Olvasni tanulok

Előszó

Minél inkább bele tudjuk magunkat képzelni az olvasni tanuló kisiskolás sajátos helyzetébe, annál nagyobb esélyünk lehet, hogy - ha szükség van rá - megtaláljuk a segítés helyes módját. Rajtunk is múlik, hogy az olvasás iránti természetes érdeklődést meddig tudjuk gyermekeinkben ébren tartani.
A legtöbb iskolába lépő gyerek minél előbb szeretné átélni azt, mit jelent olvasni. E várakozást az első 24 - előkészítő jellegű - oldalon azzal próbáljuk kielégíteni, hogy már az első napoktól "olvasni kezdik" a könyv állandó szereplőinek nevét. Szeptember végéig fokozatosan a többi (összesen 32) szóképet is megismerik. (Lásd az előző két oldalt!) Egy alkalommal általában 3-4 új - kék színnel írt - szókép szerepel az eseményképeken. (A 7. oldalon először öt állandóü szereplő nevével ismerkednek meg.) A szóképek olvasása itt azt jelenti, hogy az elsősök a kék színnel írt szavakat az egyes betűk ismerete nélkül látási benyomások (pl. szóhosszúság) alapján globálisan jegyzik meg. Ezért szóképfelismerési bizonytalanság esetén nem célszerű a szóképek egyes betűre rákérdezni. Ilyenkor egyszerűen megmondhatjuk: ez van odaírva - újság. Ezért azért tehetjük meg, mert nem követelmény, hogy a gyermek valamennyi szóképet gyorsan felismerje. Nem tanácsoljuk a szóképek túlságosan gyakori ismételgetését sem. Egyáltalán nem biztos, hogy később az fog jobban olvasni, aki most több szóképet jegyzett meg.
Miért tanítunk akkor szóképeket? - kérdezhetnénk.
A szóképek "olvasása" alkalmas lehet arra, hogy a gyerekek az első napoktól is az igazi olvasáshoz hasonló tevékenységet próbáljanak meg: ránéznek egy betűsorra és meg tudják mondani a jelentését. Ugyanezt segítjük akkor is, ha a 8-9-11. oldal alján szereplő példákon túl megfigyeltetjük a környezetünkben található különféle címkék, feliratok jelentését. Vissza