1.060.457

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Római történelem

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 867 oldal
Sorozatcím: Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-389-908-3
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér térképpel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Római történelem két szempontból jelent újdonságot a hazai felsőoktatási tankönyvpiacon. Egyrészt az utóbbi negyven évben nem jelent meg ilyen - kézikönyvként is használható - tankönyv magyar nyelven és magyar szerzőtől, másrészt negyven évvel ezelőtt más elvárások érvényesültek a tankönyvek tanulhatóságával szemben. Az időbeli határok az itáliai bronzkortól a Római Birodalom bukásáig terjednek. A könyv az eddigieknél lényegesen nagyobb mértékben támaszkodik az utóbbi évtizedekben előkerült feliratos anyagra, amely radikálisan kibővítette a provinciákra, a városok életére és az egyéni karrierpályákra vonatkozó tudásunkat. E feliratok értelmezése a társadalom- és hadtörténet sokkal megbízhatóbb alapokra helyezi, és statisztikán alapuló következtetések levonását is lehetővé teszi. A tankönyv formai szempontból követi az ugyancsak Németh György által szerkesztett és a felsőoktatásban bevált Görög történelem kötetének szerkezetét. Minden fejezet végén kiemeli a fontos neveket,... Tovább

Fülszöveg

A Római történelem két szempontból jelent újdonságot a hazai felsőoktatási tankönyvpiacon. Egyrészt az utóbbi negyven évben nem jelent meg ilyen - kézikönyvként is használható - tankönyv magyar nyelven és magyar szerzőtől, másrészt negyven évvel ezelőtt más elvárások érvényesültek a tankönyvek tanulhatóságával szemben. Az időbeli határok az itáliai bronzkortól a Római Birodalom bukásáig terjednek. A könyv az eddigieknél lényegesen nagyobb mértékben támaszkodik az utóbbi évtizedekben előkerült feliratos anyagra, amely radikálisan kibővítette a provinciákra, a városok életére és az egyéni karrierpályákra vonatkozó tudásunkat. E feliratok értelmezése a társadalom- és hadtörténet sokkal megbízhatóbb alapokra helyezi, és statisztikán alapuló következtetések levonását is lehetővé teszi. A tankönyv formai szempontból követi az ugyancsak Németh György által szerkesztett és a felsőoktatásban bevált Görög történelem kötetének szerkezetét. Minden fejezet végén kiemeli a fontos neveket, fogalmakat és évszámokat. A kötet végén névmutató, valamint kronológia, a nagyobb fejezetek végén külön bibliográfia található. Vissza

