Mahátmá Gandhi

Előszó

Részlet:

Nyugodt, sötétszínű szem. Kis, törékeny ember, sovány arc, nagy, elálló fül. Fején fehér sapka, ruhája durva fehér szövet, lába meztelen. Rizzsel és gyümölccsel táplálkozik, nem iszik mást, mint vizet, a padlón hál, keveset alszik, szüntelenül dolgozik. Teste mintha nem számítana. Első pillantásra semmi meglepő nincs benne, csak a nagy türelem és a nagy szeretet kifejezése. Pearson, aki 1913-ban Délafrikában látja, Assisi szent Ferencre gondol. Együgyü, mint a gyermek, szelíd és udvarias még ellenfeleivel is, makulátlanúl őszinte. Szerényen ítéli meg önmagát, annyira aggodalmas, hogy habozni látszik s mintha azt mondaná: »tévedtem«; sohasem titkolja tévedéseit, soha sem alkuszik meg, nincs benne semmi diplomácia, kerüli a szónoki hatásokat, vagyis inkább eszébe sem jutnak; írtózik a nép tüntetéseitől, amiket személye előidéz s amik némelykor az öszemorzsolás veszélyébe sodornák törékeny testét Mauláná Saukat Ali barátja nélkül, aki bástyául szolgál neki atléta termetével; a szó szoros értelmében beteggé teszi a tömeg, mely imádja, lelke mélyén bizalmatlan a sokaság iránt és írtózik a mobokráciától, a nekiszabadított csőcseléktől; csak a kisebbségben érzi jól magát és csak a magányban boldog, a parancsoló still small voice (kis gyönge hang) hallgatása közben.
Ez hát az az ember, aki háromszáz millió embertársát fellázította, megingatta az angol birodalmat s az emberi politika leghatalmasabb mozgalmát indította meg kétezer esztendő óta. Vissza

Fülszöveg

Romain Rolland élete művének, ennek a törhetetlen dealista munkálkodásnak egyik legfontosabb oszlopa: a nagy emberek kultusza. Azoké, akik nemcsak lángelméjük nagyságával válnak ki a tömeg közül, hanem erkölcsi nagyságukkal, heroikus küzdelmeikkel és szenvedéseikkel is. Csak az ilyen nagyságnak életével érdemes törődni, csak ennek lehet fölemelő, példaadó hatása. Michelangelo, Beethoven és Händel életrajzához méltó módon csatlakozik most Romain Rollandnak, a hindu szabadság apostoláról, Mahátma Gandhiról irott könyve. Gandhi a vértelen forradalomnak, a Nem-erőszak elvének, a passziv ellenállásnál veszedelmesebb és áldozatosabb Együtt-nem-működésnek hirdetője. Az ő érdeme, hogy India önkormányzatának kérdése nem kerülhet le többé a napirendről. De Romain Rolland egy nagyobb, általánosabb emberi érdekü jelentőségét emeli ki Gandhi tanításának. A világot csak az válthatja meg az elnyomatás és a háború borzalmaitól, ha az igaz ügy harcosai semmi körülmények közt nem esnek ellenfeleik hibájába, vagyis nem folyamodnak az erőszak fegyveréhez - s hogyha mindazok, akik a békét és a szabadságot igazán akarják, a legvégső áldozatra, a mártírságra is készek érette. A »bégető« pacifisták örökös megalkuvásai után az önfeláldozás törhetetlenségének kell következnie. Ez a mindnyájunknak szóló tanítás árad ki meggyőző hévvel Romain Rolland könyvéből, melyet Benedek Marcell fordított magyarra. Vissza