kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Osiris Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 867 oldal |
Sorozatcím: | Osiris Tankönyvek |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 978-963-389-908-3 |
Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér térképpel illusztrálva. |
Előszó | |
Havas László: Itália és Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig | 15 |
A földrajzi feltételek | 15 |
Itália őstörténete | 17 |
Paleolitikum | 17 |
Neolitikum | 19 |
Bronzkor | 20 |
Az "itáliai sötét kor" | 23 |
Vaskor | 24 |
Nyelvek és etnikumok a Róma előtti Itáliában | 28 |
Etnikum és régészeti kultúra összefüggése | 28 |
Az indoeurópai, illetve az italikus nyelvek | 31 |
A latin | 33 |
Az oscus-umber csoport | 34 |
Az etruszk nyelv | 35 |
Az etruszkok | 36 |
Az ún. etruszk eredetprobléma | 36 |
Az etruszk városi civilizáció | 39 |
Fémművesség és földművelés | 41 |
A 12 városállam | 43 |
Politikai berendezkedés, társadalmi struktúra | 45 |
Az etruszk vallás | 47 |
Az etruszk képzőművészet | 49 |
Görögök Itáliában | 50 |
Latium és Róma | 52 |
Latium bronz- és vaskora | 53 |
Az urbanizáltság időszaka | 55 |
Róma kezdetei | 58 |
Természeti feltételek | 58 |
Régészeti adatok | 569 |
A latiumi kultúra falvai a későbbi Róma helyén | 61 |
A városállam | 63 |
A feltételezhető latin-sabin közösség | 63 |
A latin-sabin királyság jellege | 65 |
Az etruszkok előtti Róma általános jellemzése | 68 |
Róma az ún. etruszk periódusban | 70 |
Róma és az etruszkok | 70 |
Az ún. etruszk periódus római királyai | 72 |
Az ún. etruszk Róma társadalmi és politikai berendezkedése | 74 |
Servius Tullius és Tarquinus Superbus társadalompolitikája | 77 |
A korai római vallás | 79 |
A királyságról a köztársaságra való átmenet Rómában | 81 |
Róma mint Itália kialakulóban lévő centruma és fővárosa az etruszk, italikus és görög világ érintkezése mentén | 83 |
A korszak forrásai | 86 |
Bibliográfia | 87 |
Hegyi W. György: A Római Köztársaság születése | 99 |
A Consolok. A Res Publica intézményei | 99 |
Plebeiusok és patriciusok | 108 |
Secessio | 108 |
A XII táblás törvények | 110 |
Róma háborúi | 117 |
A térség történetének vázlata | 117 |
Etruszkok, latinok, punok | 119 |
Volscusok, aequusok | 123 |
Veii, gallok | 127 |
Bibliográfia | 130 |
Hegyi W. György: A köztársaság kialakulása, Itália meghódítása | 133 |
A 4. század belpolitikai küzdelmei | 133 |
Közép-Itália meghódítása | 140 |
A samnisok; az első samnis háború | 140 |
A latin háború; szövetségesek és amunicipiumok | 143 |
A második samnis háború | 146 |
A harmadik samnis háború | 150 |
Dél-Itália meghódítása | 153 |
Dél-Itália a 4. és a 3. század fordulóján | 153 |
Pyrrhos | 155 |
A tarentumi háború | 157 |
A hódító Róma | 164 |
A római állam és társadalom a 4-3. században | 173 |
A lex Hortensia | 173 |
A senatus és Róma | 179 |
A 4. és a 3. század gazdasága | 183 |
Bibliográfia | 190 |
Havas László: A Római Birodalom kialakulása | 191 |
A "római imeprializmus" kérdése | 191 |
Konfliktus Karthágóval, az ún. pun háborúk | 198 |
A Földközi-tenger nyugati medencéje további területeinek bekebelezése | 206 |
A mediterrán kelet meghódítása | 209 |
Az illyr háborúk | 209 |
A hellénisztikus világhoz való viszony | 210 |
A makedón háborúk | 215 |
Háború Syriával és Pergamon bekebelezése | 217 |
A hódítások következményei Itáliában | 219 |
A hódítások politikai következményei | 219 |
Demográfiai következmények | 222 |
Következmények a mezőgazdaságban | 223 |
A háborús események pénzügyi következményei | 225 |
A római világváros mint a birodalom központjának létrejötte | 227 |
