kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Állami Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Bukarest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 342 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kihajtható térképmellékleteket tartalmaz. |
Bevezetés | 5 |
Hazánk az ősállapotbeli társadalom idejében | 10 |
A csiszolatlan kőkorszak (paleolit) | 11 |
A barbárság ideje (neolit) | 11 |
Matriarchátus, patriarchátus. A csiszolt kőkorszakbeli művelődés Dáciában | |
A barbárság vége. A bronzkorszak. A vaskorszak kezdetei | |
Az állam megjelenése | 14 |
A bronzkultúra és vaskultúra kezdetei Dáciában | 15 |
A rabszolgatartó társadalmi rendszer | 16 |
A trákok és a dákok. A dák rabszolgatartó állam kialakulása. A római hódítás. A dákok. A szkíták. A dákok kapcsolatai a mai Románia területén alakult görög gyarmatokkal. A kelták Dáciában | 19 |
A dákok civilizációja és műveltsége | 20 |
A geto-dákok foglalkozása. A társadalmi-politikai szervezettség. A hadsereg. A vallás. A dák állam Burebistáig | |
A római hódítások a Balkánon és Dáciában | 23 |
Burebista. A római hódítások a Dunáig. Dácia meghódítása a rómaiak által. Az első háború. A második háború | |
Római uralom Dáciában | 28 |
A Trajánusi Dácia határai és az őslakosság sorsa | 28 |
Dácia gyarmatosítása. A római hadsereg Dáciában. A közigazgatás megszervezése. A városok és falvak. A gazdasági élet. Dácia kiürítése | |
A népvándorlás | 35 |
A hűbérrendszer korai kezdetei. A lakosság foglalkozása és a társadalmi szervezettség Auréliánus kivonulása után. | |
A népvándorlás | 37 |
Gótok. Húnok. Gepidák. Longobárdok és avarok. Szlávok. A Kelet-Római Birodalom (Bizánc) és a szlávok vándorlása. A bolgár feudális állam kialakulása | |
A kereszténység a mai Románia területén | 41 |
A román nyelv kialakulása | 42 |
A román nép kialakulása | 42 |
Magyarok. A népvándorlás utolsó hullámai | |
Aszán (Aszen) és Péter felkelése. Tatárok | 44 |
Az első kenézségek (államocskák) keletkezése | 45 |
A fejedelemségek alapítása | 47 |
A feudalizmus általános jellegzetességei. A johannita oklevél | |
Munténia alapítása | 49 |
I. Basarab. Nicolae Alexandru Basarab. I. Vladislav (Vlaicu). I. Radu. Az egyház szerepe Munténia alapításában | |
Moldva alapítása | 52 |
Dragos és utódai. I. Bogdan. Latcu. Az első Musatok: Petru, Roman és Stefan | |
Munténia a XIV. század végén | 55 |
Mircea cel Batran | 55 |
Munténia szomszédainak helyzete a XIV. század végén. Munténia gazdasági és társadalmi helyzete. A kereskedelem és a városok. Az egyházi szervezet. A közigazgatás megszervezése. A hadsereg. Kapcsolatai a szomszédos országokkal. Háború a törökkel. Mircea beavatkozása az ozmán birodalom belügyeibe | |
Moldva a XV. század első felében | 61 |
Alexandru cel Bun (1400-1432) | 61 |
A szomszéd államok helyzete a XIV. század végén. Moldva gazdasági és társadalmi viszonyai. A kereskedelem. Hivatalok. A hadsereg. Az egyház. Kapcsolatai a szomszéd államokkal. Alexandru cel Bun utódai Stefan cel Mareig. | |
Vlad Tepes | 65 |
Munténia szomszédainak helyzete a XV. század közepén. A kereskedelem, a városok és a gazdasági helyzet. Kapcsolatai a szomszédokkal. Harcai a törökkel | |
Erdély a XV. század végéig | 68 |
Erdély gazdasági és társadalmi helyzete az 1437-es parasztfelkelésig | 68 |
A király. A katolikus egyház. A nemesek. A parasztok jobbágyosítása a XIV. században. A kereskedelem és a városok. Az 1437-es felkelést megelőző felkelések Erdélyben | |
Az erdélyi parasztok felkelése (1437 Bábolna) | 70 |
A felkelés kezdete. A nemesek cselszövései a felkelők ellen. A felkelés újbóli fellángolása. A felkelés jelentősége. Hunyadi (Corvin) János. Hunyadi (Corvin) Mátyás | |
