Rondó

Fülszöveg

Hizsnyai Zoltán elsőként jelentkezik önálló kötettel azoknak a fiatal költőknek, prózaíróknak a sorából, akik együtt léptek az olvasók elé a Próbaút című antológiában. Nem véletlen ez az elsőség, hiszen már az antológiában közölt versanyaga világossá tette, hogy Hizsnyai személyében érett, kiforrott és határozott profilú költő kér szót. Verseit olvasva hamar szertefoszlik az az esetleges benyomásunk, mintha elvontan filozofikus lírával volna dolgunk. Hizsnyai versei mindig alapkérdésekről szólnak: célokról, vágyakról, kudarcokról, jelenről és jövőről - és mindennek értelméről, hiszen a fiatal költő semmit sem hoz szóba úgy, hogy el ne gondolkodna rajta, s meg ne próbálná értelmezni, persze önmaga szemszögéből, személyisége hitelével, továbbá jelentéssűrítő stílusának, képalkotó és megjelenítő készségének nyelvi erejével. A kötet egésze bizonyítja, hogy Hizsnyai jó mestereket választott (tudja is, mivel tartozik nekik), s hogy sokat várhatunk még tőle.

1959-ben születtem Rimaszécsen. 1974-től Kassán jártam középiskolába. Azokban az években előbb amatőr, majd hivatásos színészi tevékenységem mellett, mintegy a versmondás kiegészítéseként s egyfajta empátia-gyakorlatként kezdtem átírni saját verseimbe a versmondásomra ítélt verseket, költőket. Néhány éve azonban az előadás mikéntjénél fontosabbá lett számomra maga a vers, ezen belül a saját verseim. Olyannyira, hogy azóta is ügyelek az előadhatóságukra. Hizsnyai Zoltán Vissza