A mediterrán világbirodalom: a civlizációs tagolódás és a kulturális ozmózis folyamata - a szélesebb értelemben vett "romanizáció" megindulása | 229 |
Folyamatosság és változás a vallási életben | 235 |
Bibliográfia | 241 |
Havas László: A res publica libera története a 2-1. században | 253 |
Mezőgazdaság | 254 |
A mezőgazdaság helyzete a Kr. e. 2. század második felétől a köztársaság végéig | 254 |
A gabonakultúra fennmaradása és továbbra is kiemelkedő jelentősége | 255 |
A piacra való termelés és a kereskedelmi érdek: a szőlőskert, az olajfa és a pastio villatica | 259 |
A villa rustica | 261 |
Egy példa: a settefinestrei fundus és villa (Kr. e. 1. és Kr. u. 1. század) | 264 |
Állattenyésztés | 266 |
A földbirtok és a római kataszterizáció, illetve ezek összefüggése az ún. romanizáció problémájával | 267 |
Latifundiumok és a rabszolga-munkaerő | 270 |
A tulajdonviszonyok változása: a földbirtok-koncentráció, az ún. latifundiumok kérdése | 270 |
A latifundiumok és birtokosaik | 272 |
A rabszolga-munkaerő alkalmazásának első kiteljesedeése; az ebből adódó előnyök és nehézségek | 276 |
A rabszolgák helye a gazdaságban | 277 |
Ipar és kereskedelem | 281 |
Az ipar és a szabad, valamint a rabszolga-munkaerő | 281 |
Róma és Itália mint virágzó kulturális és kereskedelmi centrum | 286 |
Róma és Itália szellemi kultúrájának fellendülése | 286 |
A római res publica válsága mint politikai válság | 290 |
A provinciák közigazgatása mint a birodalom politikai válságtényezője | 293 |
A szövetségeskérdés | 300 |
Az új Itália | 308 |
Az elhúzódó és alternatíva nélküli politikai válság időszaka | 311 |
Nagy események és nagy emberek a köztársaság politikai válságának időszakából | 320 |
A Gracchusok | 320 |
Optimaták és populares | 324 |
Marius és Sulla | 326 |
Pompeius és Cicero | 332 |
Caesar | 334 |
Octavianus | 341 |
Bibliográfia | 344 |
Szabó Edit: Korai császárkor (Kr. e. 27 - Kr. u. 284) | 373 |
Augustus principatusa (Kr. e. 27 - Kr. u. 14) | 373 |
A principatus születése | 373 |
A konszolidáció (Kr. e. 27-17) | 376 |
Hadseregreformja és háborúi | 378 |
Igazgatási reformok | 380 |
Hatalma | 383 |
Dinasztikus politikája | 387 |
Értékelése | 389 |
Bibliográfia | 393 |
Az Iulius-Claudius-dinasztia | 398 |
Tiberius (14-37) | 398 |
Uralkodásána első korszaka (14-23) | 399 |
A második korszak (23-37) | 407 |
A császár plebsszel való viszonya | 411 |
Provinciapolitikája | 412 |
Értékelése | 412 |
Bibliográfia | 413 |
Caligula (37-41) | 415 |
Hatalomra kerülsée | 415 |
A bőkezű, kegyeletes és igazságos princeps | 416 |
A szörnyeteg | 417 |
A császárkultusz | 419 |
Gaetulicus összeesküvése | 419 |
A germaniai hadjárat | 420 |
A britanniai hadjárat terve | 420 |
Caligula megítélése | 421 |
Bibliográfia | 424 |
Claudius (41-54) | 426 |
A senatus ellenében | 426 |
A senatus nélkül | 427 |
A reformer császár | 429 |
Urbanizációs és polgárjogpolitikája | 431 |
Újra aktív külpolitika: Britannia meghódítása | 433 |
Az utódlás | 434 |
Bibliográfia | 436 |
Nero (54-68) | 438 |
Hatalomra kerülése | 438 |
Uralkodásának első korszaka (54-62) | 439 |
Második korszak: a zsarnok császár (62-68) | 444 |
Nero bukása | 448 |
Bibliográfia | 454 |
A polgárháború és a Flavius-dinasztia (68-96) | 456 |
A négy császár - Galba, Otho, Vitellus, Vespasianus - éve (68-69) | 456 |
Nerva és az örökbe fogadott császárok (96-138) | 491 |
Nerva (96-98) | 491 |
Traianus (98-117) | 495 |
Hadrianus (118-137) | 507 |
Az Antoninusok kora (138-193) | 515 |
Antoninus Pius (138-161) | 515 |
Marcus Aurelius és Lucius Verus császársága (161-180) | 518 |
Commodus (180-193) | 526 |
Pertinax (193. jan. 1. - márc. 28.) | 528 |
A polgárháború és a Severus-kor (193-235) | 531 |
Septimus Severus (193-211) | 531 |
Caracalla (211-217) | 542 |
Elagabalus (218-222) | 546 |
Severus Alexander (222-235) | 547 |
A katonai anarchia időszaka (235-283) | 555 |
A 3. századi válság | 555 |
Maximinus (235-238) és a 238. évi ellenreakció császárai: I. és II. Gordianus, Pupienus és Balbinus | 558 |
III. Gordianus (238-244) | 560 |
Philippus Arabs (244-249) | 561 |
Messius Decius (249-251) | 562 |
Trebonianus Gallus (251-253) | 564 |
A politikai válság mélypontja: Valerianus és Gallienus császársága (253-268) | 566 |
A birodalom egységének helyreállítása: az illyricumi katonacsászárok | 572 |
Szabó Edit: Késői császárkor | 587 |
A császári hatalom megszilárdulása (283-337) | |
Diocletianus és tetrarchia (283-305) | 587 |
Constantinus és kora (306-337) | 600 |
Constantinus utódai (337-363) | 615 |
II. Constantunus (337-340) | 615 |
Constans (337-350) | 616 |
II. Constantius (337-361) | 617 |
Iulianus (3661-363) | 620 |
Iovianustól Theodoriusig (363-395) | 627 |
Iovanus (363-364) | 627 |
Valentianus (364-375) | 375 |
Valens (364-378) | 634 |
Gratianus (367-383) és II. Valentinianus (375-392) | 638 |
II. Valentinianus (375-392) | 643 |
Theodosius (379-395) | 645 |
A Theodosius-dinasztia (395-455) | 654 |
A Theodosius-dinasztia nyugaton (395-455) | 654 |
A Theodosius-dinasztia keleten (395-450) | 671 |
A birodalom válsága, a római történelem vége | 679 |
A Nyugatrómai Császárság megszűnése (455-480) | 679 |
A Keletrómai Császárság válsága (450-518) | 688 |
A római történelem vége (518-565) | 697 |
Szabó Edit: A császárkor tematikus áttekintése | 711 |
A császári hatalom: principatus - dominatus | 711 |
A császár neve és címei | 713 |
Hatalmi jelvények és jelképek | 715 |
Pompae | 716 |
A császárok ábrázolása | 717 |
A hatalombiztosítás eszközei | 718 |
Bibliográfai | 720 |
Igazgatástörétnet | 722 |
A principatus időszaka | 722 |
A késői császárkor | 733 |
Bibliográfai | 753 |
Gazdaság | 754 |
A római gazdaság a Kr. u. 1-2. században | 754 |
A 3. század | 765 |
Késő antikvitás | 765 |
Bibliográfia | 769 |
Társadalom | 770 |
Demográfiai viszonyok | 770 |
Korai császárkor | 771 |
Késői császerkor | 778 |
Bibliográfia | 783 |
Pannonia | 784 |
Illyricum | 785 |
Pannonia meghódítása | 786 |
A tartományi igazgatás és a hadsereg | 790 |
A bennszülött lakosság | 792 |
Városok | 793 |
Pannonia jelentősége | 795 |
Bibliográfia | 796 |
A Római Birodalom császárai | 797 |
Nyugatrómai Császárság | 802 |
Keletrómai Birodalom | 802 |
Iráni uralkodók | 803 |
Parthus Birodalom | 803 |
Újperzsa Birodalom | 804 |
Bajnok Dániel: Rövidítések jegyzéke | 805 |
A leggyakoribb római előnevek (praenomina) | 805 |
Forráskiadványok, szakkönyvek, folyóiratok | 805 |
Kronológia | 811 |
Bajnok Dániel: Névmutató | 841 |
Genealógiai táblázatok | |
Scipio-Gracchus családfa | 321 |
Massinissa-Iugurtha családfa | 327 |
Caesar-Augustus családfa | 335 |
Iulius-Claudius dinasztia | 400 |
Flavisok | 457 |
Örökbe fogadott és Antoninus-császárok | 492 |
Severus-ház | 532 |
Tetrarchák és Constantinus-ház | 589 |
Valentinianus-ház | 629 |
Térképek | |
Első előzék: Itália útvonala | |
A vaskor itáliai kultúrái | 25 |
Az ókori Itália nyelvei | 30 |
Az etruszkok tengeri és szárazföldi terjeszkedése | 38 |
Róma dombjai | 59 |
Róma hódításai a második pun háború kezdetéig | 199 |
A második pun háború | 201 |
Iulius Caesar hadjáratai | 338 |
Pannonia a császárkor első felében | 479 |
Róma városa a császárkorban | 483 |
Dacia 106-271 között | 497 |
A Római Birodalom a Kr. u. 4. században; igazgatási körzetek (dioecesisek) | 595 |
Hátsó előzék: A Római Birodalom provinciái |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.