1.067.297

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Korszerű munkagazdaságtan

Elmélet és közpolitika

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Panem Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 672 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 9693-545-340-X
Megjegyzés: A könyv fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó15
Bevezetés19
A munkaerőpiac19
A munkagazdaságtan: néhány alapfogalom20
A pozitív gazdaságtan21
A pozitív gazdaságtan modelljei és előrejelzései22
1. példa. Pozitív gazdaságtan: mit jelent a viselkedés "megértése"?24
A normatív gazdaságtan25
A normatív gazdaságtan és a kormányzati politika28
2. példa. Miért van a közgazdászok között nézeteltérés a politikai javaslatokkal kapcsolatban?31
A könyv felépítése32
Ellenőrző kérdések32
Feladatok33
Ajánlott irodalom34
Függelék. A munkaerő-piaci hipotézisek statisztikai ellenőrzése35
Az egyváltozós teszt35
Többváltozós regressziós elemzés38
Az elhanyagolt változók problémája39
A munkaerőpiac áttekintése43
A munkaerőpiac: meghatározások, tények és tendenciák44
A munkaerő-állomány és a munkanélküliség45
Ágazatok és foglalkozások: alkalmazkodás a változáshoz49
A munkából származó kereset51
Hogyan működik a munkaerőpiac?55
A munkaerő-kereslet56
A munkaerő-kínálat60
A bér meghatározása63
A Fekete Halál és a munkabér68
Az elmélet alkalmazásai71
Ki alulfizetett és ki túlfizetett?71
A fiatal amerikai férfiak hadkötelezettségének vége: a közgazdászok szerepe75
Nemzetközi eltérések a munkanélküliségben76
Ellenőrző kérdések78
Feladatok79
Ajánlott irodalom80
A munkaerő-kereslet81
A nyereségmaximalizálás82
A pótlólagos ráfordításegységből származó határjövedelem83
A főiskolai futballcsillagok határtermék-bevétele84
A pótlólagos ráfordítás határköltsége85
A munkaerő iránti rövid távú kereslet, ha mind a termék-, mind a munkaerőpiac versenypiac85
Egy döntő feltevés: csökkenő MPl86
A nyereségmaximalizálástól a munkaerő-keresletig87
A munkaerő iránti kereslet versenypiacon, ha más ráfordítás is változhat92
A munkaerő iránti kereslet hosszú távon92
Kettőnél több ráfordítás94
A munkaerő iránti kereslet, ha a termék piaca nem versenypiac96
Monopszónium a munkaerőpiacon98
A nyereségmaximalizálás98
Monopszónium a szénmezőkön? Aligha!100
Hogyan reagál a monopszonista a kínálat eltolódására és a kötelező béremelésre?101
Politikai alkalmazás: a munkáltatói bértömegadók és bértámogatások munkaerő-piaci hatásai104
Ki viseli a bértömegadó terhét?104
Felelősek-e a bértömegadók az európai munkanélküliségért?107
A foglalkoztatás támogatása mint a szegények segítésének egyik eszköze108
Károsak-e a célzott bértámogatások?110
Ellenőrző kérdések111
Feladatok112
Ajánlott irodalom113
A vállalat munkaerő-keresleti görbéjének grafikus levezetése113
A termelési függvény114
A munkaerő rövid távú kereslete115
A munkaerő hosszú távú kereslete117
Munkaerő-keresleti rugalmasságok122
A kereslet sajátbér-rugalmassága123
A származékos kereslet Hicks-Marschall-féle törvényei125
A munkaerő-kereslet sajátbér-rugalmasságára vonatkozó becslések128
A származékos kereslet törvényeinek alkalmazása: következtetéses elemzés130
Miért különböznek annyira a szakszervezeti bérek a teherfuvarozási ágazat két részében?131
A kereslet keresztbér-rugalmassága133
Alkalmazhatók-e a származékos kereslet törvényei a keresztrugalmasságokra?134
A keresztrugalmasságokhoz kapcsolódó becslések136
Politikai alkalmazás: a minimálbértörvények hatásai137
Történelem és leírás137
A foglalkoztatásra gyakorolt hatás: elméleti elemzés139
A foglalkoztatásra gyakorolt hatás: empirikus becslések144
Az első szövetségi minimálbértörvény hatása147
Alkalmas-e a minimálbér a szegénység elleni küzdelemre?148
A munkaerő iránti kereslet rugalmasságfogalmainak alkalmazása a technológiai változás problémájára148
Ellenőrző kérdések151
Feladatok152
Ajánlott irodalom153
Függelék. A nemzetközi kereskedelem és a munkaerő iránti kereslet: versenyképesek-e a magas munkabérű országok?153
