Római jog

Tartalom

Előszó 17
1. A római jog fogalma és korszakolása 21
1.1. A római jog fogalma és jelentősége 21
1.1.1. A római jog fogalma 21
1.1.2. A római jog jelentősége 22
1.2. A római jog korszakai 23
1.2.1. A római államformák szerinti korszakolás 23
1.2.2. A római jog belső fejlődése szerinti korszakok 23
2. A római jog ismeretforrásai - A római név-, naptár- és pénzhasználat 25
2.1. Az írott források 25
2.1.1. A római jog írott forrásainak hordozói 25
2.1.2. A feliratos anyag 26
2.1.3. A viaszostáblák 27
2.1.4. A papiruszok 28
2.1.5. A pergamenkódexek 29
2.1.6. A szövegkiadás és a szövegkritika 30
2.1.7. A római jog forrásainak kéziratai és legfontosabb szövegkiadásai 32
2.2. A név, a naptár és a pénz 33
2.2.1. A római nevek 33
2.2.2. A római naptárszámítás 35
2.2.3. A római pénzegységek 36
3. Róma államszervezete 39
3.1. Az alapítás és a királykor államszervezete 39
3.1.1. Az alapítás és az első királyok 39
3.1.2. Az etruszk uralom és a királyság vége 41
3.1.3. A királykor társadalma és államszervezete 42
3.2. Róma birodalommá válása és a köztársaság államszervezete 44
3.2.1. A köztársaság létrejötte 44
3.2.2. A patríciusok és a plebejusok küzdelme 45
3.2.3. Itália egységesítése és a Mediterráneum feletti uralom megszerzése 45
3.2.4. A köztársaság korának társadalma 47
3.2.5. A köztársaság válsága - a Gracchusok és a polgárháborúk kora 48
3.2.6. A köztársaság felszámolásának előzményei 50
3.2.7. A magistratusok 51
3.2.8. A senatus 53
3.2.9. A népgyűlés 54
3.2.10. Itália és a provinciák igazgatási szervezete a köztársaság korában 57
3.3. A principátus államszervezete 57
3.3.1. A principátus kialakulása 57
3.3.2. A principátus társadalma és államszervezete 58
3.4. A dominátus államszervezete 59
3.4.1. A dominátus kialakulása és a birodalom igazgatásának kettéosztása 59
3.4.2. A kereszténység és az egyház szerepe a dominátus korában 60
3.4.3. A dominátus társadalma és államszervezete 62
3.4.4. Bizánc mint a Római Birodalom örököse 63
4. A római jogfogalom és jogrendszer fejlődése - a tárgyi jog alapfogalmai 65
4.1. A római jogfogalom és jogrendszer fejlődése 65
4.1.1. Az archaikus kor normarendszerei - fas, mos, ius 65
4.1.2. A ius jelentéseinek kialakulása 66
4.1.3. A ius civile és a ius praetorium, a ius civile jelentésmódosulásai 67
4.1.4. A görög filozófia hatása a római jogra 68
4.1.5. Ius publicum - ius privatum 70
4.1.6. A Római Birodalomban hatályos jogrendszerek 71
4.2. A tárgyi jog fogalma és osztályozásai 71
4.2.1. A tárgyi jog fogalmának kialakulása 71
4.2.2. A jogszabály keletkezése 72
4.2.3. A jogszabály megszűnése 72
4.2.4. A jogalkalmazás folyamata 72
4.2.5. Az interpretatio 73
4.2.6. Az analógia 73
5. A római jogforrások és a iustinianusi kodifikáció 75
5.1. A jogforrások 75
5.1.1. A jogforrás fogalma 75
5.1.2. Consuetudo - szokásjog 75
5.1.3. Lex - törvény 76
5.1.4. Edicta magistratuum - magistratusi edictumok 79
5.1.5. Senatus consultum - senatusi határozat 81
5.1.6. Constitutio principis - császári rendelet 81
5.1.7. A jogtudomány fejlődése és a jogtudósi responsum mint jogforrás 82
5.2. A iustinanusi kodifikáció 89
5.2.1. A kodifikáció történelmi háttere és első lépései 89
5.2.2. A Digesta 90
5.2.3. Az Institutiones 92
5.2.4. A Codex Iustinianus (repetitae praelectionis) 92
5.2.5. A Novellae
5.2.6. A iustinianusi kodifikáció értékelése és továbbélése Bizáncban 93
6. Eljárásjog 95
6.1. A jogérvényesítés, az eljárás és a kereset fogalma 95
6.1.1. Az önhatalmú és állami úton történő jogérvényesítés 95
6.1.2. Az eljárás 96
6.1.3. A kereset 97
6.2. Az elévülés, a bizonyítás, a vélelem és a fikció 97
6.2.1. Az elévülés 97
6.2.2. A bizonyítás 99
6.2.3. A praesumptio 99
6.2.4. Afictio 100
6.3. A római peres eljárás szereplői 100
6.3.1. A perbeli képviselet 100
6.3.2. Az advocatus 101
6.4. A civiljog eljárási rendje - a legis actiós eljárás 101
6.4.1. A jogszolgáltató magistratusok 101
6.4.2. A legis actiók fajtái 102
6.4.3. A legis actio sacramento 102
6.4.4. A legis actio per manus iniectionem 104
6.4.5. A további legis actiók 105
6.5. A praetori jog eljárási rendje -
a formuláris per és a peren kívüli jogsegélyek 105
6.5.1. A jogszolgáltató magistratusok 105
6.5.2. A praetori perrend kialakulása 106
6.5.3. A praetori formula alkatrészei 107
6.5.4. Főbb keresettípusok 109
6.5.5. A formuláris per menete 109
6.5.6. A végrehajtás a praetori perben 111
6.5.7. A praetor peren kívüli jogsegélyei 112
6.6. A császári jog eljárási rendje - a cognitiós eljárás 113
6.6.1. A jogszolgáltató szervek 113
6.6.2. A cognitiós eljárás kialakulása 114
6.6.3. A cognitiós eljárás menete 114
6.6.4. Végrehajtás a császári perben 115
Személyi és családi jog 117
7.1. A jogalany, a természetes személy, a jogképesség és a statusok 117
7.1.1. A jogalany 117
7.1.2. A természetes személy 117
7.1.3. A jogképesség és a statusok 118
7.2. A status libertatis - szabadok és rabszolgák 119
7.2.1. A rabszolgaság mibenléte 119
7.2.2. A rabszolgaság keletkezése 120
7.2.3. A szabadságper 120
7.2.4. A rabszolgaság megszűnése 121
7.2.5. A rabszolgasághoz hasonló állapotok 122
7.3. A status civitatis - polgárok, latinjogúak, idegenek 123
7.3.1. Cives 123
7.3.2. Latini 123
7.3.3. Peregrini 124
7.4. A status familiae - önjogúak és hatalomalattiak 125
7.4.1. Personae sui iuris 125
7.4.2. Personae alieni iuris 125
7.5. A statusváltozás - a jogképességet befolyásoló tényezők 126
7.5.1. A capitis deminutio 126
7.5.2. A capitis deminutio fokozatai 127
7.5.3. A jogképességet befolyásoló egyéb tényezők 128
7.6. A cselekvőképesség 129
7.6.1. A cselekvőképesség fogalma 129
7.6.2. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők 129
7.7. A jogi személy 131
7.7.1. A jogi személy fogalma 131
7.7.2. Az egyesület és az alapítvány 132
7.8. A rokonság 133
7.8.1. Az agnát rokonság 133
7.8.2. A kognát rokonság 134
7.9. A férji hatalom és a házasság 135
7.9.1. A manus és a házasság 135
7.9.2. A házasság előfeltételei 136
7.9.3. Az eljegyzés 136
7.9.4. A férji hatalom és a házasság keletkezése és megszűnése 137
7.9.5. Egyéb együttélési formák 139
7.9.6. Augustus házassági kényszerintézkedései 139
7.9.7. A házassági vagyonjog 139
7.10. Az apai hatalom
7.10.1. A patria potestas személyi tartalma 141
7.10.2. A patria potestas vagyonjogi tartalma 143
,7.10.3. A patria potestas keletkezése és megszűnése 144
7.11. A gyámság és a gondnokság mint a cselekvőképesség pótlása 145
7.11.1. A tutela 145
7.11.2. A cura
8. Dologi jog 149
8.1. A dologi jog alapfogalmai - a dolog és a vagyon 149
8.1.1. A dolog és a vagyon fogalma, a dologi jog funkciója 149
8.1.2. A dolgok osztályzása. 150
8.2. A tulajdonjog 152
8.2.1. A római tulajdon kialakulása és megnevezései 152
8.2.2. A római tulajdoni formák 154
8.2.3. A római tulajdon fogalma és tartalma 155
8.2.4. A római tulajdon korlátai 155
8.2.5. Tulajdonközösség - condominium 156
8.2.6. Növedékjog - ius adcrescendi 157
8.3. A birtok 157
8.3.1. A birtok fogalma, a birtok mint jogi tény kialakulása 157
8.3.2. A birtok fajtái 159
8.3.3. A birtok elemei 160
8.3.4. A birtokszerzés módjai.- 160
8.3.5. A birtok megszűnése 162
8.3.6. A birtokvédelme 163
8.4. A tulajdon megszerzése és megszűnése 165
8.4.1. A tulajdonszerzési módok kategóriái 165
8.4.2. A mancipatio 166
8.4.3. Az in iure cessio 167
8.4.4. Az elbirtoklás - usucapio 168
8.4.5. A tulajdon-traditio 171
8.4.6. A foglalás 172
8.4.7. A kincstalálás 172
8.4.8. A dologegyesülés 173
8.4.9. A gyümölcsszerzés 175
8.4.10. A feldolgozás - specificatio 176
8.4.11. Egyéb származékos tulajdonszerzési módok 177
8.4.12. A tulajdon megszűnése 177
8.5. A tulajdon védelme 178
8.5.1. A rei vindicatio 178
8.5.2. Az actio Publiciana 180
8.5.3. Egyéb tulajdonvédelmi eszközök 181
8.6. A szolgalom mint idegen dologbeli jog 182
8.6.1. A szolgalom fogalma, gyakorlásának alapelvei és a telki szolgalmak 182
8.6.2. A személyes szolgalmak 183
8.6.3. A szolgalmak keletkezése, megszűnése és védelme 184
8.7. A zálogjog mint idegen dologbeli jog 186
8.7.1. A zálogjog fogalma, kifejlődése 186
8.7.2. A zálogjog fajtái - 186
8.7.3. A zálogjog tárgya és tartalma 188
8.7.4. A zálogjog keletkezése, átruházása és megszűnése 190
8.8. További idegen dologbeli jogok:
az örökhaszonbérlet és a felülépítményi jog 192
8.8.1. Az örökhaszonbérlet - emphyteusis 192
8.8.2. A felülépítményi jog/örökbérlet - superficies 193
9. Kötelmi jog 195
9.1. A kötelem fogalma, fajtái és forrásai 195
9.1.1. A kötelem fogalma 195
9.1.2. A kötelem fajtái 195
9.1.3. A kötelem keletkezésének forrásai 196
9.2. A kötelem alanyai 197
9.2.1. A kötelem főszemélyei 197
9.2.2. A kötelem mellékszemélyei 198
9.2.3. Képviselet a szerződéseknél 199
9.2.4. A harmadik személy javára vagy terhére szóló kötelem 200
9.3. A kötelem tárgya 201
9.3.1. A szolgáltatás fogalma 201
9.3.2. A szolgáltatás fajtái 202
9.3.3. A kártérítés mint szubszidiárius szolgáltatás 203
9.4. A kötelem joghatásai 205
9.4.1. Az adósi felelősség és az azt meghatározó körülmények 205
9.4.2. Az adósi felelősség szabályai 207
