnak | |
Az esetleges német győzelem határai | |
Az esetleges angol győzelem határai | |
A hódítás okozta optikai csalódások | |
A kis államok kedvező helyzete | |
A német és belga, az orosz és norvég járadékpapírok árfolyama | |
Ennek okai | |
Nem szerződésektől függ a kis államok biztonsága | |
A katonai hódítás gazdasági értéktelensége | |
Ha Németország Hollandiát annektálná, jobban élnének-e a németek vagy hollandok, mint azelőtt?... | 30 |
Lehet-e magántulajdont elkobozni? | |
A nemzetközi politika mai fogalmaiban elmúlt állapotok képe rögződött meg | |
A nemzetközi politika hajdan és ma | |
A munkafelosztás és nemzetközi hitelszervezet forradalma | |
Attila és Vilmos császár | |
Mi történnék akkor, ha a német hódító kifosztaná az Angol Bankot? | |
Az ellenség tulajdonát a mai világban nem lehet elkobozni | 47 |
A külkereskedelem és a katonai hatalom | |
A katonai hatalom nem pusztíthatja el a kereskedelmet, nem is szerezheti meg | |
A gazdasági élet igazi természete és mi hatása lehet rá a flottáknak? | |
Az angolok dreadnoughtokkal védik kereskedelmüket: de ugyanakkor a németek, belgák, sőt svájciak elhódítják az angol piacokat. | |
Svájc kereskedelmi "támadása" Anglia ellen | |
A hódítás gazdasági értéktelensége | |
Az államnak nincs haszna abból, ha rabol, mint ahogy az egyes ember számára sem hasznos ma már a rablás | |
Miért becsületesek gazdasági dolgokban a kormányok? | 61 |
A hadisarc illúziói | |
A német-francia háború mérlege | |
Sir Robert Giffen intelmei | |
A háborút követő évtized történelme Németországban és Franciaországban | |
Bismarck csalódása | |
A hadisarc költségei | |
A háború hatása Németország közgazdaságára | 77 |
Hogyan lehet gyarmatokat "birtokolni"? | |
Elavult politikai fogalmak | |
Milyen értelemben "birtokaink" a gyarmatok | |
Angolország nem "birtokosa" gyarmatainak, mert a gyarmatok önálló államok | |
A hódítás ellenmondásai: Angolország kevesebbet követelhet gyarmataitól, mint idegen államoktól | |
A legnagyobb gyarmatosító állam tapasztalatai | |
Az angol kincstárnak nincs haszna a gyarmatokból | |
Remélhető-e, hogy Németországnak több szerencséje lesz, mint Nagybritanniának? | |
Ha ez nem valószínű, mi oka volna Németországnak arra, hogy megtámadja Angliát? | 96 |
A világ felosztása | |
Hogyan terjeszkedik Németország? | |
Melyek az igazi német gyarmatok? | |
Kizsákmányolás hódítás nélkül | |
A hadsereg és rendőrség között való különbség | |
A világrendőrség eszméje | |
Németország feladata a Keleten | 117 |
A háború problemája a lélektan szempontjából | |
Mivel okolják meg a háború szükségességét? | |
Milyen okokból viselnek az emberek háborút? | |
Vannak-e a gazdaságiakon kívül másfajta okok is? | |
A háborúk erkölcsi és lélektani indítóokai | |
E felfogás gyengéi | |
Amerikai, angol és német írók álláspontja | |
A háborúk élettani okai | 137 |
Mivel okolják meg a béke szükségességét? | |
A háború hívenek megváltozott hadállása | |
Az anyagi és erkölcsi célok ellentétességének csökkenése | |
A háborúk ésszerűtlen okai | |
Hamis élettani analógiák | |
Az embereknek nem az emberek, hanem a természet ellen kell harcolniok | |
Az emberi haladás és legfőbb tényezője | |
Az erőszak szerepnek szűkülése | |
A népek közös munkája | |
E kooperáció lelki következményei | |
Hol végződik valamely állam vagy másfajta közösség? | |
A politikai határok nem az igazi határok | |
Az államok benső egysége megbomlott | |
A politikai határok nem a különböző érdekközösségek és érdekellentétek határai | 149 |
Az ember természete nem változik meg | |
A haladás útja: az emberevőtől egész Herbert Spencerig | |
A vallási üldözések megszűnése | |
A párbaj eltűnése | |
A keresztes hadjáratok és a Szent Sír | |
A katonai írók panaszolják, hogy a katonai szellem pusztulófélben van | 171 |
Igaz-e, hogy a harcias nemzeteké a világ? | |
A katonai írók álláspontja | |
A tények | |
Mire tanít bennünket Spanyol-Amerika története? | |
A hódítás a kevésbé erősek fennmaradását biztosítja | |
Az angol és spanyol módszer az új világban | |
A katonai nevelés jó oldalai | |
Az erőszak körének általános szűkülése | |
A háború és katonai szolgálat átalakulása | 182 |
A gyakorlati eredmények | |
A támadás és védelem egymáshoz való viszonya | |
Védekezni csak akkor kell, ha megtámadnak | |
Ez olyan közhely, amelynek igazságáról igen gyakran megfeledkeznek az emberek | |
Aki megszünteti a támadás okát, az feleslegessé teszi a védelmet | 211 |
Védekezzünk, de ne csak fegyverrel | |
Az emberek viselkedését nem a tények, hanem az, amit ténynek hisznek, szabályozza | |
A német flotta, mint "fényűzési" cikk | |
Mi lesz annak következménye, ha mindkét fél csak fegyveres erővel készül védekezni | 218 |
A politika reform kilátásai | |
Az emberek nem igen hallgatnak az ész szavára, tehát ne is próbáljunk meg eszükhöz szólani | |
Változatlanok-e az emberi ideálok? | 231 |
A módszer kérdése | |
A hágai békekonferenciák kudarca | |
A közvélemény megváltozása nélkül minde törekvés kudarcot vall | |
A közvélemény ismereteink fokától függ | |
Lehet-e és szükséges-e, hogy a népek egymás "barátai" legyenek? | |
Mi szerep vár Angolországra e politikai reform terén? | 242 |