Termelés az Egyesült Államokban nemzetközi kereskedelem nélkül154
Termelés egy külföldi országban nemzetközi kereskedelem nélkül155
A nemzetközi kereskedelem kölcsönös előnyei157
Munkaerő-piaci következmények158
A félig állandó munkaerőköltségek és hatásuk a munkaerő-keresletre161
A nem bér jellegű munkaerőköltségek162
A felvételi és szakképzési költségek162
A kiegészítő munkavállalói járandóságok164
Sokféle nem bér jellegű költség félig állandó természete165
A foglalkoztatás és munkaidő közötti átváltás166
A dolgozók és a munkaórák kombinációjának meghatározása166
Politikaelemzés: a túlórapótlék167
Dolgozók "bérbevétele" mint a termékkereslet ingadozásaival való megbirkózás módja169
Politikaelemzés: a részidős foglalkoztatás és a kötelező kiegészítő járandóságok 170
Jogszerűtlen elbocsátás172
A vállalatok munkaerő-beruházásai és a munkaerő iránti kereslet173
A jelenérték fogalma174
A többidőszakos munkaerő-kereslet177
A bérajánlatok korlátai a többidőszakos modellben179
Az általános és a speciális szakképzés180
A tanonci viszony az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában181
A speciális szakképzés és a bérprofil183
Szakképzés és a munkakörben eltöltött idő az Egyesült Államokban és Japánban186
Az elmélet következményei187
Fizetnek-e a munkáltatók valaha is általános szakképzésért?190
A felvételi beruházás191
A bizonyítványok alkalmazása191
A belső munkaerőpiac192
Hogyan tudja a munkáltató visszanyerni felvételi beruházását?193
Ellenőrző kérdések194
Feladatok195
Ajánlott irodalom195
A gazdaság felé irányuló munkaerő-kínálat: a munkavégzésre vonatkozó döntés196
Irányzatok a munkaerő-állományban való részvétel és a munkaidő alakulásában196
A munkavállalási döntés elmélete201
Néhány alapfogalom202
A munkavégzés és a szabadidő közötti választás elemzése206
Kivonulásra késztet-e a munkaerő-állományból a nagy örökség?213
Empirikus megállapítások a jövedelem- és a helyettesítési hatásról220
A jövedelemadó-csökkentés munkaerő-kínálati hatásai220
A galambok munkaerő-kínálata222
Politikai alkalmazás225
"Cövekes" költségvetési korlátok225
Gyógyultan otthon maradni Kentuckyban: dolgozói baleseti járandóság és visszatérés a munkába227
Zérus nettó bértételű program227
Pozitív tényleges bértételű támogatási programok231
A háborús élelmiszer-rekvirálás és a mezőgazdasági munkára ösztönzés233
Ellenőrző kérdések235
Feladatok237
Ajánlott irodalom237
Függelék. Gyermekgondozás, munkába járás és a munkavállalás állandó költségei238
A munkavégzés állandó pénzköltségei238
A munkavégzés állandó időköltségei240
A pénz- és időköltségeket egyaránt érintő politikák242
Munkaerő-kínálat: háztartási termelés, a család és az életciklus243
A háztartási termelés elmélete243
A háromosztású választás: piaci munka, háztartási munka és szabadidő247
Munka és szabadidő: a múlt és a jövő248
Közös munkaerő-kínálati döntések a háztartásban250
A funkciók szakosodása251
Mindkét fél végez-e fizetett munkát?252
A közös döntés és a kereszthatások254
Munkaerő-kínálat gazdasági visszaeséskor: "reményvesztett" és "pótlólagos" dolgozók255
A munkaerő-kínálat életciklus-vonatkozásai257
A házas nők munkaerő-állományban való részvételének szabályszerűségei257
A háztartásbeli munkaidejének értéke258
A helyettesítési hatás és a munkavégzés időzítése az élet folyamán260
A nyugalomba vonulás életkorának megválasztása262
Politikai alkalmazás: gyermeknevelés és a munkaerő-kínálat266
Ellenőrző kérdések269
Ajánlott irodalom 271
Kiegyenlítő bérkülönbségek és munkaerőpiacok272
A munkaköri összeillés: a dolgozói preferenciák és tájékozottság szerepe272
Az egyéni választás és kimenetele273
Mibe kerül a magas erkölcsiség?275
Feltevések és jóslatok276
Az egyensőlyi bérkülönbözetek empirikus kimutatása278
Munka a vasúti vágányokon: rossz munkahelyből jó munkahely280
A hedonista bérelmélet és a sérülés veszélye281
A munkavállalókkal kapcsolatos megfontolások282
A munkáltatókkal kapcsolatos megfontolások284
A munkáltatók és a munkavállalók egymásra találása286
Kompenzáló bérkülönbözet a XIX. századi Nagy-Britanniában289
Normatív elemzés: foglalkozásbiztonsági és -egészségügyi szabályozás290
A hedonista bérelmélet és a kiegészítő járandóságok297
A munkavállalói preferenciák297
A munkáltatói preferenciák299
A bérek és a járandóságok együttes meghatározása302
Politikai alkalmazás: nyugdíjreform-rendelkezések304
Ellenőrző kérdések305
Feladatok306
Ajánlott irodalom307
Függelék. A kiegyenlítő bérkülönbözet és az elbocsátások307
A munkaórák korlátozás nélküli megválasztása308
Korlátozott munkaidő-választék308
A bér és az elbocsátás között megfigyelhető kapcsolat311
Beruházások az emberi tőkébe: oktatás és szakképzés313
Háború és az emberi tőke315
Beruházás az emberi tőkébe: az alapmodell316
A felsőoktatás iránti kereslet318
A felsőoktatás költségeinek és hozamainak mérlegelése319
Az elmélet előrejelzései320
Az iskolázás fogyasztási értéke a vietnami háború idején321
Piaci reakciók a felsőoktatásban való részvétel változásaira326
Iskolázottság, kereset és az iskola elvégzése utáni emberitőke-beruházás327
Az átlagos kereset és az iskolázottsági szint327
Munka közbeni képzés és az életkor-kereset profilok konkáv alakja329
Az életkor-kereset profilok szétnyílása332
A nők és az emberi tőke megszerzése333
Jó beruházás-e a tanulás?338
Jó beruházás-e a tanulás az egyének számára?338
Az emberi tőke egyik elemének értékelése: a válófélben levő orvos esete339
Jó társadalmi beruházás-e az oktatás?342
Az oktatási beruházás társadalmilag optimális szintje348
Jó társadalmi beruházás-e a közfinanszírozású szakképzés?351
Ellenőrző kérdések353
Feladatok354
Ajánlott irodalom355
Függelék. A munkaerő-piaci alkalmazkodás "pókhálómodellje"355
Függelék. A keresetek és az iskolázottság hedonista modellje358
A kínálati (dolgozói) oldal359
A keresleti (munkáltatói) oldal360
Az iskolázottság és a bér közötti összefüggés piaci meghatározódása361
A dolgozói mobilitás: vándorlás, bevándorlás és munkahely-változtatás363
A dolgozói mobilitás meghatározó tényezői364
A földrajzi mobilitás365
A vándorlás áramlási iránya366
A nagy vándorlás: a déli feketék északra tartanak367
A költözők személyi jellemzői368
A távolság szerepe369
A szaktudás, a kereseteloszlás és a nemzetközi vándorlás370
A nemzetközi és belföldi vándorlás egyéni hozadéka371
"Gazdasági" kontra, "politikai" bevándorlók374
A visszavándorlás375
Politikai alkalmazás: a bevándorlás korlátozása375
A bevándorlások története az Egyesült Államokban376
Naiv felfogások a bevándorlásról378
A nyertesek és a vesztesek elemzése381
A marieliek csónakutazása és hatása a miami bértételekre és munkanélküliségi rátára383
Meghaladja-e a bevándorlásból eredő teljes nyereség a veszteségeket?384
A munkahely-változtatás és a munkahelyi összeillés387
Munkahelyi mobilitás mintái388
A munkahely-változtatás költsége és a monopszónium-modell395
Ellenőrző kérdések398
Feladatok399
Ajánlott irodalom399
Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül401
A lehetséges termelékenység széles sávja: a gyár esete, amelynek nem sikerült csökkentenie kibocsátását402
A munkaszerződés403
Az információs szimmetriák kezelése404
A dolgozók motiválása407
A csoportban dolgozó egyén motiválása409
Javadalmazási rendszerek: áttekintés és útmutató a fejezet hátralevő részéhez412
Termelékenység és az éves munkadíj alapja412
A munkavállalók preferenciái412
A munkáltatók szempontjai414
Gyenge csoportösztönzők - a sékerek veszte417
A termelékenység és a bérszint421
Hatékonysági béreket fizetett-e Henry Ford?423
Termelékenység és a munkadíj ütemezése425
Először alulfizetés, azután túlfizetés425
Előléptetési viadalok429
Sokat követelő munkáltatók, túlterhelt munkavállalók és elhanyagolt családok430
Pályafutási szempontok és termelékenység432
Az elmélet alkalmazása: magyarázat három rejtélyre434
Miért emelkednek a keresetek a munkahelyen töltött idő függvényében?434
Miért fizetnek többet a nagyvállalatok?436
A munkáltatók monopszonista viselkedése437
Ellenőrző kérdések438
Feladatok439
Ajánlott irodalom440
Nem, faj és etnikum a munkaerőpiacon441
A kereseti különbségek mért és nem mért forrásai442
A nemek szerinti keresetkülönbségek443
A nemek közötti kereseti rés országok szerint448
Kereseti különbségek a fekete és a fehér amerikaiak között452
Etnikum szerinti kereseti különbségek456
A munkaerő-piaci diszkrimináció elméletei459
Személyes előítéleten alapuló modellek459
Félelem és megosztottság a michigani bútoriparban466
A statisztikai diszkrimináció468
A diszkrimináció nem versenyző típusú modelljei471
A diszkriminációelméletek értékelése476
A diszkrimináció megszüntetésére irányuló szövetségi programok476
Az egyenlő díjazásról szóló, 1963. évi törvény477
A polgári jogokról szóló törvény VII. cikke477
Az "összehasonlítható érték" és az egyetem482
A szövetségi szerződésbetartási program486
Milyen gyorsan szüntethető meg a diszkrimináció?489
A szövetségi diszkriminációellenes programok eredményessége490
Ellenőrző kérdések492
Feladatok493
Ajánlott irodalom494
Függelék. Az "összehasonlítható érték" szerinti kereseti rés becslése: a regresszióelemzés alkalmazása495
A szakszervezetek és a munkaerőpiac499
A szakszervezet felépítése és tagsága499
A szakszervezeti rendszer nemzetközi összehasonlítása500
A szakszervezetek jogi struktúrája az Egyesült Államokban502
A szakszervezeti célok elérésének korlátai506
A "monopol-szakszervezeti" modell507
A "hatékony szerződési" modell509
A kollektív alku és eszközei513
A szakszervezeti tagság: a kereslet és a kínálat elemzése513
A dereguláció és a légitársaságok517
Szakszervezeti akciók a munkaerő-keresleti görbe módosítására520
Egyezkedés és sztrájkfenyegetés522
A sztrájkolók végleges helyettesítése526
Alkudozás a közületi szektorban: a döntőbíráskodás fenyegetése529
A szakszervezetek hatása531
A szakszervezeti bérhatás elmélete532
A szakszervezeti bérhatással kapcsolatos bizonyítékok535
Bizonyítékok a szakszervezetek összjavadalmazásra gyakorolt hatásáról538
A szakszervezetek hatása a foglalkoztatásra539
Beruházás és szakszervezeti szerveződés541
A szakszervezetek normatív elemzése542
Ellenőrző kérdések545
Feladatok547
Ajánlott irodalom547
Függelék. Döntőbíráskodás és az alku "szerződési zónája"547
Kereseti egyenlőtlenségek552
Az egyenlőtlenség mérése553
Kereseti egyenlőtlenség 1980 óta: néhány leíró adat556
A foglalkozási megoszlás557
A viszonylagos bérek változásai559
A munkaórák számának viszonylagos változásai560
A keresetek szóródásának növekedése az emberitőke-csoportokon belül561
A megnövekvő egyenlőtlenség dimenzióinak összefoglalása562
A növekvő egyenlőtlenség alapvető okai563
A kínálat változásai564
Az intézményi erők változásai566
A kereslet változásai567
Az iskolázottság utáni többlet változásai a XX. század elején571
Megfigyelhető-e a "szegénysorból gazdagságba" jutás?573
Az egyenlőtlenségek generációk közötti átöröklése573
Az egyenlőtlenség változásának nemzetközi összehasonlítása576
Miért Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nőtt leginkább az egyenlőtlenség?577
A szakképzetlen dolgozók eltérő reálbér-változásainak okai és hatásai580
Ellenőrző kérdések581
Feladatok583
Ajánlott irodalom583
Függelék. Lorenz-görbékj és Gini-együtthatók583
A munkanélküliség588
A munkaerő-piaci állományok és áramlások modellje589
A munkanélküliség típusai és azok okai594
Súrlódásos munkanélküliség: az álláskeresési elmélet594
A munkanélküliség-biztosítási prémiummal folytatott kísérletek599
Szerkezeti munkanélküliség: a munkanélküliségi ráta foglalkozási és regionális eltérései602
A kereslethiányos (ciklikus) munkanélküliség608
Szezonális munkanélküliség615
Munkanélküliség-biztosítás és szezonális munkanélküliség: történeti nézőpont617
Mikor van "teljes foglalkoztatás"?617
Ellenőrző kérdések621
Feladatok623
Ajánlott irodalom623
Tárgymutató661
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem