Római művészet

Fülszöveg

Római művészet
A római művészet kialakulásának előfeltételeit az etruszkok és az Itália területén élő, már erőteljesen hellenizált görögök alapozták meg. Mielőtt saját művészeti alkotásokat hoztak volna létre, a rómaiak a közeli Hellászból szereztek be szobrokat és kézműves-termékeket, sőt tőlük kölcsönözték az alkalmazott oszloprendeket mint építészeti jellegzetességeket is. Rövid időn belül azonban egészen sajátos felfogásban kezdték el értelmezni az átvett mintákat, jócskán eltértek tőlük, s egyedi igényeik szerint - elsősorban a praktikusság jegyében - átformálták őket. Az építészet terén a rómaiak nevéhez fűződik a cementfal, az úgynevezett „opus caementicium" - malter és kavicstörmelék meglepően jól formálható, tartós keverékének - feltalálása, amely lehetővé tette a statika törvényeivel dacoló olyan új szerkezeti elemek létrehozását, mint a boltívek, a hidak, a vízvezetékek vagy a kupolák. Ugyanígy hatalmas színházakat és amphitheatrumokat is építettek, mégpedig független... Tovább

Fülszöveg

Római művészet
A római művészet kialakulásának előfeltételeit az etruszkok és az Itália területén élő, már erőteljesen hellenizált görögök alapozták meg. Mielőtt saját művészeti alkotásokat hoztak volna létre, a rómaiak a közeli Hellászból szereztek be szobrokat és kézműves-termékeket, sőt tőlük kölcsönözték az alkalmazott oszloprendeket mint építészeti jellegzetességeket is. Rövid időn belül azonban egészen sajátos felfogásban kezdték el értelmezni az átvett mintákat, jócskán eltértek tőlük, s egyedi igényeik szerint - elsősorban a praktikusság jegyében - átformálták őket. Az építészet terén a rómaiak nevéhez fűződik a cementfal, az úgynevezett „opus caementicium" - malter és kavicstörmelék meglepően jól formálható, tartós keverékének - feltalálása, amely lehetővé tette a statika törvényeivel dacoló olyan új szerkezeti elemek létrehozását, mint a boltívek, a hidak, a vízvezetékek vagy a kupolák. Ugyanígy hatalmas színházakat és amphitheatrumokat is építettek, mégpedig független építészeti egységekként, hiszen már nem feltétlenül kellett ragaszkodniuk a lejtők kínálta területekhez. A közélet a Róma szívében, Illetve a provinciák városaiban emelt nagyszerű forumokon és azok környékén zajlott, onnan irányították a politikai, a vallási és kulturális életet, az igazságszolgáltatást, de ott ünnepelték a fényes katonai diadalokat is.Templomaikat is egyre inkább meg lehetett különböztetni a görög templomoktól, ugyanis oszlopsort -a tér díszletszerű háttereként - csak az épületek elülső oldalán emeltek. Rendkívül praktikus szabályokat alkalmaztak a városok építése során is. Településeik négyszögletes alaprajzát katonai táboraik szerkezetének megfelelően alakították ki: észak-déli, illetve kelet-nyugati irányban egy-egy főbb útvonal szelte át őket, melyek a város központjában metszették egymást, gyakran ott, ahol a fórum főtere kapott helyet. A városok lakóhelyigényeire is sajátos megoldást találtak, méghozzá a latinul „insulae" néven ismert (akár ötemeletes) épületek révén - ez az újítás is tehát az ő érdemük. A császárkor beköszöntével impozáns paloták építése vette kezdetét (például a Palatínus dombon), de az akkor emelt pompás villák (mint Hadrianus villája Tiburban [Tivoli]), hatalmas fürdők (így Diocletianus vagy Caracalla thermái) is mind-mind Aeneas I. sz. III-IV. századbeli leszármazottainak hatalmát és büszkeségét hivatottak hirdetni. A Pompeiiben fennmaradt falfestmények, az egyiptomi Fajjúm-oázisban előkerült arcképek, a rengeteg ránk maradt szobor, dombormű, történeti eseményt elbeszélő oszlop (például Traianus oszlopa) kivétel nélkül arról adnak tanúbizonyságot, miként jelenthette az ókori rómaiak számára az ember és a természet a megörökíteni kívánt örök szépség ihletforrását. Vissza