Tartalom

Előszó
Havas László: Itália és Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig15
A földrajzi feltételek15
Itália őstörténete17
Paleolitikum17
Neolitikum19
Bronzkor20
Az "itáliai sötét kor"23
Vaskor24
Nyelvek és etnikumok a Róma előtti Itáliában28
Etnikum és régészeti kultúra összefüggése28
Az indoeurópai, illetve az italikus nyelvek31
A latin33
Az oscus-umber csoport34
Az etruszk nyelv35
Az etruszkok36
Az ún. etruszk eredetprobléma36
Az etruszk városi civilizáció39
Fémművesség és földművelés41
A 12 városállam43
Politikai berendezkedés, társadalmi struktúra45
Az etruszk vallás47
Az etruszk képzőművészet49
Görögök Itáliában50
Latium és Róma52
Latium bronz- és vaskora53
Az urbanizáltság időszaka55
Róma kezdetei58
Természeti feltételek58
Régészeti adatok569
A latiumi kultúra falvai a későbbi Róma helyén61
A városállam63
A feltételezhető latin-sabin közösség63
A latin-sabin királyság jellege65
Az etruszkok előtti Róma általános jellemzése68
Róma az ún. etruszk periódusban70
Róma és az etruszkok70
Az ún. etruszk periódus római királyai72
Az ún. etruszk Róma társadalmi és politikai berendezkedése74
Servius Tullius és Tarquinus Superbus társadalompolitikája77
A korai római vallás79
A királyságról a köztársaságra való átmenet Rómában81
Róma mint Itália kialakulóban lévő centruma és fővárosa az etruszk, italikus és görög világ érintkezése mentén83
A korszak forrásai86
Bibliográfia87
Hegyi W. György: A Római Köztársaság születése99
A Consolok. A Res Publica intézményei99
Plebeiusok és patriciusok108
Secessio108
A XII táblás törvények110
Róma háborúi117
A térség történetének vázlata117
Etruszkok, latinok, punok119
Volscusok, aequusok123
Veii, gallok127
Bibliográfia130
Hegyi W. György: A köztársaság kialakulása, Itália meghódítása133
A 4. század belpolitikai küzdelmei133
Közép-Itália meghódítása140
A samnisok; az első samnis háború140
A latin háború; szövetségesek és amunicipiumok143
A második samnis háború146
A harmadik samnis háború150
Dél-Itália meghódítása153
Dél-Itália a 4. és a 3. század fordulóján153
Pyrrhos155
A tarentumi háború157
A hódító Róma164
A római állam és társadalom a 4-3. században173
A lex Hortensia173
A senatus és Róma179
A 4. és a 3. század gazdasága183
Bibliográfia190
Havas László: A Római Birodalom kialakulása191
A "római imeprializmus" kérdése191
Konfliktus Karthágóval, az ún. pun háborúk198
A Földközi-tenger nyugati medencéje további területeinek bekebelezése206
A mediterrán kelet meghódítása209
Az illyr háborúk209
A hellénisztikus világhoz való viszony210
A makedón háborúk215
Háború Syriával és Pergamon bekebelezése217
A hódítások következményei Itáliában219
A hódítások politikai következményei219
Demográfiai következmények222
Következmények a mezőgazdaságban223
A háborús események pénzügyi következményei225
A római világváros mint a birodalom központjának létrejötte227
A mediterrán világbirodalom: a civlizációs tagolódás és a kulturális ozmózis folyamata - a szélesebb értelemben vett "romanizáció" megindulása229
Folyamatosság és változás a vallási életben235
Bibliográfia241
Havas László: A res publica libera története a 2-1. században253
Mezőgazdaság254
A mezőgazdaság helyzete a Kr. e. 2. század második felétől a köztársaság végéig254
A gabonakultúra fennmaradása és továbbra is kiemelkedő jelentősége255
A piacra való termelés és a kereskedelmi érdek: a szőlőskert, az olajfa és a pastio villatica259
A villa rustica261
Egy példa: a settefinestrei fundus és villa (Kr. e. 1. és Kr. u. 1. század)264
Állattenyésztés266
A földbirtok és a római kataszterizáció, illetve ezek összefüggése az ún. romanizáció problémájával267
Latifundiumok és a rabszolga-munkaerő270
A tulajdonviszonyok változása: a földbirtok-koncentráció, az ún. latifundiumok kérdése270
A latifundiumok és birtokosaik272
A rabszolga-munkaerő alkalmazásának első kiteljesedeése; az ebből adódó előnyök és nehézségek276
A rabszolgák helye a gazdaságban277
Ipar és kereskedelem281
Az ipar és a szabad, valamint a rabszolga-munkaerő281
Róma és Itália mint virágzó kulturális és kereskedelmi centrum286
Róma és Itália szellemi kultúrájának fellendülése286
A római res publica válsága mint politikai válság290
A provinciák közigazgatása mint a birodalom politikai válságtényezője293
A szövetségeskérdés300
Az új Itália308
Az elhúzódó és alternatíva nélküli politikai válság időszaka311
Nagy események és nagy emberek a köztársaság politikai válságának időszakából320
A Gracchusok320
Optimaták és populares324
Marius és Sulla326
Pompeius és Cicero332
Caesar334
Octavianus341
Bibliográfia344
Szabó Edit: Korai császárkor (Kr. e. 27 - Kr. u. 284)373
Augustus principatusa (Kr. e. 27 - Kr. u. 14)373
