Előszó
A magyar radiológusok már eddig is sok jó munkával gazdagították egészségügyi szakirodalmunkat. Számos monográfia mellett Kelen és Ratkóczy tankönyvei hézagpótlóak voltak. Ezek a kitűnő tankönyvek már évekkel ezelőtt kifogytak s így az újabb tankönyv kiadása ismét sürgős hiányt akar pótolni. Az új tankönyv megírását a radiológus szakcsoport elméleti köreinek tagjai vállalták. A szerkesztésnél azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy a röntgenologia újabb haladását lehetőleg egységes szemléletből és egységes nomenklatúrával adhassuk közre. A tankönyv elsősorban az orvostanhallgatók és a gyakorló orvosok igényeit kívánja kielégíteni, de bevezetőül szolgálhat szakorvosjelöltjeinknek is.
A diagnosztikai rész a szervcsoportok fejezeteire tagozódik. Az egyes fejezetek módszertani és tünettani áttekintései az ott alkalmazott vizsgálati eljárásokat és a szervcsoportra legjellegzetesebb röntgentüneteket foglalják össze. Ezek a bevezetések tárgyalják - a szűkre szabott keretek határain belül - az anatómiai, élettani és kórtani vonatkozásokat is. Minden alkalommal hangsúlyozzuk, hogy a röntgentüneteket a klinikai tünetekkel együtt kell értékelni. A gyakorlatban előforduló betegségek, mint a gümőkór, rák, fekélybetegségek tárgyalásának bővebb teret adtunk. Ez a körülmény ugyan bizonyos fokig az aránytalanság látszatát keltheti, de véleményünk szerint a könyv így a gyakorlati követelményeknek jobban megfelel.
Külön fejezetben tárgyaljuk a röntgenlokalizációt, mert szükségesnek látjuk, hogy azt nemcsak szakorvosok, de a gyakorlóorvosok is elsajátítsák.
A fizikai és technikai alapfogalmak, valamint a Röntgentherapia c. fejezetek a Ratkóczy-tankönyv megfelelő fejezeteinek korszerű átírásai. Változatlanul vettük át a Ratkóczy-tankönyv kitűnő képanyagának nagy részét.
Népi demokráciánk az egészségügyi ellátást az egész dolgozó népre kiterjesztette.. A megelőzés szocialista elvének bevezetése a radiológiának is sokkal nagyobb működési területet juttat. E nagy feladatoknak csak akkor tudunk eleget tenni, ha a röntgenszolgálat arányos fejlesztése mellett az oktatás és továbbképzés is mindig nagyobb súllyal fog szerepelni egészségügyünk fejlesztésében.
Reinberg szerkesztésében megjelent «Röntgenologia fejlődése» c. munkában helyesen emelik ki a szovjet szerzők a röntgenologia fontos szerepét az orvosi gyakorlatban. «A szovjet egészségügynek az a célkitűzése, hogy a röntgenologia hálózatát a legszélesebb körben kiterjesszék és a röntgensugarak által nyújtott lehetőségeket a legtávolabb eső falu orvosai is felhasználhassák a betegek érdekében». Ez a mi célkitűzésünk is.
Jólképzett radiológusok jólvégzett munkája azonban csak akkor lehet igazán gyümölcsöző, ha a gyakorlóorvos a röntgendiagnosztika és -therapia alapelveit, lehetőségeit, teljesítőképességét és annak határait ismeri. Hangsúlyoznunk kell azonban azt is, hogy a felesleges túlmunkától mentesíteni kell a röntgenintézeteket, és így az egyszerűbb, különösen a szűrő jellegű, pl. a mellkasi vizsgálatok elvégzésével támogatni kell a radiológusok munkáját.
Vissza