Római régiségek és a római irodalomtörténet vázlata

Előszó

A Wagner-Horváth-féle római régiségtan évtizedeken keresztül hasznos és kedvelt segédeszköze volt a középiskolai latin tanításnak. Használhatóságának és népszerűségének legfényesebb bizonyítéka, hogy idáig nyolc kiadást ért s ma is egyike legelterjedtebb régiségtani kézikönyveinknek. Így más jeles tankönyveink mellett is megérdemli, hogy a változó igényekhez és szükségletekhez alkalmazkodva, mindig megújuló köntösben kerüljön a nyilvánosság elé. Ezért volt szükség a most megjelenő kilencedik kiadásra, mely új szempontok szerint lényegesen átdolgozva, itt-ott erős rövidítéssel, más helyeken jelentékenyen bővítve jut a tanárok és a tanuló ifjúság kezébe. A változtatások oly méretűek és jellegűek, hogy indokolásuk nem mellőzhető.
Korábban a római régiségtanok összeállításánál különösen fontos szempont volt a teljesség minél magasabb foka. A jó jegyzetes szövegkiadások ritkasága miatt a tanulók sokszor puszta szövegekre voltak utalva s a reáliáknak egy megfelelő kézikönyvben kellett utána keresniök. A régiségtan csak akkor volt igazán használható, ha a római élet minden jelentős és jelentéktelen tényére kiterjeszkedett, s különösen, ha pontos név- és tárgymutatóval ellátva, gyorsan tudott mindenben kielégítő felvilágosítást nyújtani. Ez a kívánalom magyarázza meg, hogy régiségtanaink miért vannak oly nagy terjedelemben túlzsúfolva az állami és magánéletre vonatkozó jelentőségnélküli adatok és terminusok roppant tömegével, és középfokon miért oly nehézkesen használhatók.
Ma már a helyzet lényegesen megváltozott. Tulajdonképpen a jó kéziszótáraknak is meg kellene adniok a rövid, de elégséges útbaigazítást. Csakhogy itt kétségtelenül hiányok vannak. Másfelől azonban jól el vagyunk látva az auctorok magyarázatos kiadásaival, melyek a reáliákat oly kimerítően és megbízhatóan világítják meg, amint az a középiskola igényeinek megfelel. Ezért a szövegek megértése céljából jóformán sohasem kell a tanulónak régiségtani könyvét elővennie, s a tanárnak is csak ritkán a régiségtan megfelelő fejezeteire utalnia. Régiségtani kézikönyvünk most már csak arra való, hogy a szétszórt ismereti anyagot rendszerbe foglalja és kiegészítse, s a római életnek éppen az írókból megismert képét világosabbá és teljesebbé tegye. Vissza