A török iga és a függetlenségért folytatott harc | 73 |
Stefan Cel Mare (1457-1504) | 73 |
A szomszédos országok a XV. század második felében. Az uralkodó. A bojárok. A parasztok. A falvak és a vásárhelyek. Várak. Közigazgatás. A hadsereg. A kereskedelem. Stefan Cel Mare belső kormányzása. Az egyház. A külpolitika. Harcai a törökkel. Harcok a lengyelekkel. Stefan cel Mare kapcsolatai Kievvel és Moszkvával. Stefan cel Mare egyénisége. | |
A művelődés a XV. század második felében | 78 |
Az egyház. Az építészet | |
Munténia és Moldva a XVI. században | 80 |
A szomszéd államok a XVI. században. Trónviszályok a XVI. században. A török iga. A kizsákmányolás megerősödése a XVI. században. Az adók. Bojárok és parasztok. A vásárhelyek és városok. A kereskedelem. Forrongások és parasztfelkelések. Munténiában és Moldvában a XVI. században. Munténia uralkodói. Moldva uralkodói | |
A központosított állam megalkotására irányuló kísérletek | 86 |
Mihai Viteazu (1593-1601) | |
Kapcsolatai a szomszédos országokkal. Az uralkodó. A bojárság. A parasztság. Mihai hadserege. Az egyház. Mihai háborúi. Háborúi a törökkel. Szinán pasa hadjárata. A Calugareni-i ütközet. A háború rombolásai. A törökökkel kötött béke. Kapcsolatai Oroszországgal. Erdély meghódítása. Moldva meghódítása. Mihai bukása. A miriszlói csata. Munténia trónjának a megvédése. Goroszló. Mihai meggyilkolása. Mihai egyénisége | |
A művelődés a XVI. században | 91 |
A könyvnyomtatás és vallásos iratok. Történelmi művek. Egyéb írások. A művészet | |
Erdély a XVI. században | 93 |
Dózsa György parasztlázadása (1514). Más felkelések. Az egyház. A művelődés | |
Havasalföld és Moldva a XVII. században | 97 |
Külföldi kapcsolatok. Törökország Bécs ostromáig (1683.) Bécs ostroma. A román fejedelemségek Bécs ostromáig. A román fejedelemségek politikája Bécs ostroma után | |
A román fejedelemségek gazdasági és társadalmi helyzete a XVII. században a fanarióták uralmáig | 98 |
Az uralkodók. A bojárok. A parasztság. Az adózás. A földművelés. Parasztmozgalmak. A kézműipar. A kereskedelem. A városi lakosság forrongásai. Az igazságszolgáltatás. A havasalföldi uralkodók. A moldvai uralkodók | |
A levantin befolyás megerősítése | 102 |
A hazai bojárság küzdelme a főhivatalokért. Basarab Matei. Lupu Vasile. Basarab Matei és Lupu Vasile ellentétei | |
Havasalföld uralkodói a XVIII. század második felében | 104 |
A bojári pártok küzdelmei. Cantacuzino Serban. Brancoveanu Constantin. A kapcsolatok kimélyítése Oroszországgal. | |
Moldva uralkodói a XVII. század második felében | 108 |
A XVII. századi művelődés | 108 |
Az iskolák. Vallásos irodalom. Történetírás. A művészet | |
Erdély a XVII. században | 114 |
A Habsburgok törekvései Erdély birtoklásáért | |
Erdély a Habsburg-uralom alatt. Gazdasági és társadalmi viszonyok. Parasztlázadások. Az egyház. Egyesülés Rómával | |
Havasalföld és Moldva a XVIII. században | 117 |
A kapitalizmus kezdete | |
Külföldi kapcsolatok. Az uralkodók. A bojárok. A parasztság. A kereskedelem. A kézműipari műhelyek. A mesterségek. A vásárhelyek és városok | |
A XVIII. századi parasztmozgalmak | 120 |
A munka megtagadása. Az elbujdosás. Felkelések | |
A XVIII. század első felének uralkodói | 122 |
Cantemir-szerződése Oroszországgal | |
A "fanarióta" uralkodók | 123 |
A fanarióták korabeli háborúk. Az orosz segítség | 126 |
Az 1716. évi osztrák-török háború. Az 1768-1774. évi orosz-török háború. Az 1806-1812. évi orosz-török háború | |
Műveltség a XVIII. században | 127 |
Oktatás. A havasalföldi történetírás. A vallásos irodalom. A világi irodalom. A moldvai történetírás. Egyéb moldvai művek | |