A principatus születése373
A konszolidáció (Kr. e. 27-17)376
Hadseregreformja és háborúi378
Igazgatási reformok380
Hatalma383
Dinasztikus politikája387
Értékelése389
Bibliográfia393
Az Iulius-Claudius-dinasztia398
Tiberius (14-37)398
Uralkodásána első korszaka (14-23)399
A második korszak (23-37)407
A császár plebsszel való viszonya411
Provinciapolitikája412
Értékelése412
Bibliográfia413
Caligula (37-41)415
Hatalomra kerülsée415
A bőkezű, kegyeletes és igazságos princeps416
A szörnyeteg417
A császárkultusz419
Gaetulicus összeesküvése419
A germaniai hadjárat420
A britanniai hadjárat terve420
Caligula megítélése421
Bibliográfia424
Claudius (41-54)426
A senatus ellenében426
A senatus nélkül427
A reformer császár429
Urbanizációs és polgárjogpolitikája431
Újra aktív külpolitika: Britannia meghódítása433
Az utódlás434
Bibliográfia436
Nero (54-68)438
Hatalomra kerülése438
Uralkodásának első korszaka (54-62)439
Második korszak: a zsarnok császár (62-68)444
Nero bukása448
Bibliográfia454
A polgárháború és a Flavius-dinasztia (68-96)456
A négy császár - Galba, Otho, Vitellus, Vespasianus - éve (68-69)456
Nerva és az örökbe fogadott császárok (96-138)491
Nerva (96-98)491
Traianus (98-117)495
Hadrianus (118-137)507
Az Antoninusok kora (138-193)515
Antoninus Pius (138-161)515
Marcus Aurelius és Lucius Verus császársága (161-180)518
Commodus (180-193)526
Pertinax (193. jan. 1. - márc. 28.)528
A polgárháború és a Severus-kor (193-235)531
Septimus Severus (193-211)531
Caracalla (211-217)542
Elagabalus (218-222)546
Severus Alexander (222-235)547
A katonai anarchia időszaka (235-283)555
A 3. századi válság555
Maximinus (235-238) és a 238. évi ellenreakció császárai: I. és II. Gordianus, Pupienus és Balbinus558
III. Gordianus (238-244)560
Philippus Arabs (244-249)561
Messius Decius (249-251)562
Trebonianus Gallus (251-253)564
A politikai válság mélypontja: Valerianus és Gallienus császársága (253-268)566
A birodalom egységének helyreállítása: az illyricumi katonacsászárok572
Szabó Edit: Késői császárkor587
A császári hatalom megszilárdulása (283-337)
Diocletianus és tetrarchia (283-305)587
Constantinus és kora (306-337)600
Constantinus utódai (337-363)615
II. Constantunus (337-340)615
Constans (337-350)616
II. Constantius (337-361)617
Iulianus (3661-363)620
Iovianustól Theodoriusig (363-395)627
Iovanus (363-364)627
Valentianus (364-375)375
Valens (364-378)634
Gratianus (367-383) és II. Valentinianus (375-392)638
II. Valentinianus (375-392)643
Theodosius (379-395)645
A Theodosius-dinasztia (395-455)654
A Theodosius-dinasztia nyugaton (395-455)654
A Theodosius-dinasztia keleten (395-450)671
A birodalom válsága, a római történelem vége679
A Nyugatrómai Császárság megszűnése (455-480)679
A Keletrómai Császárság válsága (450-518)688
A római történelem vége (518-565)697
Szabó Edit: A császárkor tematikus áttekintése711
A császári hatalom: principatus - dominatus711
A császár neve és címei713
Hatalmi jelvények és jelképek715
Pompae716
A császárok ábrázolása717
A hatalombiztosítás eszközei718
Bibliográfai720
Igazgatástörétnet722
A principatus időszaka722
A késői császárkor733
Bibliográfai753
Gazdaság754
A római gazdaság a Kr. u. 1-2. században754
A 3. század765
Késő antikvitás765
Bibliográfia769
Társadalom770
Demográfiai viszonyok770
Korai császárkor771
Késői császerkor778
Bibliográfia783
Pannonia784
Illyricum785
Pannonia meghódítása786
A tartományi igazgatás és a hadsereg790
A bennszülött lakosság792
Városok793
Pannonia jelentősége795
Bibliográfia796
A Római Birodalom császárai797
Nyugatrómai Császárság802
Keletrómai Birodalom802
Iráni uralkodók803
Parthus Birodalom803
Újperzsa Birodalom804
Bajnok Dániel: Rövidítések jegyzéke805
A leggyakoribb római előnevek (praenomina)805
Forráskiadványok, szakkönyvek, folyóiratok805
Kronológia811
Bajnok Dániel: Névmutató841
Genealógiai táblázatok
Scipio-Gracchus családfa321
Massinissa-Iugurtha családfa327
Caesar-Augustus családfa335
Iulius-Claudius dinasztia400
Flavisok457
Örökbe fogadott és Antoninus-császárok492
Severus-ház532
Tetrarchák és Constantinus-ház589
Valentinianus-ház629
Térképek
Első előzék: Itália útvonala
A vaskor itáliai kultúrái25
Az ókori Itália nyelvei30
Az etruszkok tengeri és szárazföldi terjeszkedése38
Róma dombjai59
Róma hódításai a második pun háború kezdetéig199
A második pun háború201
Iulius Caesar hadjáratai338
Pannonia a császárkor első felében479
Róma városa a császárkorban483
Dacia 106-271 között497
A Római Birodalom a Kr. u. 4. században; igazgatási körzetek (dioecesisek)595
Hátsó előzék: A Római Birodalom provinciái
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem