1.062.212

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Római jog

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 399 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-00-8225-X

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyv megírásánál a szerzőket nem az a cél vezérelte, hogy az eddigiektől eltérő teljesen új tankönyvet hozzanak létre. Ezt egyébként is lehetetlennek tartjuk, annak ellenére, hogy volt már rá... Tovább

Előszó

E könyv megírásánál a szerzőket nem az a cél vezérelte, hogy az eddigiektől eltérő teljesen új tankönyvet hozzanak létre. Ezt egyébként is lehetetlennek tartjuk, annak ellenére, hogy volt már rá példa a magyar tankönyvirodalomban. A huszadik század hazai tankönyv irodalma olyan gazdag, a tananyag viszont nem változott olyan mértékben, a modern kutatások eredményeinek ellenére sem, hogy alapjaiban véve gyökeresen más anyagot tárjunk a hallgatóság elé. Erre int bennünket Iustinianus császár Institutiones könyvének bevezető része is. mely szerint az új tankönyvet a szerkesztők a régieknek valamennyi institutiokönyvei, de különösen Gaius institutioi és kommentárjai alapján állították össze. Quas ex omnibus antiquorum institutionibus et praecipue ex commentariis Gaii nostri tam institutionum quam rerum cottidianarum aliisque multis commentariis compositas... Így figyelembe vettük a 20. század második felében Magyarországon használt valamennyi tankönyvet. Felépítésében, rendszerezettségében és a módszertanában a Brósz-Pólay-féle tankönyvet követjük. A dogmatikai részek kidolgozásánál Marton és Benedek professzorok tankönyveit tartottuk elsődlegesen irányadónak. Természetszerűen felhasználtuk a külföldi, elsősorban német nyelvű tankönyveket is, így a jog- és államtörténeti részekhez W. Kunkel, Römische rechtsgeschichte cimű munkáját, valamint M. Kaser, Römische Rechtsgeschichtéjét is, a tételes jogi részekhez pedig P. Jörs - W. Kunkel - L. Wenger, Römisches Privatrecht, valamint M. Kaser - R. Knütel. Römisches Privatrecht című munkáját. Mindezek mellett e tankönyv elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a diákok részére írott formában rendelkezésre bocsássa azt a tananyagot, amely közel 50 éven keresztül Szegeden az Állam- és Jogtudományi Karon a római jogi előadások során bemutatásra került. Ez nagyobb részben Pólay Elemér professzor szellemi hagyatéka. A könyv szerzői maguk is hallgatói, később tanítványai voltak Pólaynak, így a Pólay-előadások a professzor halála után is bizonyos módosításokkal folytatódnak. Könyvünket is jellemzi a Pólay-féle történeti szemlélet és a magánjogi gondolkodásmód. A hallgatók részéről is felmerült az igény, hogy az elhangzott előadások anyaga írásban is hozzáférhető legyen. Vissza

