Romániai magyar irodalmi lexikon 4. (töredék)

Fülszöveg

Lexikonunk - írta az 1981-ben megjelent első (A-F) kötet előszavában az alapító-főszerkesztő, Balogh Edgár, - "felöleli a romániai magyar irodalom minden számbajöhető eredményét, neves és névtelen, de irodalmunkhoz mégis hozzájáruló alkotóját, s az irodalom leszűkítő értelmezése helyett az írásbeliség teljességére, határterületeire is tekintve, a természet- és társadalomtudományok, a műszaki irodalom, sőt az irodalommal valaminő kapcsolatban levő zene- és képzőművészeti alkotások területeit, a romániai magyar sajtó, az irodalmi és kulturális tömörülések, egyesületek, társaságok, intézmények legfontosabb adatait."
Az "irodalom"-nak ez az úgyszólván parttalan értelmezése és az akkori körülmények kényszerében született, amikor nem volt mód a romániai magyar szellemi élet tevékenységi területek szerinti, egyénenkénti számbavételére. Az induláskor kialakított, kényszerűen vállalt koncepción lexikonunk egységének veszélyeztetése nélkül akkor sem változtattunk, amikor arra már a lehetőségek adottak lettek volna, noha mi magunk vagyunk a leginkább tisztában buktatóival, ellentmondásaival. Aszerint szerkesztettük meg az 1983-ra elkészült (de cenzúra-tiltás miatt csak 1991-ben megjelent) második (G-Ke), majd az azt követő, 1994-ben kiadott harmadik (Ki-M) kötetet és a most megjelenő negyediket is.
Az alapító munkatársak közül sokan, maga az alapító főszerkesztő is, közben eltávoztak az élők sorából. A megmaradottak nagyobb részét pedig sokféle közösségi elfoglaltság távolította el a lexikonírás hálásnak nem mondható munkájától.
A Kriterion Könyvkiadó mellé, amely az első három kötet elkészülte idején a Lexikonunk műhelye is volt, újabban odaállt az Erdélyi Múzeum- Egyesület, amely részben saját erejéből, részben szakmai tekintélyével szavatolt pályázatok útján anyagi biztonságot jelentett a lexikoni munka számára.
Ilyen körülmények között készült el a negyedik kötet és indultak be az ötödik kötet munkálatai is, amely egyben lezárja majd a sort. Vissza