kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 528 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-18-4688-1 |
Megjegyzés: | Megjelent 1000 példányban. |
Rövidítések jegyzéke | 19 |
Előszó | 21 |
Bevezetés | |
Római jogi oktatásunk tárgya, célja és jelentősége | 27 |
Római jogi oktatásunk tárgya | 27 |
Római jogi oktatásunk célja és jelentősége | 28 |
Történeti rész | |
A római jog fejlődéstörténete és forrásai | |
A római rabszolgatartó társadalom jogfejlődésének korszakai | 33 |
A római paraszti társadalom ősi joga | 35 |
A társadalom, a gazdaság és a népesség a paraszti Rómában | 35 |
Államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején | 37 |
Ius, fas, mos | 40 |
A római világirodalom joga a késői köztársaság és a principatus korában | 41 |
A római világirodalom joga a késői köztársaság idején (Préklasszikus jog) | |
A társadalom, a gazdaság és a népesség a késői köztársaság korában | 42 |
A késői köztársaság államszervezete | 44 |
Ius, civile, ius practorium | 45 |
A római világbirodalom joga a principatus idején (Klasszikus jog) | 50 |
A társadalom, a gazdaság és a népesség a principatus korában | 50 |
A principatus államszervezete | 51 |
Ius publicum, ius privatum | 53 |
A római birodalom hanyatló korának joga (posztklasszikus és jusztiniánuszi jog) | 56 |
A társadalom, a gazdaság és a népesség a birodalom hanyatló korszakában | 56 |
Az abszolút császárság államszervezete | 57 |
A posztklasszikus és a jusztiniánuszi kor jogának általános jellemzése | 58 |
Róma államközi kapcsolatai | 60 |
A paraszti Róma mint városközpontú állam államközi kapcsolatai | 60 |
A római világbirodalom államközi kapcsolatai a késői köztársaság idején | 61 |
A római világbirodalom államközi kapcsolatai a császárkorban | 61 |
A római magánjog forrásai és anyagának írásos emlékei | 63 |
A jog fogalma általában és a jogalkalmazás a rómaiaknál | 63 |
A római jog egyes forrásai | 66 |
A szokásjog | 67 |
A törvény | 68 |
A senatus consultum | 72 |
Az edictum | 72 |
A jogtudomány | 74 |
A császári rendeletek | 79 |
A jusztiniánuszi kodifikáció | 80 |
A római magánjog írásos emlékei | 84 |
A római jog továbbélése általában | 85 |
A római jog sorsa Nyugaton a nyugati birodalom bukásától a jusztiniánuszi kodifikációig | 85 |
A római jog sorsa a jusztiniánuszi kodifikáció után | 86 |
A római jog tudományának fejlődése Európában | 89 |
A római jog Magyarországon | 92 |
A római perjog vázlata | |
A magánjog védelméről általában | 99 |
Az önvédelem, az önsegély és a per | 99 |
A római kereset | 101 |
A keresetelévülés | 102 |
A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fictio | 104 |
A bíráskodás Rómában | 105 |
A peres eljárás | 110 |
A civiljogi perrend | 110 |
A praetori perrend (formuláris eljárás) | 112 |
A császári perrend | 118 |
A praetor perenkívüli jogsegélyei | 121 |
A végrehajtási eljárás | 123 |
A képviselet | 126 |
A perenkívüli képviselet | 126 |
A perbeli képviselet | 128 |
A római eljárásjog továbbélése | 130 |
A személyekről | |
A személyek | 133 |
A személy fogalma a rómaiaknál | 133 |
A személyiség ("jogképesség") | 133 |
A személyi állapot | 135 |
A rabszolgák és a colonusok | 137 |
A rabszolgaság intézményének jogi szabályozása Rómában | 137 |
A colonatus | 141 |
A polgárság | 144 |
A család | 146 |
A családjogi állapot | 146 |
A rokonság | 148 |
Az agnatio | 148 |
A cognatio | 149 |
A házasság | 151 |
A házassági kötelék | 151 |
A házassági vagyonjog | 155 |
Az apai hatalom | 159 |
Az apai hatalom tartalma | 159 |
Az apai hatalom keletkezése és megszűnése | 161 |
A capitis deminutio | 163 |
A "cselekvőképesség", a gyámság és a gondnokság | 167 |
A cselekvőképesség | 167 |
A gyámság | 170 |
A gondnokság | 172 |
A "jogi személyek" | 172 |
Egyéb jogalanyok a római jogban | 173 |
A jogi személyekről általában | 173 |
Universitas, corpus, collegium | 173 |
A pia causa | 177 |
A személyi jog a római jog továbbélése során | 179 |
A dolgokról | |
A dolgok | 185 |
A dolog fogalma | 185 |
A vagyon | 185 |
A dolgok osztályozása | 187 |
A tulajdon | 194 |
A tulajdon jelentősége | 194 |
A római tulajdon története | 195 |
A római tulajdon fogalma | 198 |
A birtok | 206 |
A római birtok fogalma | 206 |
A birtok eredete | 207 |
A birtok fajai | 209 |
A birtok megszerzése | 213 |
A birtok megszűnése | 218 |
A birtok védelme | 221 |
A tulajdon megszerzése | 227 |
A tulajdonmegszerzési módok általában | 227 |
A ius gentium-on alapuló tulajdonszerzési módok | 228 |
Az átadás | 228 |
A foglalás | 231 |
A kincstalálás | 232 |
A dologegyesülés | 233 |
A gyümölcsszerzés | 237 |
A feldolgozás | 240 |