Tartalom

I. RÉSZ
A RÓMAI JOG TÖRTÉNETE ÉS FORRÁSAI
I. fejezet A romai jog fogalma, oktatásának tárgya és célja 15
1. §. A római jog fogalma, oktatásának tárgya 15
2. §. A római jog oktatásának célja 17
II.fejezet A római jog történetének korszakai 18
III. fejezet Az archaikus korszak állama és joga 19
1. §. Gazdasági és társadalmi viszonyok 19
2. §. A királykori és a köztársaságkori állam szervezete 20
3. §. Az archaikus korszak normarendszere 24
IV. fejezet A preklasszikus kor joga 27
1. §. Társadalmi és gazdasági viszonyok 27
2. §. A késői köztársaság államszervezete 29
3. §. A preklasszikus kor joga 30
V. fejezet A klasszikus kor joga 33
1. §. Gazdaság és társadalom a principátus korában 33
2. §. A principátus államszervezete 34
3. §. A klasszikus jog 36
VI. fejezet A posztklasszikus és a jusztiniánuszi jog 38
1. §. Társadalom és gazdaság 38
2. §. A dominátus államszervezete 39
3. §. A posztklasszikus és jusztiniánuszi jog 40
VII. fejezet Róma államközi kapcsolatai 42
1. §. Róma államközi kapcsolatai az archaikus korban 42
2. §. A világuralomra törő Róma államközi kapcsolatai 42
3. §. Államközi kapcsolatok valamint nemzetközi jogra utaló formák 43
VIII. fejezet A római jog forrásai 44
1. §. A jog fogalma a rómaiaknál és a jogalkalmazás 44
2. §. A római jog egyes forrásai 47
3. §. A szokásjog 47
4. §. A törvény 48
5. §. A senatus consultum 51
6. §. Az edictum 51
7. §. A jogtudomány 53
8. §. A császári rendeletek 60
9. §. A jusztiniánuszi kodifikáció 61
10. §. A római magánjog ismeretforrásai 64
IX. fejezet A római jog továbbélése és a modem európai jogtudomány kialakulása 66
1. §. A birodalom nyugati részének joga a jusztiniánuszi kodifikációig 66
2. §. A római jog Iustinianus után 67
3. §. Az európai jog tudományának kialakulása és fejlődése 72
4. §. A római jog Magyarországon 75
II RÉSZ
PERJOG
X. fejezet A magánjog védelméről 81
1. §. Az önvédelem, az önsegély és a per 81
2. §. A római kereset 83
3. §. A keresetelévülés 83
4. §. A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fictio 85
XI. fejezet A peres eljárás 86
1. §. A római peres eljárás sajátosságai 86
2. §. A civiljogi perrend (legis actiones) 88
3. §. A legis actiós eljárás fajtái 90
4. §. A praetori perrend 92
5. §. A praetori formula és a keresetek fajtái 96
6. §. A végrehajtás a praetori perben 99
XII. fejezet A praetor peren kívüli jogsegélyei 101
XIII. fejezet A császári perrend (cognitiós eljárás) 103
1. §. Az új eljárás sajátosságai 103
2. §. A cognitiós eljárás 104
XIV. fejezet A képviselet 106
1. §. A peren kívüli képviselet 106
2. §. A járulékos keresetek 109
3. §. A perbeli képviselet 110
III. RÉSZ
A SZEMÉLYEKRŐL
XV. fejezet A személyekről 115
1. §. A személyiség, illetve jogképesség 115
2. §. A személyi állapot (status) 116
XVI. fejezet Rabszolgák és colonusok 117
1. §. A rabszolgaság keletkezése és jogi tartalma 117
2. §. A rabszolgaság megszűnése és a ius patronatus 120
3. §. A colonatus sajátosságai 123
XVII. fejezet A polgárság (civitas) 124
XVIII. fejezet A családjogi állapot 126
XIX. fejezet A rokonság különös elvei Rómában 127
1. §. Az agnatio 127
2. §. A cognatio 128
XX. fejezet A status változása és a jogképességet befolyásoló tényezők 129
1. §. A capitis deminutio 129
2. §. A jogképességet korlátozó egyéb tényezők 131
XXI. fejezet A jogi személyek 132
1. §. A jogi személy fogalma 132
2. §. Személyegyesülések a közjog és a magánjog területén 133
3. §. Az egyesületek keletkezése, működése és megszűnése 135
4. §. Az alapítványok 137
XXII. fejezet A "cselekvőképesség" szabályai 138
XXIII. fejezet A házasság 142
1. §. A házassági kötelék 142
2. §. Házassági feltételek és házassági akadályok 143
3. §. Házassági formák, házasságkötési módok 145
4. §. A házasság megszűnése 146
5. §. Házassági vagyonjog 148
6. §. Hozomány és ajándék a házasfelek között 149
XXIV. fejezet Az apai hatalom, a gyámság és a gondnokság 151
1. §. Az apai hatalom tartalma 151
2. §. Az apai hatalom keletkezése és megszűnése 153
3. §. A gyámság 155
4. §. A gondnokság 157
IV. RÉSZ
A DOLOGI JOG
XXV. fejezet A dolgok 161
1. §. A dolog és vagyon 161
2. §. A dolgok osztályozása 163
XXVI. fejezet A tulajdon 166
1. §. A tulajdon jelentősége és története 166
2. §. A tulajdon fogalma, tartalmi elemei 169
XXVII. fejezet A birtok 173
1. §. A birtok fogalma, elemei és alapelvei 173
2. §. A birtokjogok, a birtok története, a birtok fajai 174
3. §. Birtokszerzés 179
4. §. A birtok megszűnése 181
5. §. A birtok védelme 182
XXVIII. fejezet A tulajdon megszerzése 187
1. §. A tulajdonszerzési módok általában 187
A) Eredeti szerzésmódok 189
2. §. A foglalás 189
3. §. A kincstalálás 190
4. §. Dologegyesülés 191
5. §. A gyümölcsszerzés 194
6. §. A feldolgozás 196
B) Származékos szerzésmódok 197
7. §. A mancipatio 197
8. §. Az in iure cessio 198
9. §. Traditio 199
10. §. Egyéb származékos szerzésmódok 200
11. §. Az elbirtoklás 201
XXIX. fejezet A tulajdon megszűnése 207
XXX. fejezet A tulajdon védelme 207
1. §. A tulajdonvédelem általában 207
2. §. A rei vindicatio 208
3. §. Az actio Publiciana 211
4. §. Az actio negatoria 212
5. §. Egyéb tulajdonvédelmi eszközök 213
Idegen dologbeli jogok (Bevezetés) 214
XXXI. fejezet A szolgalmak 214
1. §. A szolgalom fogalma, általános elvei, kialakulása és fajtái 214
2. §. A személyes szolgalmak 216
3. §. A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme 218
XXXII. fejezet Az örökhaszonbérlet és az örökbérlet 219
1. §. Az örökhaszonbérlet 219
2. §. Az örökbérlet 220
XXXIII. fejezet A zálogjog 221
V. RÉSZ
KÖTELMI JOG
XXXIV. fejezet A kötelmekről általában 233
1. §. A kötelem fogalma és kialakulása 233
2. §. A kötelem fajai 234
XXXV. fejezet A kötelem mint jogviszony 235
1. §. A kötelem alanyai 236
2. §. Több adós, több hitelező a kötelemben 237
3. §. A kötelem tárgya 239
4. §. A kártérítés 242
5. §. A kötelem tartalma (felelősségtan) 246
6. §. A kötelem szankciója 255
A kötelmek keletkezése (Bevezetés) 258
XXXVI. fejezet A szerződések általában 258
1. §. A szerződéstan 258
2. §. A szerződés tartalma 263
3. §. A szerződések érvénytelensége 267
4. §. Képviselet a szerződésnél 269
5. §. A római szerződések rendszere 270
XXXVII. fejezet A formális szerződések 275
1. §. A mancipatio és a nexum 275
2. §. A stipulatio 276
3. §. A lineral contractus 278
XXXVIII. fejezet A reálszerződések 278
1. §. A kölcsön 278
2. §. A haszonkölcsön 281
3. §. A letét 282
4. §. A kézizálogszerződés 284
5. §. A névtelen reálszerződések 285
XXXIX. fejezet A konszenzuális szerződések 288
1. §. Az adásvétel 288
2. §. A bérlet 295
3. §. A társasági szerződés 304
4. §. A megbízás 306
XL. fejezet Peresíthető pactumok 308
1. §. Járulékos pactumok 308
2. §. A praetori pactumok 309
3. §. A császári pactumok 311
XLI. fejezet Kötelmek szerződésszerű tényekből 313
1. §. Bevezetés 313
2. §. A megbízás nélküli ügyvitel 314
3. §. A jogalap nélküli gazdagodás 315
4. §. Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből 316
XLII. fejezet Kötelmek delictumokból 317
1. §. A római bűncselekmények rendszere 317
2. §. A delictum fogalma és a delictumhoz kapcsolódó keresetek 319
3. §. A furtum 322
4. Az iniuria 324
5. A damnum iniuria datum 326
6. A praetori jogból eredő delictumok 327
7. §. A crimenek 328
XLIII. fejezet Kötelmek delictumszerű tényállásokból 332
XLIV. fejezet Vegyes eredetű kötelmek 333
XLV. fejezet A kötelmek megszűnése 335
1. §. A kötelmek megszűnéséről általában 335
2. §. A teljesítés 335
3. §. A beszámítás 338
4. §. A kötelem nem rendeltetésszerű megszűnési módjai 339
XLVI. fejezet A kötelemszegés 342
1. §. A nemteljesités és a hibás teljesítés 342
2. §. A késedelem 344
XLVII. fejezet A kötelmek átruházása 346
XLVIII. fejezet A kötelmek biztosítékai 349
1. §. A kötelmek biztosítékairól általában 349
2. §. A foglaló és a bánatpénz 350
3. §. A kötbér 351
4. §. A kezesség 352
VI. RÉSZ
AZ ÖRÖKLÉSRŐL
XLIX. fejezet Az öröklés története és alapfogalmai 357
1. §. A római öröklési jog története 357
2. §. A római öröklési jog alapfogalmai 360
L. fejezet A törvényes öröklés 363
1. §. A törvényes és a végrendeleti öröklés egymáshoz való viszonya 363
2. §. A civiljogi törvényes öröklési rend 364
3. §. A praetori jog törvényes öröklési rendje (bonorum possessio) 366
4. §. A jusztiniánuszi jog törvényes öröklési rendje 369
5. §. Törvényes öröklés a polgárjogot nyert libertinus után 370
LI. fejezet A végrendeleti öröklés 371
1. §. A végrendeleti formák Rómában 371
2. §. A végrendelet 374
3. A végrendelkezési és öröklési képesség (testamenti factio) 376
4. §. A végrendelet érvénytelensége 377
LII. fejezet Öröklés a végrendelet ellen 378
LIII. fejezet Az örökség megszerzése és az örökös védelme 380
1. §. Az örökség megszerzése a civiljog szerint 380
2. §. Az örökség megszerzésére való képtelenség 382
3. §. Az örökség megszerzése a praetori jog szerint 383
4. §. Az örökös és a hagyatéki hitelezők 384
5. §. Az örökös jogvédelme 387
6. §. Az örököstársak jogviszonya 389
LIV. fejezet A hagyomány és a hitbizomány 391
1. §. A hagyomány 391
2. §. A hitbizomány 394
3. §. A halál esetére szóló egyéb juttatások 395
Tárgymutató 399
A tankönyvben gyakrabban előforduló latin szavak jegyzéke 439
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem