Román-magyar szótár I-II.

Előszó

A Román Népköztársaság Akadémiája Kolozsvári Fiókjának Nyelvtudományi Intézetében készült Román-magyar szótár az eddigi román-magyar szótárak között az első nagyszótár. Felöleli a mai román köznyelv szavait, valamint a jelentősebb román írók műveiben használt tájszavakat és elavult szavakat. Megtaláljuk a szótárban a román nép történetével kapcsolatos szóanyagot, azokat, amelyek a rég múlt idők közigazgatási szerkezetéhez, politikai és gazdasági életéhez, kulturális intézményeihez fűződnek. A mindennap használatos közszavak mellett helyet kapott a szótárban a különböző szakterületek sajátos műszókincse is, mint a politikai és kulturális élet, a tudományok, a jog, a közigazgatás,a főbb termelési ágak (az ipar, a földművelés és állattenyésztés, a gazdasági élet és kereskedelem stb.) szókincsének törzsanyaga. A növény- és állatnevek mellett a szótár feltünteti az illető tudományban használatos latin megnevezéseket. Kivételt képeznek az egyes növények és állatok táji megnevezései, de ezek mellett azonban szögletes zárójelben ott találjuk a román irodalmi nyelv tudományos megnevezését. A szótár természetesen nem ölelheti fel valamennyi tudományág szakszókincsét; ez a szakszótárak feladata.
A most megjelent Román-magyar szótár minőségileg is különbözik az eddigi ilyen szótáraktól. E különbség azzal magyarázható, hogy nem csupán iskolai használatra készült, hanem egy szélesebb társadalmi réteg számára, mint az iskolai oktatás valamennyi fokozata, az írók és fordítók, az újság- és folyóiratszerkesztők, a rádió és televízió dolgozói, a tudomány művelői és mások számára. A gazdag szókincs és kifejezés anyag jelentésárnyalatainak változatos más nyelvi megfelelői miatt a szótár gazdag adatanyagot szolgáltat azok részére is, akik a két nyelv szerkezetének hasonlóságait és különbségeit tanulmányozzák. A szócikkek szerkezete olyan, hogy sem a román, sem a magyar anyanyelvűek számára nem hagy kétséget, ami a román szó jelentése és használata, a sajátos kifejezések magyar nyelvi megfelelőit illeti. A jelentések pontos elhatárolásában a román szó jelentéstani fejlődése volt az irányadó. Emellett a szótár használói közül mind a román, mind a magyar anyanyelvűek feleletet kapnak arra is, hogy a szó milyen szövegkörnyezetben, milyen stilisztikai értékben használatos. Vissza