9.4.3. A késedelem - mora 208
9.5. Szerződésekből fakadó kötelmek 209
9.5.1. A szerződés fogalma és kialakulása 209
9.5.2. A szerződés érvényessége 211
9.5.3. A szerződés hatályosságát érintő körülmények 214
9.6. A verbálszerződések 215
9.6.1. A nexum 215
9.6.2. A fiducia, a mancipatio és az in iure cessio 215
9.6.3. A dotis dictio, a iusiurandum liberti és a votum 215
9.6.4. A stipulatio 216
9.7. A litterálszerződések 217
9.7.1. A transscriptio 217
9.7.2. A chirographum és a syngrapha 217
9.8. A reálszerződések 218
9.8.1. A kölcsön - mutuum 218
9.8.2. A haszonkölcsön - commodatum 218
9.8.3. A letét - depositum 219
9.8.4. A zálogszerződés - contractus pigneraticius 220
9.8.5. A névtelen reálszerződések - contractus innominati reales 220
9.9. A konszenzuál-szerződések 221
9.9.1. Az adásvétel - emptio venditio 221
9.9.2. A bérlet - locatio conductio 224
9.9.3. A megbízás - mandatum 226
9.9.4. A társaság - societas 227
9.10. Pactumokból fakadó kötelmek 229
9.10.1. A pactumok fajtái 229
9.10.2. Járulékos pactumok - pacta adiecta 229
9.10.3. Praetori pactumok - pacta praetoria 229
9.10.4. Császári pactumok - pacta legitima 230
9.11. Szerződésszerű tényállásokból
(quasi contractusokból) fakadó kötelmek 231
9.11.1. A jogalap nélküli gazdagodás 231
9.11.2. A megbízás nélküli ügyvitel - negotiorum gestio 233
9.11.3. Egyéb szerződésszerű tényállások -
gyámság, hagyomány, véletlen közösség 233
9.12. Delictumokból fakadó kötelmek 234
9.12.1. A jogellenes cselekmény 234
9.12.2. A crimen és a delictum mint jogellenes cselekmény viszonya 235
9.12.1. A büntetőkeresetek 236
9.12.2. A furtum 238
9.12.3. Aziniuria 240
9.12.4. A damnum iniuria dátum 241
9.12.5. Fontosabb praetori delictumok 242
9.13. Delictumszerű tényállásokból (quasi delictumokból) fakadó kötelmek 243
9.13.1. A lakás gazdájának felelőssége a kidobott és kiöntött dolgokért 243
9.13.2. A nyilvános helyen kitett
és leeséssel fenyegető tárgyakért való felelősség 243
9.13.3. A hajósok, fogadósok és istállótulajdonosok felelőssége 243
9.13.4. A kötelességszegő bíró felelőssége 244
9.14. Vegyes tényállásokból fakadó kötelmek 244
9.14.1. Az állatkárokból eredő kötelmek 244
9.14.2. Felmutatási kötelmek 244
9.14.3. Családi viszonyokból fakadó kötelmek 245
9.15. A kötelem biztosítékai 245
9.15.1. A foglaló-arrha 245
9.15.2. A kötbér - poena conventionalis 245
9.15.3. A kezesség 246
9.15.4. A zálogjog 247
9.16. A kötelem módosulása és módosítása 248
9.16.1. A kötelem módosulásának és módosításának fogalma 248
9.16.2. A kötelem tárgyának módosulása és módosítása 249
9.16.3. A kötelem alanyainak megváltozása 249
9.17. A kötelem megszűnése 250
9.17.1. A kötelem megszűnésének típusai 250
9.17.2. A kötelem megszűnése külső okokból 251
9 17 3 A kötelem rendeltetésszerű megszüntetése - a teljesítés 251
9.17.4. A nóvat 252
9.17.5. A beszámítás - compensatio 253
9.17.6. A megszüntető szerződés 254
10. Öröklési jog 255
10.1. Az öröklés története és alapfogalmai 255
10.1.1. Az öröklés fogalma és kialakulása 255
