Római régiségek és a római irodalomtörténet vázlata

Előszó

Részlet a könyvből:
Róma leírása.
a) A város fekvése.
A régi Róma a Tiberis bal partján, a tengertől 25 km-nyire, hét halmon s a közöttük elvonuló völgyekben terült el. A hét halom közül ötöt mons-nak, kettőt collis-nak híttak és nevük: mons Capitolinus, Palatinus, Aventinus, Caelius és Esquilinus (két könyökével, az Oppius- és Cispius-szal), collis Viminalis és Quirinalis.
A Quirinalistól északra eső Pincius, vagy collis hortorum, csak később olvadt a város területébe ; a jobb parton emelkedő Janiculum-on is, habár a várossal cölöphíd kötötte össze, jó sokáig csak kevesen laktak.
b) A halmok.
1. A mons Palatinus (Palatium), északi oldalát kivéve, meredeken emelkedő, szabálytalan négyszög-alakú hegy, az első telepedés helye, melyhez Róma legrégibb mondái fűződnek.
A Palatinusnak több olyan helye és épülete volt, melyekhez a régi Róma alapítására vonatkozó mondák tapadtak. Ilyen volt a Lupercal, ez a Lupercus isten tiszteletére szentelt barlang, melyben a monda szerint, a farkas Romulust és Remust szoptatta; ilyen volt: a szalmával fedett casa Romuli, melyet időnkint kitataroztak; Apollo temploma, melyet a palatinusi könyvtárral együtt Augustus építtetett; a hegy északkeleti ereszkedőjén Juppiter Stator temploma, melyet állítólag még Romulus alapított. A köztársaság vége felé pompás lakóházak lepték el a Palatínust; a császárság alatt pedig a nagyszerű paloták egész hálózata szolgált itt az uralkodók székhelyéül. Vissza