A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok | 241 |
A mancipatio | 241 |
Az in iure cessio | 243 |
Az elbirtoklás | 244 |
A tulajdon megszűnése | 249 |
A tulajdon védelme | 251 |
A tulajdonvédelem általában | 251 |
A rei vindicatio | 251 |
Az elbirtoklási helyzet védelme | 256 |
Egyéb tulajdonvédelmi jogeszközök | 259 |
A szolgalmak | 262 |
A szolgalom kialakulása és fogalma | 262 |
A szolgalmak fő elvei | 263 |
A szolgalmak keletkezése és megszűnése | 264 |
A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegély | 264 |
A haszonélvezet (és a használat) | 265 |
Iustinianus (a posztklasszikusok) főbb változtatásai | 266 |
Az örökhaszonbérlet | 268 |
A felülépítményi jog | 270 |
A zálogjog | 272 |
A dolgokkal kapcsolatos jogi szabályozás főbb változásai a római jog továbbélése idején | 273 |
A "dologi jog" kategóriájának megjelenése | 273 |
A tulajdonra vonatkozó változtatások | 273 |
A feudális kor birtokintézményének főbb jellemzői | 275 |
Egyéb változások | 276 |
Az öröklésről | |
A római öröklési jog általános jellemzése, alapfogalmai és története | 279 |
A marxizmus klasszikusainak felfogása az öröklés eredetéről és lényegéről | 279 |
A római öröklési jog alapfogalmai | 281 |
A római öröklési jog története | 285 |
A törvényes öröklés | 289 |
A törvényes és a végrendeleti öröklés egymáshoz való viszonya | 289 |
A civiljog törvényes öröklési rendje | 290 |
A praetori jog törvényes öröklési rendje | 292 |
A jusztinánuszi törvényes öröklés rendje | 294 |
Törvényes öröklés a polgárjogot nyert libertinus után | 297 |
A végrendeleti öröklés | 298 |
A végrendelet | 298 |
A végrendelet érvénytelensége | 302 |
Öröklés a végrendelet ellen | 303 |
Az örökség megszerzése és az örökös védelme | 307 |
Az örökség megszerzése | 307 |
Az örökös és a hagyatéki hitelezők | 308 |
Az örököstársak jogviszonyai | 311 |
Az örökös jogvédelme | 313 |
A hagyomány és a hitbizomány | 316 |
A hagyomány | 316 |
A hitbizomány | 318 |
Az előbbiekkel rokon egyéb esetek | 319 |
A római öröklési jog továbbélése | 322 |
A kötelmekről | |
A kötelem fogalma és kialakulása | 327 |
A kötelem fogalma és kialakulása | 327 |
A kötelmek keletkezési forrásai | 330 |
A kötelem fajai | 331 |
A kötelem személyei | 333 |
A kötelem személyei | 333 |
Több adós vagy több hitelező a kötelemben | 334 |
A kötelem tárgya | 338 |
A szolgáltatás fogalma, fajai | 338 |
A kártérítés mint szolgáltatás | 343 |
Felelősség a szolgáltatásért | 348 |
Bevezetés | 348 |
Az adós felelőssége a stricti iuris szerződéseknél | 349 |
Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél a klasszikus korban | 350 |
Posztklasszikus és jusztiniánuszi változtatások | 353 |
A késedelem | 354 |
A kezesség, a zálogjog, a kötbér, a foglaló | 358 |
Bevezetés | 358 |
A kezesség | 358 |
A zálogjog | 361 |
A kötbér | 369 |
A foglaló | 370 |
Az újítás és a kötelmek átruházása | 372 |
Történeti bevezetés | 372 |
Az újítás | 373 |
A kötelmek átruházása | 374 |
A kötelmek megszűnése | 378 |
A teljesítés | 378 |
A kötelemtől való megszabadulás egyéb esetei | 382 |
Kötelmek szerződésekből | 386 |
A római szerződés fogalma | 386 |
Szerződési típuskényszer | 389 |
A szerződéskötés közös szabályai | 390 |
Bevezetés | 390 |
A szerződések érvényességét befolyásoló tényezők | 393 |
A szerződő felek akaratát érintő körülmények | 393 |
A szerződések tartalma | 397 |
A szerződések hatályát befolyásoló körülmények | 399 |
A feltétel, az időhatározás, a meghagyás | 399 |
Az ősi jog szerződései | 402 |
Az ősi jog szerződései | 402 |
A stipulatio | 403 |
A klasszikus (és a posztklasszikus) kor szerződésrendszere általában | 407 |
A dologátadással létesített (reál) szerződések | 409 |
A kölcsön | 409 |
A haszonkölcsön | 411 |
A letét | 413 |
A zálogszerződés | 414 |
A névtelen (reál) szerződések | 415 |
A puszta megegyezéssel létrejövő (konszenzuál) szerződések | 419 |
Az adásvétel | 419 |
A bérlet | 430 |
A megbízás | 439 |
A társaság | 442 |
Peresíthető pactumok | 447 |
Járulékos pactumok | 447 |
Peresíthetővé tett önálló pactumok | 447 |
Kötelmek szerződésszerű tényekből | 452 |
Bevezetés | 452 |
A jogalap nélküli gazdagodás | 453 |
A megbízás nélküli ügyvitel | 454 |
Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből | 455 |
Kötelmek delictumokból | 457 |
A delictumok és a crimenek történeti kialakulása | 457 |
A delictum elemei és a delictumhoz kapcsolódó keresetek | 459 |
Az egyes delictumok | 462 |
A crimenek | 466 |
Kötelmek delictumszerű tényállásokból | 468 |
Vegyes kötelmek | 470 |
A kötelmi jog továbbélése | 471 |
Időrendi táblázat | 475 |
Tárgymutató | 483 |
Szójegyzék | 499 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.