10.1.2. Az öröklési jog története 255
10.1.3. Az öröklési jogviszonyok alanyai, tárgya
(hagyaték, örökség, hagyomány) 256
10.1.4. Az öröklés megnyílása és megszerzése 257
10.2. A végrendeleti öröklés - successio secundum tabulas 260
10.2.1. A végrendelet fogalma és tartalma 260
10.2.2. A végrendelet formái 261
10.2.3. A végrendelet érvénytelensége 262
10.3. A törvényes öröklés - successio ab intestato 263
10.3.1. A civiljogi törvényes öröklés 263
10.3.2. A praetori jog törvényes öröklési rendje 264
10.3.3. A császári és a iustinianusi jog törvényes öröklési rendje 264
10.4. A végrendelet ellenére való öröklés - successio contra tabulas 265
10.4.1. Az alaki mellőzhetetlenség 265
10.4.2. Az anyagi mellőzhetetlenség 266
10.5. Az öröklés joghatásai és az örökösök jogi helyzete 267
10.5.1. Az örököstársak jogviszonya, az osztályra bocsátás és a növedékjog 267
10.5.2. Az örökösök és a hagyatéki hitelezők viszonya 268
10.5.3. Az örökös védelmének jogi eszközei 270
10.6. A hagyomány és a hitbizomány 271
10.6.1. A hagyomány - legatum 271
10.6.2. A hitbizomány - fideicommissum 272
10.6.3. A halál esetére szóló egyéb juttatások 273
11. Büntetőjog 275
11.1. Fogalmi alapvetés, az állami büntetőhatalom kezdetei 275
11.1.1. A bűncselekmény és a büntetés megnevezése 275
11.1.2. A büntetőhatalom kezdetei 276
11.1.3. Az impérium és a coercitio 277
11.2. Az archaikus kor „büntetőjoga" 280
11.2.1. Az archaikus büntetőnormák 280
11.2.2. A törzsi eredetű normák 281
11.2.3. A szakrális büntetőnormák 283
11.2.4. Az állam által kialakított büntetőnormák 284
11.3. A bűncselekmény alanyi és tárgyi oldala 285
11.3.1. A római büntetőjog területi és személyi hatálya 285
11.3.2. A tettesség és a részesség 286
11.3.3. A bűnösség - szándékosság és gondatlanság 287
11.3.4. A jogellenesség és a jogellenességet kizáró okok 288
11.3.5. A büntethetőséget kizáró okok 290
11.4. Büntetőbíráskodást ellátó hatóságok 294
11.4.1. Bűnüldöző hatóságok 294
11.4.2. A magistratus bűnüldözése és a népgyűlés bűnvádi eljárása 294
11.4.3. Az állandó esküdtbíróságok rendszere - quaestiones perpetuae 295
11.4.4. A senatusi büntetőbíráskodás 297
11.4.5. A császári büntetőbíráskodás a principátus korában 298
11.5. A büntetőeljárás lefolyása és alapelvei 299
11.5.1. Az idézés és a meghallgatáshoz való jog 299
11.5.2. A vád 300
11.5.3. A tárgyalás 302
11.5.4. A bizonyítás 303
11.5.5. Az ítélet 304
11.5.6. A fellebbezés 305
11.6. A büntetések 305
11.6.1. A büntetésfajták 305
11.6.2. A halálbüntetés és a testi fenyítés 306
11.6.3. A száműzetés, a kényszermunka és a szabadság elvonása 308
11.7. Államellenes cselekmények 309
11.7.1. Perduellio 309
11.7.2. Crimen laesae maiestatis 310
11.7.3. Eretnekség - haeresis 311
11.8. Élet elleni bűncselekmények 312
11.8.1. Parricidium, homicidium 312
11.8.2. Crimen inter sicarios, crimen veneficii 313
11.8.3. Mágikus gyilkosság, tűzvész és hajótörés okozása 314
11.8.4. Öngyilkosságban való közreműködés 314
11.9. Erőszakos bűncselekmények 315