Erdély a XVIII. században | 130 |
A Habsburg-uralom megerősödése. A jobbágyok helyzete | |
Horia, Closca és Crisan vezette parasztfelkelés | 131 |
Első ellentétek a kormány erdélyi képviselőivel. II. József és az erdélyi jobbágyparasztok. Katonai toborzás Erdélyben. Horia a császárnál. A parasztok kívánságai. A felkelés kibontakozása. Az abrudbányai szövetség a román és magyar jobbágyok között. A lázadás újbóli fellángolása. Horia elfogatása. Horia-, Closca-, Crisan-pere. Horia, Closca és Crisan vezette felkelés jelentősége. A lázadás után | |
Műveltség: latinos irányzat | 140 |
A hűbériség bomlása és a kapitalizmus fejlődése | 142 |
A franciaországi polgári forradalom és a fejedelemségek. A gazdasági és társadalmi helyzet 1821 küszöbén | |
A nemzeti kultúra fejlődése | 144 |
A délkeleteurópai nemzeti-forradalmi harcok | 148 |
Az eteria | |
A Tudor Vladimirescu vezette népi felkelés | 150 |
A felkelésben résztvevő társadalmi rétegek. A felkelés kibontakozása és lefolyása (1821). A felkelés tanulságai. A felkelés jelentősége. Az 1821-es felkelés utáni uralkodók. A karbonárik alkotmánya | |
A társadalmi és gazdasági fejlődés Havasalföldön és Moldvában 1828 és 1848 között | |
A földművelés. A kézműipar. A kereskedelem. A közlekedési utak. Kivitel. A pénz. A társadalmi élet | |
Az 1828-29. évi orosz-török háború. A Regulament Organic és a honi fejedelmek | 160 |
A drinápolyi béke. A Regulament Organic. A fejedelmek a Regulament Organic korában. A szövetséges összeesküvés Confederativ conjuratio). Filipescu Dumitru vezette összeesküvés. Erdélyi forrongások. Varga Katalin | |
A műveltség fejlődése | 164 |
Az 1848-as forradalmi év Moldvában, Havasalföldön és Erdélyben | 168 |
Forradalmi mozgalom Moldvában | |
A havasalföldi polgári demokrata forradalom | 169 |
Forradalmi programm és az islazi kiáltvány. A forradalom lefolyása. Politikai ellentétek. Földosztó-bizottság. A forradalom jelentősége. A balta-limani-egyezmény. Az erdélyi forradalom. A forradalmi programm. A forradalom lefolyása. A Balcescu által levont tanulságok | |
A román fejedelemségek gazdasági és társadalmi fejlődése 1848-1868 között | 180 |
Földművelés. Mesterségek és iparok. Kereskedelem. Közlekedési eszközök. Bankok. Társadalmi helyzet | |
A fejedelemségek egyesülése (Moldva és Havasalföld) | 189 |
A krimi háború. Küzdelmek az egyesülésért. Fejedelemválasztó-gyűlések | |
A modern román állam kialakulása | 193 |
Cuza Sándor János uralkodása. A központi bizottság. Az egyesülés végrehajtása. A Catargiu-Barbu kormány. A feudalizmus felszámolásának szükségessége. Kogalniceanu Mihály-kormánya. Az új alkotmány. A falusi törvény. Az új országgyűlés. Az 1865-ik évi augusztus 3-i mozgalom. Cuza lemondása | |
Románia 1866-1881 között | 203 |
A nemzeti függetlenségért vívott háború. Gazdasági és társadalmi helyzet. A politikai élet. I. Károly megválasztása | |
Az orosz-román-török háború. Románia nemzeti függetlenségének kivívása | 207 |
Az Oroszországgal kötött egyezmény. A háború lefolyása. A parasztság helyzete a függetlenségi harc idején. A sanstefanoi-egyezmény. A berlini kongresszus. Az alkotmány módosítása. A munkásmozgalom 1866-1881 között | |
Műveltség | 213 |
Oktatásügy. A Román Akadémia. A Junimea (Ifjúság). A sajtó. Az irodalom. A festészet | |
Románia 1881-től 1900-ig | 215 |
Gazdasági fejlődés. Földművelés. Ipar. Kereskedelem. Politikai és társadalmi élet. Parasztfelkelések | |
A munkásmozgalom 1881-1900 között | 220 |
A műveltség fejlődése | 223 |
Erdély 1900-ig | 223 |
Erdély gazdasági fejlődése. Társadalmi élet. Politikai élet. A munkásmozgalom kezdetei Erdélyben. A művelődés | |
Románia gazdasági és társadalmi helyzete a XX. század elejétől az első világháborúig | 229 |
Ipar és bankok. A földművelés és a parasztság helyzete. A munkások helyzete | |
A munkásmozgalom 1900 és 1907 között | 232 |
Az 1907-es parasztfelkelés | 233 |
A felkelés okai. A felkelés lefolyása. A megtorlás. A felkelés tanulságai | |
Románia 1908 és 1916 között. A Balkán-háborúk. A semlegesség | 238 |
Az első Balkán-háború. A második Balkán-háború | |
A munkásmozgalom (1907-1910) | 239 |
Erdély 1900 és 1918 között | 242 |
A gazdasági élet. A társadalmi helyzet. A munkásmozgalom | |
Az 1916-1918-as háború | 245 |
A román lakosság helyzete a németek által elözönlött területen. Az 1917 februári polgári-demokrata forradalom. A román hadsereg újjászervezése. Az 1917-es Októberi Nagy Szocialista forradalom. A moldvai lakosság 1916-1918 között. Besszarábia elfoglalása. A bukaresti béke (bufteai). A második mozgósítás | |
A műveltség fejlődése (1900-1918) | 250 |
Románia 1918 és 1923 között | 251 |
A válság. Forradalmi vajúdások | |
A gazdasági és társadalmi helyzet. Az ipar, a bankok és a kereskedelem. A mezőgazdaság. A munkások és a parasztok helyzete. Az együttélő nemzetiségek helyzete. A szomszéd országok forradalmi mozgalmai. A politikai élet | |
A munkásmozgalom 1918 és 1923 között. Az általános sztrájk | 256 |
A munkásmozgalom eszmei és szervezési kristályosodása. Az 1919-1920-as harcok. Az általános sztrájk. Az 1921-es május havi kongresszus. A Dealul-Spirei-per. A szocialista-szövetség. A szakszervezeti mozgalom | |
Románia 1923 és 1929 között | 260 |
Az első világháború utáni földreform és alkalmazása. A vagyoni mértékhez (cenzushoz) kötött választási rendszer eltörlése. Az alkotmány. A társadalmi helyzet. A belpolitika. A közigazgatási szervezet. A külpolitika 1929-ig. Parasztforrongások | |
Munkásmozgalmak 1923-1929 között | 265 |
Románia 1929-1933 között | 267 |
A világgazdasági válság (krízis) 1929 és 1933 között. A nemzetközi helyzet | |
A romániai gazdasági válság | 268 |
A mezőgazdaság. Az ipar. A kereskedelem. A pénzügyek. A parasztság helyzete. a munkások és tisztviselők helyzete. Kormányzatok 1929-1933 között. A belpolitika. A falusi ingatlanok forgalmának törvénye. Az 1929-es pénzstabilizáció. Az idegen tőke beözönlése. Hátrányos gazdasági egyezmények. A szociális törvényhozás. Külpolitika | |
Társadalmi harcok 1929 és 1933 között | 271 |
A lupényi harcok. A szociális harcok erősbödése | |
A vasutasok és petróleummunkások harcai | 271 |
Az 1933. február 2-i sztrájk. Petróleummunkások harcai. Az 1933. február 15-16-i munkabeszüntetés és harcok. A per. A harcok jelentősége | |
A munkásmozgalom 1929 és 1933 között | 276 |
Az egységes szakszervezetek főtanácsa. Az Országos Szakszervezeti Tanács. A Munkás-Paraszt Blokk. A Szociáldemokrata Párt. A Román Kommunista Párt. A háborúellenes bizottság. A nemzeti antifasiszta bizottság | |
Románia 1933-1940 között | 278 |
A monopolista-tőke növekedése. A fasizmus megerősödése. A királyi diktatúra. A nép harca a demokráciáért. A nemzetközi helyzet | |
A gazdasági élet | 277 |
Az ipar. A vámvédelem. Az állam, mint a nagyipar pénzelője. A tőkék összevonása és központosítása. A monopoltőke hatalmának növekedése. A bankok. A romániai idegen tőke a második világháború előtt. A mezőgazdaság. A társadalmi helyzet. Az 1933-1938 közötti kormányzatok. Belpolitika. A népi antifasiszta arcvonal. Az 1937-es választási küzdelem. A külpolitika. A demokratikus Spanyolország támogatása | |
A királyi diktatúra (1938-1940) | 283 |
A gazdasági élet. A politikai élet. A belpolitika. Külpolitika. A román-német gazdasági szerződés. A bécsi diktátum | |