11.9.1. Vis publica 315
11.9.2. Vis privata 316
11.10. Nemi erkölcs elleni bűncselekmények 316
11.10.1. Adulterium 316
11.10.2. Lenocinium, incestus és egyéb, nemi erkölcs elleni cselekmények 317
11.11. Választási vesztegetés és helytartói korrupció 318
11.11.1. Ambitus 318
11.11.2. Crimen pecuniarum repetundarum 319
12. Szakrális jog
12.1. A római vallás alapfogalmai 321
12.1.1. A római vallás alapvető jellemzői - a római vallás pragmatizmusa 321
12.1.2. Anumen 322
12.1.3. A személy-hatásköregységek és a római vallás atomizáló tendenciája 323
12.1.4. A prodigium mint numinózus jelenség 324
12.1.5. A római vallás és az ősi jog viszonya a kimondott szóhoz 325
12.2. Az istenek és kultuszaik 326
12.2.1. Iuppiter-Mars-Quirinus és az első négy király -
a római monda sajátosságai 326
12.2.2. Ianus és Vesta 329
12.2.3. A capitoliumi triász 330
12.2.4. Ceres, Liber, Libera 330
12.2.5. Kybelé és Róma viszonya a keleti kultuszokhoz 331
12.3. A papság 332
12.3.1. A papság kinevezése és választása 332
12.3.2. A pontifexek 333
12.3.3. A rex sacrorum 334
12.3.4. A flamenek 334
12.3.5. A Vesta-szüzek 335
12.3.6. Az augurok 335
12.3.7. A fetialisok 336
12.3.8. A farvales 336
12.3.9. A lupercusok 336
12.3.10. A saliusok 337
12.3.11. A haruspexek 337
12.3.12. A quindecimviri sacris faciundis 338
12.3.13. Az epulók 339
12.4. A fiamén Dialis - az indoeurópai örökség papi tisztsége 339
12.4.1. A fiamén Dialis mint numinózus erőhordozó 339
12.4.2. A fiamén Dialis funkciójának hierogámikus jellege 340
12.5. A pontifexek - a szakrális jog megteremtői és értelmezői 341
12.5.1. A pontifexek szakrális jogi responsumai 341
12.5.2. A pontifexek befolyása a naptárra és áldozati szabályokra 342
12.5.3. A pontifexek vallásának jogiassága - 344
12.6. Áldozat és ima 344
12.6.1. A vér nélküli áldozat típusai 344
12.6.2. A véres áldozat 345
12.6.3. Az ima
12.7. A ius fetiale, valamint a háború egyéb rítusai 347
12.7.1. A szövetségkötés 347
12.7.2. A hadüzenet 348
12.7.3. Mars - a lándzsaisten 349
12.7.4. Evocatio és devotio 350
12.8. A hatalom szakrális aspektusa - auctoritas, impérium, triumphus 351
12.8.1. Az auctoritas és az impérium szakrális háttere 351
12.8.2. A triumphus - az impérium isteni szférába emelése a rítusban 352
12.9. A házközösségi kultusz és a házasságkötési rítusok 353
12.9.1. A házközösségi áldozat és kultusz - Penates, Lares, Manes 353
12.9.2. A házasságkötés rítusai 354
13. A római jog továbbélése Nyugat-Európában 357
13.1. A római jog továbbélése a középkorban 357
13.1.1. A leges Romanae barbarorum 357
13.1.2. A glosszátorok 357
13.1.3. A kommentátorok 358
13.1.4. A római jog recepciója 358
13.2. A római jog tudománya az újkorban 359
13.2.1. A humanisták és az usus modernus Pandectarum irányzata 359
13.2.2. A történeti jogi iskola és a pandektisztika 360
13.2.3. A modern romanisztika 360
13.2.4. Az institúció- és a pandekta-rendszer 362
13.2.5. A római jog Magyarországon 362
13.2.6. A római jog tudománya Magyarországon 363

Témakörök