Munkásmozgalmak 1934-1940 között. A nemzeti függetlenség elvesztése. Románia lekötelezése a hitlerista háborúra. Hazafias tevékenység a fasizmus ellen és Románia kilépése érdekében az igaztalan háborúból | 286 |
Belpolitika. Gazdasági egyezmények | |
A hitlerista beözönlés | 287 |
Az 1940. évi földrengés. Doftana rombadőlése. A Vasgárda. Külpolitika. A politikai pártok és a fasiszta diktatúra | |
A Szovjetunió megtámadása | 290 |
Az idegen tőke Romániában 1940-1944 között. A román katonák szovjet területen. A "Tudor Vladimirescu" önkéntes dandár megalakulása. Hazafias tevékenység a hitlerista háború ellen. A politikai rémuralom. A Munkásegységfront megvalósítása | |
A művelődés fejlődése (1918-1944. augusztus 23.) | 295 |
Oktatásügy. Napilapok. Folyóiratok. Irodalom. Kritika. Tudomány. Művészet | |
1944. augusztus 23 - 1945. március 6. | 297 |
A fasiszta diktatúra megdöntése. A fegyverszünet aláírása a Szovejtunióval. Harc a demokrata kormányzat bevezetéséért. Gazdasági helyzet. A németek rablásai. A háború rombolásai. A fegyverszüneti megállapodás alkalmazása. A politikai helyzet | |
A fegyverszünet | 300 |
Harc a demokratikus kormányzat bevezetéséért | |
1945. március 6. A fejlődő népi demokrácia | 306 |
Északerdély visszaszerzése | 307 |
A földreform és végrehajtása. A jobbágycsökevények felszámolása. A parasztok birtokviszonyai a földreform előtt. A földreform kezdetei. A reakciós politikai pártok magatartása. A reform törvénybeiktatása. A reform demokratikus jellege. A földreform megszilárdítására hozott intézkedések | |
A fasiszta törvényhozás felszámolása. A demokratikus Nemzetiségi Szabályzat | 313 |
Szervezkedési szabadság. Az Országos Szakszervezeti Tanács. Az Ekésfront kongresszusa. Az aszály. A Román Kommunista Párt országos értekezlete. A Szovejtunió gazdasági segítsége. A Szociáldemokrata Párt kongresszusa. A Demokrata Pártok Blokkjának megalakulása. Az alapokmány munkaterv kidolgozása. A demokratikus erők győzelme a parlamenti választásokon. A választói törvény. Az általános szavazás bevezetése. Az 1946. november 19-i választások. A Demokrata Pártok Blokkjának győzelme | |
A párizsi békeértekezlet. A békeszerződések. A Szovjetunió által Romániának nyujtott segítésg | 320 |
A békeszerződéseket előkészítő értekezletek. A békeszerződés. A nemzetközi helyzet a békeszerződések után. Gazdasági, politikai és kulturális egyezmények a délkelet-európai államokkal. Kulturális kapcsolatok a Szovjetunió és Románia között. | |
A Nemzeti Bank államosítása. Ipari hivatalok. A Román Kommunista Párt javaslatai az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének megjavítására és ennek alkalmazása | 324 |
A Román Kommunista Párt javaslatai az ország gazdasági helyzetének megjavítására. A pénzügyi reform. A hadsereg reformja. A reakciós erők elleni harc. A háborús főbűnösök elítélése. A Maniu Gyula vezetése alatt álló szervezet feloszlatása. 1945. november 8. A háborús főbűnösök pere. A Maniu vezetése alatt álló szervezet összeesküvése. A Maniu vezetése alatt álló szervezet feloszlatása. | |
A Munkásmozgalmi egység felé | 327 |
A két tábor kialakulása | 327 |
A nemzetközi helyzet változásai. A varsói konferencia | |
A Román Népköztársaság kikiáltása | 328 |
A monarchia felszámolása. A Román Munkáspárt megvalósításai. A Népi Demokrácia Frontjának megalakítása. A Nagy Nemzetgyűlés megválasztása. A Román Népköztársaság alkotmánya. A háborús jóvátétel Szovjetunió általi csökkentése. Az 1948. június 11-i forradalmi cselekedet. A tanügyi reform. | |
Egyéb reformok | 330 |
Külpolitika | |
A szellemi élet fejlődése 1944. augusztus 23 és 1945. március 6. után | 331 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.